Az Izraeli Régészeti Hatóság bemutatta azt a papiruszt, mely a ma ismert legkorábbi – Biblián kívüli – utalást tartalmazza Jeruzsálemre. A szöveg héber nyelven íródott!

Egy papiruszra írott, első Szentély-korabeli dokumentumot mutatott be az Izraeli Régészeti Hatóság a jeruzsálemi Héber Egyetemen egy, a napokban tartott sajtókonferencián. A szövegben világosan olvasható a „Jerusálmá” szó, azaz Jeruzsálem, „Jeruzsálembe” jelentésben. Ez a ma ismert legkorábbi héber nyelvű, Biblián kívüli írásos forrás, mely megemlíti a várost.

A dokumentumot, melyet régiségrablók tulajdonítottak el illegálisan a Júdeai-sivatag egyik barlangjából, az Izraeli Régészeti Hatóság Régiségek Elrablását Megelőző Egysége szerezte meg a tolvajoktól. A papiruszon két, ókori héber nyelven írott sor olvasható. A hordozó anyag C14-es vizsgálata, valamint a felirat paleografikus elemzése egyaránt azt támasztja alá, hogy a töredék az i.e. VII. századból származik.

A papirusz az azonos nevű növény magas cellulóztartalmú belső részéből készül, mely száraz éghajlaton, amilyen a Júdeai-sivatag is, kiválóan konzerválódik. Az ilyen jellegű dokumentumokat laponként erősítették össze, majd tekercsbe tekerték.

szoveg

A papiruszon a legtöbb betű tisztán kiolvasható. A tudósok így fejtették meg az írást: „A király szolgálólányától Náárátból, borospalackok, Jeruzsálembe”. Vagyis a lelet egy igen ritka és eredeti, az első Szentély korából származó szállítócédula. Részletezi, hogy ki, honnan, mit és hova küldött. A szövegben Náártáként említett helyiség azonos az Efrájim és Binjámin határán fekvő Nááráttal, melyről így ír Jehosua könyve (16:7): „S lemegy Jánoáchtól Átárotig és Náarátig, megérinti Jerichót és kifut a Jordánig.”

Éjtán Klein, az Izraeli Régészeti Hatóság Régiségek Elrablását Megelőző Egységének igazgatóhelyettese szerint: „A dokumentum ritka bizonyítéka annak, hogy Jehuda királyságában szervezett adminisztrációs rendszerről beszélhetünk. Aláhúzza Jeruzsálem mint a királyság gazdasági fővárosának fontosságát az i.e. VII. század második felében, azt azonban nem tudjuk, hogy melyik király kapta a borküldeményt.”

Smuel Áchituv, Izrael-díjas ókortörténész professzor szintén hangsúlyozta a dokumentum jelentőségét: „Nem csupán arról van szó, hogy ez a legkorábbi ismert, Biblián kívüli írásos emlék, mely héber nyelven említi Jeruzsálemet, hanem arról is, hogy a mai napig ezen kívül csupán egy másik, papiruszra írott dokumentum került elő Izraelből, az első Szentély korából, Vádi Murábbáátból. Ezen kívül az is különleges, hogy milyen magas státusza volt egy nőnek az i.e. VII. századi Jehuda királyságának adminisztrációs rendszerében.”

Jiszráel Hászon, az Izraeli Régészet Hatóság igazgatója szerint: „A papirusz felfedezése azt mutatja, hogy a Júdeai-sivatag barlangjaiban örökségünk szempontjából felbecsülhetetlen értékű emlékek várakoznak arra, hogy felfedezzék őket. A világörökség értékeit naponta fosztogatják rablók. Az államnak rendelkezésre kell bocsátania a megfelelő forrásokat, hogy belefoghassunk ebbe a történelmi jelentőségű műveletbe, és szisztematikusan feltárhassuk a Júdeai-sivatag minden egyes barlangját.”

sivatag

Miri Regev, kulturális és sportminiszter így fogalmazott: „A fővárosunk, Jeruzsálem nevét tartalmazó papirusz felfedezése ismét kézzelfogható bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a város a zsidó nép örök fővárosa volt és lesz. Kötelességünk, hogy a megakadályozzuk a Júdeai-sivatagban folyó fosztogatást, és nem kevésbé fontos kötelességünk, hogy köztudottá tegyük a UNESCO-ból terjedő propaganda hamisságát. A Jeruzsálem és Izrael szívben fekvő Templom-hegy a zsidó nép legszentebb helye marad akkor is, ha a UNESCO még tíz alkalommal ratifikálja hazug és szerencsétlen határozatát.”

Mindeddig az egyetlen olyan régészeti lelet, mely héber nyelven említi Jeruzsálemet, egy barlang falán található felirat volt, a Jehuda (Júdea) déli részén található Bét Lojá romnál, Ámácijá mellett. A Jeruzsálem-barlangnak elnevezett látványosságot 1970-ben tárták fel. A falba vésett felirat szerint: „Övé, Jerusálájim Istenéé az egész föld és a júdeai hegyek.” Akárcsak a papiruszt, ezt a feliratot is Smuel Áchituv professzor fejtette meg.

A Jerusálájim név egyébként szerepel más, a hébertől eltérő nyelvű régészeti leletekben, például az ékírásos El-Amarna levelekben, melyeket Kánaán királyai küldtek az egyiptomi fáraónak a polgári időszámítás kezdete előtti XIV. században. Jeruzsálem i.e. 701-es asszír ostromát, melyet Szánhériv király vezetett Hizkijáhu király csapatai ellen, asszír nyelvű szövegek említik.

Forrás: Arutz7 és JPost