Mi történt az elmúlt héten Izraelben?

Az izraeli miniszterelnök Jehuda és Somron, illetve a Golán-fennsík felszabadításának 50. évfordulós állami ünnepségén ígéretet tett arra, hogy soha nem telepítik ki onnan a lakosokat. „A települések pontosan olyan fontosak önöknek, mint nekem, ezért állítom: Izrael földjén nem fogunk többet településeket kiüríteni.”- ígérte Netánjáhu a fővárostól délre fekvő Gus Ecion megye egyik településén tartott ünnepség több ezer résztvevője előtt. „Békét se zsidók, se arabok kitelepítésével nem teremthetünk. Nem lett béke, amikor kiürítettük a (Gáza-övezetben épült zsidó) településeket. Terrort és rakétákat kaptunk, és nem teszünk ilyet még egyszer”- folytatta a 2005-ös gázai kivonulásra utalva, melynek következtében Izraelnek két háborút kellett vívnia. „A radikális iszlám fennhatósága alá kerülő területek erőszak, gyilkosság és halál kiindulópontjává válnak, így nem hagyjuk el hazánkat, hogy veszélyt hozzunk magunkra. Ehelyett inkább erősebbekké válunk.”

Netánjáhu mellett miniszterek és más vezetők is felszólaltak, többek közt Juli Edelstein, a Kneszet szóvivője. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság vezetője, Mirjám Náor nem volt hajlandó képviselőt küldeni, mivel, mint mondta, a bíróság nem vehet részt ellentmondásos politikai eseményeken. A nemzetközi közösség jelentős része illegálisnak tartja ezeket a településeket, és arra akarja kényszeríteni Izraelt, hogy az ún. zöld vonalon túl ne építkezzen. Izrael azonban fenntartja, hogy a települések legnagyobb része legális az ország törvényeinek értelmében, még akkor is, ha a zsidó állam nem terjesztette ki szuverenitását a „területekre”.

Netánjáhu az ötvenéves évfordulón

Náftáli Benet oktatásügyi miniszter felszólította az ország vezetőit, hogy tegyék meg ezt a lépést: „Nem veszem ezt az ügyet félvállról. A szuverenitás kiterjesztése megfelelő időzítést és bátorságot kíván. Nincs jobb idő, mint most, mivel világos, hogy nem kegyelem által, hanem saját jogunkon tartózkodunk itt… A világ meg fogja érteni, amit az izraeliek értenek: Izraelt soha többé nem osztjuk fel!”

 

Tragikus baleset

Egy katonatiszt és egy közkatona vesztette életét a Golán-fennsíkon, amikor egy nehéztüzérségi jármű felborult és több méter mély árokba zuhant egy gyakorlat során. A balesetben további négy katona megsebesült – ketten könnyebben, ketten súlyosan. Az eset akkor történt, amikor egy páncélozott konvoj haladt a katonaság járművei számára fenntartott úton, éjszakai hadgyakorlatra. A tank vezetője hirtelen kanyarodott egyet – később ezt azzal magyarázta, hogy a szembejövő konvoj járműveinek reflektorai vakították őt el. A halálos áldozatok a tank tornyában álltak a baleset pillanatában. Egyikük órákig feküdt beszorulva a jármű alatt.

A felborult tank

Az egyik halálos áldozat a 22 éves Avinoám Kohen volt Jeruzsálemből, a másik a Bét Horon településről származó, szintén 22 éves Ávsálom Ármoni, akinek unokatestvérét, Náámá Henkint és férjét 2015 októberében lőtték le saját autójában, gyermekei szeme láttára arab terroristák.  Mindkettejüket posztumusz előléptették, és a Herzl-hegyi katonai temetőben helyezték végső nyugalomra. A katonaság megkezdte az eset kivizsgálását, és új biztonsági előírásokat léptettek érvénybe.

 

Különleges ajándék

Egy XIII. században, Katalóniában készült, kéziratos és különleges miniatúrákkal díszített ünnepi imakönyvet kapott ajándékba a jeruzsálemi Nemzeti Könyvtár. Az értékes művet a spanyolországi kiűzetés (1492) nyomán menekülő tulajdonosai Itáliába, majd az akkoriban az Ottomán Birodalomhoz tartozó Thesszalonikibe vitték magukkal. Innen került később Németországba. A második világháború kirobbanásakor nyoma veszett az imakönyvnek, és csak négy évtizeddel később, 1984-ben bukkant fel újra. Ludwig és Erica Jesselson közbenjárásának és bőkezűségének köszönhetően az Izraeli Nemzeti Könyvtár kapta meg a könyvet.

