A kritikákra adott válaszból kiderül, hogyan járul hozzá ez a közösség Izrael boldogulásához.

A szigorúan vallásos haredi közösség sok vita tárgyát képezi az izraeli társadalomban. A kormány éppen a haredi fiatalok besorozásának kérdését tárgyalja, ami ismét előrehozott választásokat eredményezhet. Sokan bírálják a harediek egy részének elszánt anticionizmusát, a férfiak alacsony részvételét a munkaerőpiacon, valamint azt, hogy a haredi iskolarendszerben alig, vagy egyáltalán nem oktatnak világi tantárgyakat. A számos kritika mellett azonban bántóan kevés szó esik arról, hogy e közösség hogyan járul hozzá Izrael boldogulásához, a társadalomban betöltött pozitív szerepükről, a jótékonyságra való magas hajlandóságukról és az ősi tradíciók életben tartásáról.

Egy izraeli üzletember nyolc pontban foglalta össze, hogy szerinte miért tartozunk köszönettel a haredi közösség tagjainak.

  1. Idejük jelentős részét tóratanulásra fordítják, ami a zsidó források szerint isteni védelmet biztosít az egész ország számára. Sokan vetik a harediek szemére, hogy többségük nem fog fegyvert, ám a Tórának szentelt élet is sok önfeláldozással és áldozattal jár, melyet más társadalmi csoportok nem vállalnak magukra. A tóratanulás szentséggel árasztja el Izraelt, ami nélkül nem győzedelmeskedhetne folyamatosan ellenségei felett, és nem válhatott volna ennyire sikeres országgá.
  2. Védelmet nyújtanak a demográfiai fenyegetéssel szemben, hiszen a haredi családokban nem ritkán 8-10, vagy még annál is több gyermeket nevelnek. Az állam megalapítását követően hosszú évtizedeken keresztül azzal riogatták a lakosságot, hogy 1980-ra, majd 95-re, vagy legkésőbb a kétezres évekre arab többség alakulhat ki Izraelben, ami véget vetett volna a zsidó államnak. Ez sohasem vált valóra, sőt, az utóbbi években a növekvő zsidó gyermekvállalási kedv mértéke beérte a folyamatosan csökkenő arab családokét. Elsősorban a haredieknek köszönhetjük, hogy Izraelben stabilan 75% körül mozog a zsidó népesség aránya, és ez szilárd többséget jelent.
  3. Rengeteg zsidó számára mutatnak utat a zsidó tradíciók felé. A zsidóságról keveset tudó, de gyökereiket kereső emberek tömegeinek nyújtanak segítséget különböző haredi szervezetek oktatási intézményei és ismeretterjesztő programjai. Chábád, Breszláv, Aish HaTorah, Or Száméách, Áráchim. Csak néhány név azon szervezek közül, melyek nélkül Izraelben és különösen a diaszpórában milliók veszítenék el kapcsolatukat a zsidó néppel, kötnének vegyes házasságot és olvadnának be a befogadó társadalomba. E haredi csoportok küldötteinek ezrei tanítják és hozzák közelebb a zsidókat őseik hagyományai felé, s ezen felül iskolákat, jesivákat, nyári táborokat és közösségi központokat tartanak fenn világszerte.
  4. Leveszik a terhet az állami szervekről. A közel 200 000 lakosú haredi városban, a Tel-Aviv mellett fekvő Bnéj-Brákban egyetlen rendőrállomás sem üzemel. A haredi településeken a köztörvényes bűnözés mértéke elenyésző töredéke csupán az országos átlagnak. A haredi közösség saját, önkéntesei által működtetett és magánadományokból fenntartott mentőszolgálatot is fent tart, ami jelentősen megkönnyíti az állami mentőszolgálat munkáját.
  5. Izrael olyan területein vetik meg a lábukat, melyek fejlesztésre, népességnövekedésre szorulnak, és stratégiai fontossággal bírnak. A főváros, Jeruzsálem zsidó lakosságának többségét harediek teszik ki. Gus Ecionban épült fel a haredi Bétár Ilit városa, ahol közel 60 000 ember él. A Somronban áll Modiin Ilit, mely 77 000 haredinek nyújt otthont. A távoli Aradon jelentős haredi közösség él, ahogy egyre többen költöznek a Negevbe és a Gálilba is.
  6. Éberen őrködnek Izrael zsidó karaktere felett. A harediek elszántsága nélkül egészen másképpen nézne ki egy szombat. Az ő érdemükben a legtöbb család együtt pihenhet ezen a napon. Az Izraelben működő éttermek legalább fele kóser, ahogy szinte az összes nagy élelmiszeráruház-lánc kínálata is. Nagyban a harediek érdeme, hogy Izraelben nagyítóval kell keresni a nem kóser élelmiszereket, és magas mércét állítottak fel az élelmiszeripar kóserságával kapcsolatban.
  7. Itt voltak már jóval az állam megalapítása előtt is. Haredi közösségek évszázadok óta élnek a Szentföldön, és kitartottak a legnyomorúságosabb körülmények között is, amikor éhínség és járvány pusztította a lakosságot. A függetlenségi háborúban az ostromzár alá vett jeruzsálemi óváros jesiváinak tanulói fegyverrel védték a zsidó közösséget, és ellátták a hadsereg katonáit.
  8. Egyre többen vonulnak be az Izraeli Védelmi Erők (Cáhál) kötelékébe és egyre többen vesznek részt a polgári szolgálatban is. Jelenleg a haredi fiatalok 28%-át sorozzák be. Ez az országos átlagnak mindössze a fele, azonban a szám egyre növekszik. Tíz évvel ezelőtt csupán egy haredi egység működött a hadseregben, ma már egy egész zászlóalj. A haredi katonák nem vallottak szégyent a szolgálat közben, számos veszélyes akcióban tüntették ki magukat.

zsido.com

 

Forrás: Arutz7

Megszakítás