Aggódnak az oroszországi zsidók az ismert ellenzéki politikus meggyilkolása után. Úgy tűnik, minden politikai megrázkódtatás ráébreszti őket közösségük sérülékenységére.
Borisz Nyemcov brutális meggyilkolása arra emlékezteti a félmilliós oroszországi zsidó közösséget, hogy bármilyen sorsfordító esemény bármikor újra előhozhatja a hagyományos orosz antiszemitizmust – emlékeztet szentpétervári riportjában a The Jerusalem Post. Az izraeli lapban megszólal Dima Zicer orosz tudós, aki eddig kihagyta az ellenzéki megmozdulásokat, mert nemigen látott reményt a Putyin-rendszer megváltoztatására, most viszont sok másik zsidóval együtt részt vett a Nyemcovra emlékező tízezres szentpétervári sétán. A moszkvai zsidó közösség szintén részt vett a fővárosi emlékmeneten.
A szombaton a Kreml közvetlen közelében négyszer hátbalőtt 55 éves liberális politikus, volt miniszterelnök-helyettes édesanyja révén zsidó származású volt, de gyerekkorában megkeresztelték, így ortodox szertartás szerint is temették el. Akár a Kreml volt felelős a meggyilkolásáért, akár nem, Zicerrek együtt sok zsidó (és nem zsidó) értelmiségi nagyon is lehetségesnek tartja az az első változatot, pláne hogy a múltban Putyin több más politikai ellenfele is rejtélyes módon vesztette életét.
A lap szerint Nyemcov meggyilkolása arra emlékezteti az orosz zsidókat, hogy egy viszonylag tehetős kisebbség tagjaiként, akik hagyományosan jó kapcsolatokat ápolnak a Nyugattal, elkötelezettek a kozmopolita értékek és az emberi jogok iránt, ismét bűnbakokká válhatnak a még nagyon is élő antiszemitizmus képviselői számára. Michael Edelstein, a moszkvai egyetem oktatója szerint a zsidó értelmiséget különösen érintik a történtek, hiszen szinte az összes liberális ellenzéki vezető zsidó származású. „Nyemcov meggyilkolása egy két éve kezdődött folyamat mélypontja, amely a zsidó értelmiséget és környezetét a posztkommunista Oroszországban jobban aggasztja, mint valaha.”
A mai orosz társadalom antiszemitizmusa nyilván nem mérhető a jelcini Oroszországéhoz képest, amikor olyan militáns szervezetek aggasztották a Nyugatot, mint a rasszista Pamjaty, és amikor létrejöttek az első vörös-barna (bolsevik-náci) szervezetek. Ahogy az is tény, hogy virágzik az orosz zsidó kultúra, csak Moszkvában sok ezer Izraelből visszatért (poszt)szovjet zsidó él. Ugyanakkor a Simon Wiesenthal Intézet és más zsidó civil szervezetek, pl az Orosz Zsidó Kongresszus szerint az elmúlt két évben újra veszélyesebbé vált a hagyományos zsidóellenesség.
Putyin rendszere hivatalosan természetesen nem él az antiszemitizmus fegyverével. Az elnök sokat tett a vallásos zsidó élet intézmenyeiért, és szimbolikus gesztusokkal üzent nem egyszer a nyílt antiszemitizmus ellen. Ugyanakkor többször nevezte ellenzékét, különösen a Kreml által szinte nyíltan vállalt ukrajnai hadjárat ellenzőit „ötödik hadosztálynak”, azaz idegen érdekek szószólóinak.
Ráadásul Putyin-közelinek tartott orosz lapok és weboldalak Nyemcovot is az „árulók” listáján szerepeltették – emlékeztette a Bloomberg hírügynökséget Leonyid Bersidszki orosz zsidó újságíró. Ezeket a listákat a Krím tavalyi bekebelezése után kezdték köröztetni, és hatására számos internetes fórumon, kommentben „jid”-nek nevezték, azaz lezsidózták az „árulókat.” „Nem segített, hogy zsidó volt. Erős rejtett antiszemitizmus volt az őt bemocskoló kampányban” – írja Bersidszki.
Ugyanakkor Edelstein úgy látja, hogy bár tapasztalható volt antiszemita gyűlöletkeltés Nyemcovval szemben, nem zsidóként érzékelték őt, és nem is akként támadták.” A gyilkosság szerinte leginkább orosz ultranacionalistákhoz, Ukrajnában harcoló milicistákhoz vagy szimpatizánsaikhoz köthető. A Haaretz elemzője szintén arra hívja fel a figyelmet, hogy Nyemcovot nem származása miatt ölték meg, hanem a rezsimmel szembeni kérlelhetetlen és bátor fellépése miatt. Ugyanakkor „a gyilkosság nyomán ismét előjöhetett az ismerős antiszemitizmus, és a vita arról, mit jelent ma zsidónak lenni Oroszországban.”
Az ugyancsak zsidó származású Mihail Hodorkovszkij milliárdos üzletember, „oligarcha”, aki 11 hosszú évet töltött Putyin börtöneiben, úgy látja, a gyilkosság akár polgárháborúba is taszíthatja Oroszországot. Hodorkovszkij, az egyik legismertebb disszidens, aki a liberálisoktól a kommunistákig több ellenzéki pártot is támogatott korábban, arra hívta fel a figyelmet, hogy a politikust a Kremltől száz méterre ölték meg. „Tudom, hogy Borisz halála sok ember számára egy olyan mérföldkő lesz, ami után az egész ország megváltozhat.”
Kép forrás: MTI