A kézirat saját történetén túl fontos kultúrtörténeti érték is: tartalma különlegesen világosan mutatja be, milyen gazdagok voltak a spanyolországi zsidó közösségek a kiűzetés előtt. Az imakönyvet ros hásánára és jom kipurra készítették az előimádkozó számára. A könyv liturgikus verseket tartalmaz, többek között Jehuda Hálévi és Ávráhám ibn Ezra tollából, és ez az egyetlen ismert imakönyv, melyet mikrográfiák, vagyis miniatűr betűkből összeálló képek díszítenek. „Ez a művészeti ág szinte kizárólag bibliákban fordul elő, ezért különleges, hogy egy imakönyvben találkozunk vele”- magyarázta dr. Dálijá-Rut Halperin, mikrográfia-kutató.

Mikrográfia az imakönyvben

A kézirat 154 pergamenlapot tartalmaz. Mikrográfiával készült illusztrációk, valamint skarlátvörös és kék hátterek előtt megjelenő, aranyozott betűk díszítik. „E könyvnek legalább három különlegessége van”- mondta dr. Áviád Stollman, a Nemzeti Könyvtár Gyűjteményi Osztályának vezetője. és, mindezek fölött, a zsidó nép elmúlt évszázadainak története”, melyet magában hordoz.

Az imakönyv díszítése

Aktivisták inzultálták a határőröket

A határrendészet szerint a Hár Ádárban elkövetett merénylet egyik áldozatát egy baloldali aktivista bántalmazta szóban pillanatokkal meggyilkolása előtt. Több rendőr állítja egybehangzóan, hogy Hana Berg, és egy másik baloldali aktivista – mindketten a külföldi támogatású, Machsom Watch nevű szervezet tagjai – inzultálták és szóban bántalmazták Szolomon Gávirijá határrendészt néhány pillanattal azelőtt, hogy a fiatalembert két társával együtt meggyilkolta egy arab terrorista. Gávirijá megkérte a két nőt, hogy igazolják magukat, és menjenek távolabb a kaputól; némi szóváltás után valóban arrébb mentek.

Szolomon Gávirijá

A határrendészek szerint Berg és társa azt mondta Gávirijának: „Szégyen vagy”. Berg azt állítja, nem mondott ilyet. Pillanatokkal később eldördültek a végzetes lövések. Az azóta folyó vizsgálat szerint a merénylő jó előre felkészült, és gyakorolta a támadást, amit az is bizonyít, hogy amikor fegyvere beakadt, gond nélkül meg tudta oldani a gyakorlatlanok számára csak nehezen megoldható problémát. A biztonsági erők már azt is tudják, kitől kapta a támadó a gyilkos fegyvert, és el is fogták az illetőt.

A Machsom Watch alapítója a New Israel Fund, az Open Society Foundation, Norvégia és Svájc kormánya, valamint az EU. Külföldről pénzelt aktivistái Judeában és a Somronban állomásoznak biztonsági ellenőrzőpontoknál, és filmre veszik a katonákat és a biztonsági őröket, van, hogy molesztálják is őket. A szervezet ezen felül is kétes múlttal rendelkezik, 2011-ben például az itámári Fogel család gyilkosának családját látogatták meg az aktivistái, hogy vigaszt nyújtsanak a terroristát gyászoló családnak.

Város a bázis alatt

Elveszett első szentély-korabeli várost találtak egy egykori katonai bázis alatt, Bét Él közelében. A kis településnek csupán néhány tucat lakosa lehetett az első Szentély korában (polgári időszámítás kezdete előtti X-VI. század). A települést később, a hellenisztikus és a hasmóneus korban kiterjesztették; egészen az i.sz. első század római hódításáig zsidó kézen maradt. A helyszínen talált leletek szerint ezután évtizedeken át, egészen a bizánci periódusig lakatlan maradt, amikor is keresztények, valószínűleg papok költöztek oda, akik egy apátságot és fürdőházat is építettek. „Fantasztikus dolgokat találtunk”- mondta Jevgenyij Áháronovics régész. „Magánházakhoz való kulcsokat találtunk, zsidók által használt eszközöket és a zsidó korszakhoz tartozó pecséteket.”

A bizánci település a VII. századi muszlim invázióig állt fenn; keresztény lakóit ekkor elüldözték, és muszlim lakosság költözött a helyükre. Ebből a korszakból számos olajtartó edény maradt fenn. A települést végül egy földrengés semmisítette meg 748-ban.

A nemrég felfedezett városban talált leletek