A húszas és százas címlet legújabb kiadása az év vége felé kerül majd forgalomba. Két, héber nyelven író költőnő Ráchel Bluwstein (1890-1931) és Lea Goldberg (1870-1911) arcképe szerepel rajtuk.

Az izraeli nemzeti bank ezen a héten mutatta be a húszas és a százas bankjegy legújabb dizájnját. A jelenleg forgalomban levő papírpénzek közül, melyek húszas, ötvenes, százas és kétszázas címletekben érhetők el, egyiken sem szerepel nő arcképe.

Az 1948-ban megalakult államban 1952-ben vezették be az izraeli fontot, ennek bankjegyein szerepeltek nők is. 1980-ban a sékel váltotta fel az izraeli fontot; a tízezer sékelest az egykori miniszterelnök asszony, Golda Meir arcképe díszítette egészen 1985-ig, amikor a korábbi pénzt felváltotta a NIS angol rövidítéssel jelölt új izraeli sékel. Az 1985-ben kiadott és az 1990-es években bevont tízes címleten is Izrael egyetlen női miniszterelnökének portréja volt látható.

Az új, piros színvilágú húszas bankjegyre a „Ráchel, a költőnő” néven ismert Ráchel Bluwstein, oroszországi születésű, héber nyelven alkotó nő arcképét nyomják, hátulján pedig a Kineret (Tiberiási tó) című versének szavai olvashatók, a tó partjának képével.

Az új százsékeles narancsszínű, és Lea Goldberg portréját hordozza, aki az egyik legismertebb izraeli, héber nyelvű költő- és írónő. A pénz hátulján egy szarvas képe látható, Goldberg Fehér napok című költeményéből vett részlet mellett.

A két bankjegy a 2014-15-ben kiadott liláról zöldre váltott ötveneshez és a pirosból világoskékre változott kétszázashoz csatlakozik, és ezzel válik teljessé az új izraeli sékel harmadik sorozata. Az ötvenesen Saul Csernikovszki (1875-1943), oroszországi születésű héber nyelvű költő és műfordító, a kétszázason Nátán Alterman (1910-1970), lengyelországi születésű színdarab- és újságíró, valamint költő szerepel, aki szintén héber nyelven jelentette meg műveit.

A 2013-ban bemutatott új pénzsorozatot számos bírálat érte, mert ugyan nőket felsorakoztat végre, ám kizárólag askenázi hátterű alkotók szerepelnek az arcképek között, a szfárádi eredetű költők teljességgel hiányoznak. Netánjáhu azt ajánlotta, hogy a legközelebb megújuló bankjegyet a híres középkori spanyolországi tóratudós és költő, Jehuda Lévi rabbi portréja díszítse. Ha a nemzeti bank szakemberei elfogadják a javaslatot, megvalósítására legalább tíz évet kell várni, mert addig nem terveznek további változtatásokat a bankjegyeken.

A modern kori sékelen eddig csupán két alkalommal szerepeltettek szfárádi zsidót: egyikük a neves rabbi, a Rámbám (Maimonidész) volt, másikuk pedig a filantrópiájáról ismert Sir Moses Montefiori. Az új sorozat grafikai megjelenését a legfelsőbb bíróság egykori tagja, Jáákov Turkel hagyta jóvá. Ő a következő szavakkal utasította vissza a kritikát: “Nem volt célunk senkit háttérbe szorítani. Tény, hogy számos jelentős személyiség a szfárádi világhoz tartozik, de balgaság ezzel foglalkozni. Én még azt sem tudom meghatározni, hogy hova tartozom. Az őseimet Spanyolországból űzték el, és Törökországban telepedtek le. Később azonban Lengyelországba vándoroltak és Galíciában éltek. Számomra ez nem is fontos, de vannak, akiket megszállottan foglalkoztat ez a kérdés.”

zsido.com

Forrás: TOI