1944. október 15-én, miközben a Nyilaskeresztes Párt puccsal ragadta magához a hatalmat, fegyveres csőcseléke már aznap este zsidó munkaszolgálatosokat lőttek a Dunába.
A nyilas uralom Magyarország történelmének egyik legsötétebb fejezete volt. Szálasi Ferenc mozgalma az antiszemitizmustól és a szélsőséges nacionalizmustól vezérelve néhány hónap alatt több ezer ártatlan ember életét oltották ki. A nyilas terror már a puccs estéjén elkezdődött: rögtön gyilkolni kezdtek.
Nyilas gyilkosságok már az első estén
1944. október 15-én Magyarország sorsfordító, tragikus napot élt át. Horthy Miklós kormányzó rádióbeszédben jelentette be, hogy fegyverszünetet kér a szövetséges hatalmaktól, ám a német vezetés és a hozzá hű magyar szélsőjobboldali erők gyorsan cselekedtek. A németek közreműködésével Horthyt lemondásra kényszerítették, majd letartóztatták, a Nyilaskeresztes Párt pedig puccsal ragadta magához a hatalmat.
A politikai fordulat közben már megkezdődött az erőszak. A nyilas karhatalmisták még a puccs estéjén zsidó munkaszolgálatosokat lőttek a Dunába a Lánchídnál és a Margit hídnál. A gyilkosságok azt jelezték, hogy a hatalomátvétel nem pusztán politikai rendszerváltást jelentett: az új uralom azonnal a zsidó lakosság ellen fordult.
Betiltások és újjászerveződések
A nyilas mozgalom viszont nem 1944 őszén jelent meg a magyar politikában. Gyökerei az 1930-as évek szélsőjobboldali szerveződéseihez nyúltak vissza, amelyek a nemzetiszocializmus, az ultranacionalizmus és az antiszemitizmus eszméit hirdették.
Szálasi Ferenc 1935-ben alapította meg a Nemzet Akaratának Pártját, amelyet 1937-ben betiltottak. A mozgalom azonban újabb és újabb szervezeti formákban folytatta működését. Az 1937-ben létrehozott Magyar Nemzeti Szocialista Párt sem maradhatott fenn: 1938-ban ezt a szervezetet is feloszlatták, Szálasit pedig letartóztatták.
A következő években a szálasista mozgalom ismét átalakult. Az újabb szervezetek betiltásai után Hubay Kálmán 1939. március 8-án újjászervezte a pártot, amely március 15-én Nyilaskeresztes Párt néven nyilvánosan is megjelent. Nevét a mozgalom jelképéről, a nyilaskeresztről kapta.
Már korábban megvetették a lábukat a parlamentben
A Nyilaskeresztes Párt az 1939-es országgyűlési választásokon jelentős támogatottságot szerzett. A szavazatok 15,41 százalékát kapta, ami 338.049 voksot és 29 parlamenti mandátumot jelentett az Országgyűlés 260 fős létszáma mellett.
A párt befolyása a választási eredményeken túl is növekedett. 1939 nyarára a szervezet taglétszámát mintegy 300 ezer főre becsülték, miközben a mozgalom sajtóját rendszeresen betiltották, vezetőit pedig több alkalommal internálták.
1942 februárjában a párt felvette a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom nevet. A szervezet ekkor már egy kiterjedt szélsőjobboldali politikai irányzat legfontosabb képviselőjeként lépett fel, bár a német megszállásig nem tudott kormányra kerülni.
Szálasi uralma: üldöztetés, kényszermunka, tömeggyilkosságok
A nyilas hatalomátvételt követően Magyarországon tovább súlyosbodott a maradék zsidó lakosság amúgy is elviselhetetlen helyzete. A német megszállás után, 1944 tavaszán megkezdett deportálások során már több százezer magyar zsidót hurcoltak a biztos halálba.
Szálasi kormányának támogatásával és a német hatóságok közreműködésével a nyári deportálások leállítása után ismét tömegesen hurcoltak el zsidókat. Sokan kényszermunkára kerültek, mások haláltáborokba küldtek. A budapesti zsidóságot gettóba kényszerítették, vagyonát és lakásait pedig a nyilas hatóságok elkobozták.
A terror nem korlátozódott a deportálásokra. A nyilas fegyveresek Budapesten ezreket gyilkoltak meg, sok áldozatot a Duna-parton lőttek a folyóba. Az üldözöttek között gyermekek, idősek és olyan emberek is voltak, akiknek semmilyen lehetőségük nem maradt a menekülésre. A főváros ostroma idején a nyilas erőszak és a harcok következtében a város lakossága rendkívüli szenvedéseket élt át.
A nyilas rémuralom bár mindössze mintegy 170 napig tartott, felejthetetlen veszteségeket és óriási traumát okozott.
Városmajor – nyugalomtól a nyilasterrorig
Ha hiteles forrásból szeretne tájékozódni a nyilasok rémtetteiről, s méltó módon szeretne megemlékezni az ártatlan áldozatokról, javasoljuk, hogy vegyen részt Stetl városi séták november 8-i programján. Jelentkezés és bővebb információ a zsidoprogramok.hu oldalon.
Borítókép: Wikipédia.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.