A lubavicsi küldött alapította intézmény felavatása két előítéletet is megcáfol: sem az orosz anyanyelvű bevándorlók, sem Tel-Aviv nem nélkülözi a spiritualitást – állapítja meg tudósításában a The Times of Israel.

Az új imaház Tel-Aviv egyik legfelkapottabb negyedében, Száronában nyílt meg ros hásáná előtt. A megnyitó rendezvényen a környék hangulatához illeszkedve koktélokat szolgáltak fel, egy szaxofonos jazzt játszott a háttérben, az egykor protestáns német telepesek által emelt épülethez pedig vörös szőnyeg vezetett.

Az ötlet gazdája, Joszef Kherszonszki rabbi kalandos utat járt be, amíg eljutott a nagy eseményig. Eleinte Moszkvában szolgált a Chábád rabbijaként, ám 2017-ben kiutasították Oroszországból, mert kritikus hangot ütött meg a kormányzattal szemben a Krím-félsziget annexiója kapcsán. Ezután visszatért Izraelbe, ahol az Oroszországból bevándorolt zsidókkal kezdett foglalkozni. Izraelben mintegy 1.2 millió, a volt Szovjetunióból érkezett, orosz anyanyelvű zsidó él. Többségük igen kevéssé kötődik a vallási hagyományokhoz, ám a fiatalabb generáció, amely a Szovjetunió felbomlása után nőtt fel, már nyitottabban áll ehhez a témához. Ennek hatására Jeruzsálemben három oroszul beszélő vallásos közösség is alakult, a városközpontban, illetve Rámot és Neve Jáákov városnegyedekben.

Az a tény, hogy most a szekuláris Izrael fellegvárában, Tel-Avivban nyílt meg egy ilyen zsinagóga, azt mutatja, hogy a tradíciókhoz kötődő orosz zsidók kitörnek a hagyományos enklávékból. Tel-Avivban igen sok orosz anyanyelvű értelmiségi dolgozik, akiknek eddig Jeruzsálemig kellett utazniuk, ha az anyanyelvükön szerettek volna a zsidó hagyományokhoz kapcsolódni.

„Elengedhetetlen, hogy mindenki tartozzon egy zsinagógához. A zsidó oktatás, a társasági élet, a közösségi programok mind nagyon fontosak, de ha valakinek nincs saját zsinagógája, az olyan, mintha horgony nélkül hánykolódna a viharos tengeren. Az orosz bevándorlók közül például sokan szekulárisként határozzák meg önmagukat, de ha eljön jom kipur, peszách vagy akár egy szombat, valahová mégis el szeretnének menni. Szükségük van egy zsinagógára, ahol otthon érezhetik magukat, ahol kedvesen fogadják őket és ahol nem hányják a szemükre a bűneiket” – mondta a rabbi.

„A közösség magját azok a bevándorlók alkotják, akik az elmúlt öt évben érkeztek Izraelbe. Oroszországban ők már zsidó óvodába, iskolába jártak, vagy tagjai voltak valamilyen zsidó szervezetnek. Többször kiderült, hogy egykor én tanítottam őket. Ez nagyszerű érzés” – tette hozzá.

Konsztantin Bondár történész szerint egy effajta zsinagóga néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna. “Nem gondolom, hogy a tel-avivi orosz zsinagóga eloszlatja majd azt a mítoszt, hogy az izraeli oroszok vallásellenesek, de az biztos, hogy rendkívül modern és divatos módon közelít a zsidósághoz. A fiatal nemzedék nem kíváncsi a porlepte könyvekre. A fiatal oroszok egy olyan rabbit akarnak látni, aki otthonosan mozog a könnyűzene világában, divatosan öltözködik, de ezzel együtt komoly vallási tudással rendelkezik”.

Tel-Aviv, a szent város?

