A névadó éveken át tanult az ellenséges környezetben a származását titkolva – minden nap a lelepleződéstől rettegve.

A ma 93 éves Solomon (Sally) Perel Németországból Lengyelországba szökött a náci hatalomátvétel után. A német megszállást követően a Szovjetunióba menekült, de a náci csapatok ott is utolérték. Mivel német anyanyelvű volt, új identitást faragott magának és azt állította, hogy Volkdeutscher, azaz külföldön élő, német nemzetiségű személy. A németek először tolmácsként alkalmazták, majd – fiatal kora miatt – egy braunschweigi Hitlerjugend iskolába küldték. Akkor még nem gondolta, hogy egy nap majd az ő nevét viseli az intézmény.

„Nem vagyok bosszúszomjas ember, de az biztos, hogy ez a lehető legédesebb bosszú a nácik ellen” – mondta el az érintett a Sally Perel Általános Iskola névadó ünnepségén.

„16 és fél és 20 éves korom között tanultam itt. Hamis nevet és személyazonosságot használtam, hogy ne derülhessen ki zsidó származásom. Sokat tanultunk a fajelméletről és katonai kiképzésen vettünk részt. Sohasem zuhanyoztam együtt a többi diákkal, nehogy észrevegyék, hogy körül vagyok metélve. Ha mégis így történt, a fal felé fordultam, vagy alsónadrágban zuhanyoztam. Kreatívnak kellett lennem. Szerencsére sohasem gyanakodtak rám. A leleplezés végzetes következményekkel járt volna. Az orvosi vizsgálatok során sem kérdezték meg, hogy miért vagyok körülmetélve. Az iskolában úgy éreztem magam, mintha egy oroszlánveremben lennék. Minden este attól rettegve mentem aludni, hogy esetleg rájönnek a titkomra” – mondta Perel.

A háború vége felé Hitlernek már alig voltak hadra fogható egységei, ezért a Hitlerjugend tagjait is besorozták. Perel egy harckocsizó alakulathoz került, és egy páncéltörő löveg kezelésére képezték ki. Szerencséjére nagyon hamar amerikai hadifogságba került.

„Még el sem jutottunk az első ütközetig, amikor elfogtak. De ha arra került volna sor, biztosan nem lőttem volna amerikai katonákra” – emlékezett vissza.

A háború után Perel egy ideig a szovjet hadseregnek dolgozott tolmácsként, majd 1948 júliusában a frissen kikiáltott Izraelbe hajózott, ahol az egyik testvére élt. Részt vett a függetlenségi háborúban, majd üzletemberként kezdett dolgozni. Később könyvet írt a háborús élményeiről, melyből nagy sikerű filmet forgattak.

Perel ez év szeptemberében kapott levelet az ezer diákot oktató braunschweigi iskolától, melyben engedélyét kérték, hogy az intézmény az ő nevét viselje. A névváltozatást egyhangúlag támogatta az iskola vezetősége és a városi tanács – beleértve a szélsőjobboldali AfD párt képviselőit is.

A ceremónián megjelent Perel két unokája és egy unokahúga is. A felsorakozott gyerekek nagy örömmel köszöntötték és beszéde után percekig állva tapsoltak. Az ünnepség után többen szelfit is készítettek a névadóval.

„Mindenkinek megvannak a maga álmai, de ez sokkal több, mint amiről valaha is álmodtam. Nagy megtiszteltetésnek érzem. Ez az első iskola Németországban, melyet egy zsidó Hitlerjugend-tagról neveznek el. Nagyon sokat foglalkozom holokauszt-oktatással Németországban. Ez most a munkám csúcspontja. Ez az életerő győzelme a gonoszság felett. Harcoltam és jogot nyertem az életre, melyet a nácik el akartam venni tőlem, mert zsidó vagyok” – mondta Perel.

zsido.com

Forrás: Ynet

 

Megszakítás