A Berkeley Egyetem politológiai és Izrael-tanulmányok tanszékének kutatója, Ron E. Hassner professzor azt vizsgálta egy tanulmányában, hogy az “izraeli megszállást” elítélő diákok mennyire ismerik az izraeli-arab konfliktus részleteit, illetve a közel-keleti régió történelmét és földrajzát. Az eredmény: nem nagyon.

A vizsgálat, amelyben 230 egyetemi hallgató vett részt, megállapította, hogy a palesztin üggyel azonosuló diákok 75%-a nem találta meg a térképen a vitatott területeket, és 84%-uk még azt az évtizedet sem tudta helyesen megadni, amikor az állítólagos “megszállás” elkezdődött. A megkérdezett diákok 43%-a válaszolta azt, hogy “mélyen együtt érez” a palesztinok törekvéseivel, ám ezt feltehetően nem a humanizmus vagy a nemzeti felszabadító mozgalmakkal való szimpátia motiválja, hiszen ugyanezen hallgatókat nem érintették meg a térség más konfliktusai, mint például a kurdok szabadságharca vagy Nyugat-Szahara, illetve Észak-Ciprus megszállása, s meglehetős közönnyel viseltetnek ezen ügyek iránt.

A térség helyzetét firtató kérdések megválaszolása sem ment jobban a diákoknak. Még azok is, akik a leginkább elkötelezettnek nevezték magukat a “palesztin területek izraeli megszállása” elleni küzdelem iránt, a feltett hat kérdésből átlagosan csak kettőre tudtak helyes választ adni. Éppen közülük voltak a legtöbben olyanok, akik a legtöbb kérdésre még csak meg sem kíséreltek válaszolni, vagy véletlenszerűen találgattak. Azt például, hogy Izrael Libanontól délre fekszik, csak egynegyedük tudta. További 25%-uk szerint a palesztin területek Libanontól nyugatra, valahol a Földközi-tenger közepén helyezkednek el.

A palesztin-párti diákok történelmi ismeretei is meglehetősen hiányosnak bizonyultak: 16%-uk tudta helyesen, hogy a hatnapos háború a hatvanas években zajlott és 17%-uk válaszolta azt, hogy Izrael népessége valahol 8 és 12 millió fő között mozog. Voltak, akik 100 000-re, mások pedig 150 millióra saccolták a zsidó állam lakosságát.

“Manapság az az elvárás az egyetemi kampuszokon, hogy a hallgatók határozott politikai állásponttal rendelkezzenek a különböző megosztó témák ügyében, s ezzel fejezzék ki identitásukat és értékrendjüket, függetlenül attól, hogy mennyire értik az adott konfliktust, vagy milyen mélységű háttérismeretekkel rendelkeznek” – mondta Hass professzor.  Feltehetően az sem segíti a kiegyensúlyozott világlátás kialakulását, hogy az amerikai egyetemeken nagy befolyással rendelkeznek az Izrael-ellenes szervezetek és oktatók, s ezzel összefüggésben erősek az antiszemita előítéletek.

zsido.com

Forrás: israellycool