Az állandóan mozgásban lévő tengerparti városról sok mindenre asszociálhatunk, de a „szent” jelző keveseknek jutna eszébe. Ezt a felfogást kívánja megcáfolni Eli Naiditch rabbi, a Tel-Avivban élő chábád küldött. Eli Naiditch meggyőződése, hogy lakóhelye igenis szent hely, melynek lakosai szívesen tartják be a tórai előírásokat. A rabbi az állítását azzal a Guinness rekordnak szánt kísérlettel … Olvass tovább

Kherszonszki rabbi megfelel e követelményeknek. Jól ért a modern technológiához, ügyesen használja a mémeket, rendszeresen sportol, emellett digitális oktatási anyagokat fejleszt, és egy olyan, mesterséges intelligenciával operáló platformon dolgozik, amely rabbiként válaszol a feltett kérdésekre.

A rabbi a zsinagóga megnyitásához szükséges pénzt is korszerű eszközzel, internetes közösségi adományozással teremtette elő. A koronajárvány alatt a világhálóra költöző programok miatt nagyon sokat megismerkedtek az új kezdeményezéssel és a gyűjtőakció beindítása utáni napon már a célösszeg 20 százaléka rendelkezésre állt. Az akció végére 700 000 sékel (65 millió Ft) érkezett a számlára, amelyet 748 támogató adott össze. A rabbi elmondta, hogy évi egymillió sékeles költségvetéssel számol, amit orosz anyanyelvű zsidók biztosítanak Izraelből és a világ más országaiból.

„Az átlagos adomány 946 sékel (88 ezer Ft), a medián érték pedig 200 sékel (19 ezer Ft). Büszke vagyok rá, hogy nem gazdag adományozók állnak a projekt mögött. Mindenki néhány száz sékellel szállt be, tehát valódi társadalmi összefogás bontakozik ki. Ebből is látszik, hogy ez egy valódi közösség” – mondta rabbi.

Kherszonszki rabbi maga is a Szovjetunióban született, és az ukrajnai Dnyepropetrovszkban nevelkedett. 1991-ben, 13 éves korában vándorolt a családjával Izraelbe. A gimnáziumot Kfár Chábádban végezte, majd New Yorkban szerzett rabbi oklevelet. Ezt követően visszatért szülőföldjére, ahol létrehozta az első vallásos zsidó weboldalt. Hamarosan nagy népszerűségre tett szert a fiatal értelmiségiek körében, akik számára közöséget szervezett Moszkvában.

Nincs ez másként Tel-Avivban sem. A közösség egyik tagja, a 26 éves Elina Levina a zsinagóga híd szerepét emeli ki:

„Az izraeli vallásos-világi szembenállás már idejét múlt dolog. Ha valaki zsidó, akkor szüksége van egy zsinagógára. Hiba táborokra osztani az embereket. Én Jeruzsálemben élek, és meg tudom erősíteni, hogy mennyire fontos egy olyan vallásos közösség, ahol az ember anyanyelvét beszélik. Tel-Avivban még fontosabb, hogy legyen egy ilyen hely, mert a fiatal orosz bevándorlók elsősorban az ország középső területén telepszenek le”.

Kherszonszki rabbi nem csupán zsinagógát álmodott az elegáns épületbe. Ünnepi étkezéseket, előadásokat, szabadidős programokat is tervez. Fontos számára, hogy senki se érezze magát kizárva a közösségből, így nem meglepő, hogy feministák és LMBTQ-aktivisták is megjelennek a rendezvényein.

„Ez a zsinagóga mindenki számára nyitva áll. Hiszek abban, hogy jogunk van egyet nem érteni és abban is, hogy a zsidóság olyan, mint egy jól sikerült ruha, melyet éppen a viselőjére szabtak. Figyelembe kell venni az illető sajátosságait. Tilalmakat hozni könnyű. Az igazi erő abban mutatkozik meg, amikor képesek vagyunk egy problémára megengedő véleményt találni. A nyitottság az, ami megmutatja az embereknek a zsidóság és Isten fényét.

A zsinagóga lényege, hogy mosolygó emberekkel teljen meg. Lehet, hogy olykor nem lesz meg a minjen, de a mosoly ott lesz az arcokon”.

Borítókép: A zsinagóga átadása, forrás: Jewish Point