New York város önkormányzata betiltaná az állati szőrmével való kereskedelmet, ám nem korlátozná annak vallási célú felhasználását.
A városban igen nagy számban élnek hászid zsidók, akiknek szombati és ünnepi viseletéhez szorosan hozzátartozik a szőrméből készült, kerek fejfedő, a strájmli. Ez alól csak a Chábád mozgalom tagjai kivételek, mivel ők a hetedik rebbe, Menáchem Mendel Schneerson rabbi 1951-es hivatalba lépése óta már nem követik ezt a hagyományt.
Chaim Deutsch, brooklyni városi tanácsos azonban még a könnyítéssel együtt is a törvény ellen szavazott, mert attól tart, hogy a strájmlit viselő zsidókat inzultusok érhetik az új szabályozás bevezetését követően: „Figyelembe véve azt a tényt, hogy New Yorkban folyamatosan emelkedik a gyűlölet-bűncselekmények száma, feltételezhető, hogy lesznek, akiket megtámadnak az utcán. ‘Miért visel szőrméből készült fejfedőt, amikor azt a törvény tiltja?’ – teszik majd fel a kérdést” – mondta Deutsch.
A törvényt Corey Johnson, a városi tanács szóvivője jelentette be márciusban, és azzal indokolta, hogy a szőrmebunda viselete nem igazolhatja az állatok lemészárlását. Ezt követően meghallgatta a törvény ellenzőinek és támogatóinak érveit, majd némileg módosított a szövegen, mely így már a szőrméből készült termékek fokozatos visszaszorítását írja elő. Ezt azzal indokolta, hogy egy azonnali tilalom hatalmas kárt okozna a szőrmeiparnak. A szőrmekereskedőket védő lobbicsoport szerint New Yorkban mintegy 1100 ember megélhetését biztosítja közvetlenül a szőrmekereskedelem, továbbá sokan részesülnek az iparág járulékos hasznából – elsősorban pénzintézetek, reklámügynökségek és biztosítótársaságok.
„A szőrmekereskedelem betiltása hatalmas kárt okozna New York városának. Tönkretenne egy nagy hagyományokkal rendelkező iparágat, több ezer olyan New York-i embernek szűnne meg a munkája, aki sohasem foglalkozott mással, továbbá több millió dollár adóbevételtől esne el a város, melyből eddig a New Yorkban élő embereket támogatták” – áll a szőrmelobbi nyilatkozatában.
Alexander Rapaport, egy brooklyni népkonyhahálózatot üzemeltető hászid zsidó is a törvény ellen foglalt állást. „Sok ezer városlakó viseli strájmlit, kulturális és vallási okból. Szinte az életmódjuk szimbólumává vált ez a viselet” – mondta. Rapaport megkérdőjelezi a törvény hatásosságát is, hiszen csak New Yorkban lesz tilos a szőrmekereskedelem, tehát bármelyik más városban beszerezhetőek lesznek e termékek a jövőben is. Emellett ő is tart a várható inzultusoktól, hiszen a strájmli elég feltűnő ruhadarab, melyre különös figyelem irányul majd a tilalom bevezetése után.
Vannak, akik a törvény vallásszabadságot garantáló könnyítését tartják álságos dolognak. A Nemzetközi Szőrme Szövetség képviseletét ellátó ügyvéd, Bezalel Stern szerint ez a kitétel alkotmányellenes, mert a vallási érdekeket helyezi előtérbe, továbbá az államra rója azt a feladatot, hogy eldöntse egy vallási okkal megindokolt kérelem jogosultságának érvényességét. Stern attól tart, hogy amennyiben a jelenlegi formájában fogadják el a törvényt, a szőrme vallási célú felhasználását megengedő kitétel nem fog megállni a bíróság előtt. „Szerintem a városháza szóvivője is tudja, hogy a vallási alapon hozott felmentés alkotmányellenes, de azért ragaszkodik hozzá, hogy megtévessze az embereket a törvény elfogadása előtt” – nyilatkozta az ügyvéd.
Érdekes módon vannak vallásos zsidók, aki a törvény életbeléptetése mellett foglalnak állást. Az ortodox Shmuly Yanklovitz rabbi, a „Shamayim – zsidó jogvédő egyesület az állatokért” alapítója szerint alaptalan a hászid közösségek tiltakozása, hiszen a strájmli viselése nem vallási előírás, hanem csupán egy szokás. „A strájmli nem szükséges a szentség eléréséhez. Az viszont előírás, hogy kövessük a ‘cáár bááléj chájim’ parancsát, mely megtiltja az állatkínzást” – mondta a rabbi.
zsido.com
Forrás: patheos