Feltételezések szerint ez a festék szolgáltatta az alapanyagot a Tórában leírt égszínkék szín előállításához.

Haifától délre, Tel Sikmonában került napvilágra az első, Biblia korabeli festéküzem. A leletek mintegy 3000 évesek és a vaskorból származnak. Az ásatásokat még a hatvanas években végezték a Haifai Egyetem irányításával, a leletek azonban – ismeretlen okból – egy raktárban pihentek ez idáig. A feltárt eszközök ötven évvel később két kutató, Ájelet Gilboá professzor és Golán Sávi doktorandusz látóterébe kerültek, akik vizsgálódásuk közben váratlan felfedezést tettek.

Tel Sikmona jól ismert lelőhely a régészek körében, ám arra eddig nem jöttek rá, hogy miért alapították a települést éppen azon a helyszínen. A tengerpart túl sziklás egy kikötő létesítéséhez, a talaj pedig nem igazán alkalmas földművelésre. A leletanyag jelentős részét nagy mennyiségű főníciai agyagedény és lila festékmaradványokat tartalmazó kerámiaedények teszik ki.

A most elvégzett vizsgálatok megállapították, hogy a festék állati eredetű és egy tengeri csigafajból nyerték ki. A lila színű festék rendkívül ritka volt ebben a korban, így csak nagyon kevés helyen találtak lila festékmaradványokat. Tel Sikmonában azonban rendkívül nagy mennyiségben találtak festékmaradványt, tehát feltételezhetően helyben állították elő a festéket. Mivel szövőszékek és orsók maradványai is napvilágra kerültek, minden bizonnyal textilgyártással is foglalkoztak.

A tüskéscsigából (murex) előállított lila festék rendkívül drága volt az ókorban. A lila színű textilből készült ruha igen nagy presztízst jelentett. A magas ár egyik oka a bonyolult gyártási eljárás volt, melyet teljes egészében a mai napig sem fejtettek meg a tudósok.

Ez magyarázatot ad Tel Sikmona alapítására is: nem kereskedőváros volt, hanem a lila festék gyártásának központja.

“Egyelőre még nem találtunk más, lila festéket előállító üzemet a vaskori Főníciából. Ismereteink szerint készült festék Türoszban, Szidónban és más libanoni településeken is, továbbá ezeken a helyszíneken nagy mennyiségben találtunk tüskéscsiga maradványokat is, de műhelyeket és festékmaradványokat eddig még nem fedeztünk fel máshol” – mondták a kutatók, akik azt is hozzáfűzték, hogy felfedezésük alapján Tel Simona inkább a főníciai birodalomhoz tartozott és nem Izrael királyságához, ahogyan azt korábban gondolták, mert a lila festék előállításának titkát a föníciaiak őrizték.

Gilboá és Sávi azt is elmondták, hogy feltételezéseik szerint ez a festék szolgáltatta az alapanyagot a Tórában leírt égszínkék szín előállításához, mellyel a szemlélőrojtokat (ciceszt), valamint a jeruzsálemi Szentélyben szolgáló főpap egyes ruhadarabjait színezték.

Ha a kutatók elgondolása beigazolódik, az eddig kevéssé ismert Tel Sikmona a térség legfontosabb régészeti szenzációjává válhat. Jelenleg a haifai Tengerészeti Múzeum kiállításán tekinthető meg a Tel Sikmonában talált leletek egy része.

zsido.com

Forrás: JPost