Az európai ortodox hitközségeket összefogó, nagy részben lubavicsi rabbikból álló Európai Rabbinikus Központ (RCE) vezetősége levelet küldött Dávid Launak, Izrael Állam askenáz főrabbijának, aki az izraeli legfelsőbb rabbinikus bíróság elnöke is egyben, valamint Joszef Jicchák szfárádi országos főrabbinak – számol be a Hamodia.

Az európai rabbik arra biztatják a zsidó állam vallási vezetőit, hogy a továbbiakban is álljanak ellen az izraeli kormány nyomásának és ne engedjék, hogy a vallásügyi miniszter megreformálja a zsidóságba való betérés szabályait, mert az a zsidó nép szentségének aláásását célozza.

„Önök mellett állunk, amikor e reformok bevezetése ellen küzdenek, melyek szemben állnak hagyományainkkal. Bevezetésük nagy csapást jelentene a zsidó nép és különösen az európai zsidóság számára. Az európai vallási bíróságokat szolgáló bírákként és rabbikként aggodalommal töltenek el minket a Izraeli Főrabbinátus ellen intézett támadások, elsősorban a betérések ügyét illetően” – írják, továbbá megjegyzik, hogy már eddig is sokat tettek azért, hogy a jelenlegi betérési eljárásokban felfedezett problémákat orvosolják. Hozzáfűzik azt is, hogy egyes európai közösségekben a zsidó joggal ellentétes módon végeznek betéréseket, mely gyakorlat negatív következményekkel jár. Az izraeli betérési eljárás megváltoztatása nagy hatás gyakorolna a diaszpóra közösségeire is, ezért érzik úgy, hogy fel kell emelniük a szavukat.

„Határozottan ellenezzük a betérési eljárás megreformálását, mert annak következtében tömegesen végezhetnének majd érvénytelen betéréseket az európai zsidó közösségekben. Ez csak tovább rontaná a már így is igen súlyos asszimilációt” – figyelmeztetnek a rabbik.

A Mátán Káháná vallásügyi miniszter által szorgalmazott reformok célja, hogy az országban letelepedett, zsidó származású vagy zsidó rokonsággal bíró, de a vallási törvények szerint nem zsidónak számító, mintegy négyszázezer, elsősorban kelet-európai bevándorló közül minél többen és minél egyszerűbben térjenek be. Káhánát az aggasztja, hogy ha a betérések száma továbbra is alacsony marad e népes csoport tagjai között, az a vegyes házasságok számának megugrásával járna Izraelben.

Az ortodox betérés azonban nem egyszerű folyamat, mert a jelentkezőknek a vallásjogban szerzett tudásuk mellett arról is meg kell győzniük a rabbikat, hogy a Tóra törvényei szerint kívánnak élni. A reform célja, hogy a jövőben ne kizárólag a főrabbinátus joga legyen betéréseket végezni, hanem a városi rabbinátusok is megtehessék ugyanezt, saját belátásuk szerint. Ezzel együtt a nem ortodox vallási bíróságok által felügyelt betéréseket a továbbiakban sem fogadnák el érvényesnek.

A reform kritikusai attól tartanak, hogy tömegesen jelentkeznek majd a betérés iránt érdeklődők azoknál a rabbiknál, akikről köztudott, hogy rendkívül megengedő hozzáállást tanúsítanak és nem követelnek sokat a jelentkezőktől. Az izraeli háredi közösségek egyöntetűen a reformok elfogadása ellen foglaltak állást. A vallásos-cionista rabbik megosztottak a kérdésben, egy részük elfogadja a miniszter aggodalmait és hajlik a megegyezésre.

A levél végén az aláírók azt kérik a két főrabbitól, hogy a jövőben is határozottan álljanak ki azért, hogy semmilyen kiskaput se nyissanak a meglévő szabályozáson, mert azzal a zsidó közösségek létét veszélyeztetnék az egész világon. „A szívünk legmélyéről kérjük, hogy védelmezzék a zsidó közösségeket és álljanak ki Izrael házának tisztaságáért, mind a zsidó államban, mind az egész világon” – zárták soraikat.

A levelet húsz rabbi írta alá Európa tíz, jelentős közösséggel bíró államából. Magyarországot Báruch Oberlander rabbi, valamint Mose Tuvja Weiszberger rabbi képviselte az aláírók között.

Címlapkép: cottonbro from Pexels

Megszakítás