Az újabb Horthy-szobor avatásáról tudósítanak a külföldi lapok és hírügynökségek. A beszámolók megemlítik, hogy mintegy ezer ember ment tiltakozásképp a Hazatérés templomához és skandálta, hogy "Nácik haza!". A Die Presse azt írja, Rogán Antal a Fidesz nevében a Jobbik provokációjának minősítette a szoborállítást, de azt is megjegyezte, hogy az akció ürügyül szolgál majd a nyugat-európai baloldali média számára, hogy ismét csak rossz színben tüntesse fel Magyarországot.
Reuters
Budapesten tiltakozást váltott ki, egyben rávilágított az antiszemitizmus miatti aggodalmakra, hogy a szélsőjobb – kőhajításnyira a Parlamenttől – szobrot állított Horthynak, aki a náci Németországgal kötött szövetség idején az ország vezetője volt. Mintegy ezren vonultak az utcára, hogy elítéljék a gesztust, miközben a Fidesz frakcióvezetője arra figyelmeztetett, hogy a mellszobor mentség lesz arra, hogy a hamis képet fessenek a magyarországi szélsőségességről. A Jobbik gerjeszti a zsidóellenességet, amikor parlamenti beszédekben gyalázza Izraelt és a zsidókat. A párt a legújabb közvélemény kutatások szerint 8-9 %-ra esélyes a jövő évi választásokon. A hírügynökség idézi a Holokauszt Emlékközpont adatát, miszerint a kormányzó a náci megszállás alatt még hivatalában volt, amikor 56 nap alatt 437 ezer zsidót deportáltak, a legtöbbjüket a halálba. A szélsőjobb ugyanakkor az ünnepelt nagy érdemének tartja, hogy megmentette az országot az 1. világháború után, a baloldal viszont náci kollaboránsnak tekinti. Gyöngyösi Márton mindenesetre azt mondta a tegnapi ünnepségen, hogy a 20. század legnagyobb magyar politikusa. A kormány szerint a magyarok szerepet játszottak a holokausztban és a hatalom azt is bejelentette, hogy nulla toleranciát tanúsít a faji gyűlöletkeltés, valamint az antiszemitizmus ügyében. Ezzel együtt – bár újraéled a zsidó kultúra – a szélsőjobb továbbra is erős, és változatlanul súlyos gondot jelent az antiszemitizmus, valamint a gyűlölet az olyan kisebbségekkel szemben, mint a melegek és a romák.
A tudósítást máris átvette a Sydney Morning Herald, valamint a WAtoday nevű nyugat-ausztráliai portál.
AFP/Yahoo
Tiltakozás Magyarországon Hitler szövetségesének szobra ellen. Szélsőjobbosok és antifasiszták egyidejűleg rendeztek demonstrációt egy budapesti templom előtt, ahol szobrot avattak a Führer szoros szövetségesének. A kormányzó csaknem 25 éven át önkényúrként irányította az országot, zsidóellenes törvényeket hozott és 1944-ben felügyelte a deportálások első hullámát. Többen azonban nagyrabecsülik, mondván, hogy a rövid életű kommunista forradalom, illetve a trianoni trauma után megmentette az országot. Gyöngyösi Márton épp ezt a szerepét méltatta a ceremónián. Magyarországon egyfajta Horthy-kultuszt tapasztalni az utóbbi években, szobrokat emelnek neki, utcákat neveznek el róla. Az ellenzék ugyanakkor az Orbán-kormányt is megvádolja azzal, hogy titokban táplálja a nosztalgiát a háborús idők szereplője iránt.
Die Zeit
Tiltakozás Hitler magyar szövetségesének szobra ellen. Budapest központjában mostantól mellszobra van Horthy Miklósnak, mégpedig egy olyan protestáns templom előtt, amelynek lelkésze szélsőséges-radikális nézeteiről ismert. Az ünnepségen is a Jobbik politikusai mondtak beszédet. Az avatásra több százan mentek el, akiket azonban ellentüntetők fogadtak. Horthy csaknem 25 éven át autoriter módon vezette az országot, amelyet a nemzetiszocialista Németország oldalán bevitt a 2. világháborúba. 1944 tavaszán a magyar állam az SS parancsára csaknem félmillió zsidót deportáltatott Auschwitzba. Mind a jobboldali-nacionalista Fidesz, mind az MSZP elítélte az emlékművet. Magyarországon az utóbbi években egyre gyakrabban fordultak elő idegenellenes és antiszemita incidensek. A Jobbik a 3. legerősebb párt az Országgyűlésben.
Die Presse
Budapest belvárosában erős rendőri készültség és hangos tiltakozások közepette leplezte le a jobboldali-radikális Jobbik az egykori kormányzó és Hitler-szövetséges emlékművét. A bronzalkotás a Szabadság téri református templom előtt áll, az avatáson az 1. világháború magyar egyenruháját viselő katonák adtak díszőrséget. Az ellentábor azt kiáltozta: „Nácik kifelé, illetve hogy Elég volt!“. A Horthy-hívek azt skandálták: Mocskos zsidók, illetve a politikus éltették. Rogán Antal a Fidesz nevében a Jobbik provokációjának minősítette a szoborállítást, de azt is megjegyezte, hogy az akció ürügyül szolgál majd a nyugat-európai baloldali média számára, hogy ismét csak rossz színben tüntesse fel Magyarországot. A szocialisták ugyanakkor azt vetették a nemzeti-konzervatív Orbán Viktor szemére, hogy semmit sem tesz a szélsőséges eszmék terjesztése ellen. A lap hozzáfűzi, hogy az autoriter Horthy-rezsim alatt hozták az első zsidótörvényeket, majd a II. világháború idején tízezrével vitték el a zsidókat. A szélsőjobb Magyarország megmentőjeként és hőseként dicsőíti a politikust.
Wittenberg városának portálja (Forrás: Ger-mánia)
E hét péntek-szombatján tudományos ülést tart a wittenbergi Evangélikus Akadémia „Jobbratolódás Magyarországon – mennyire van veszélyben az európai demokrácia?“ címmel. Luther Márton városának honlapja a témával kapcsolatban megállapítja, hogy a jobboldali-populista pártok és mozgalmak egyre nagyobb befolyásra tesznek szert a földrészen. De veszélybe sodorhatják-e a demokratikus rendszereket és azon felül az EU-t? Ezen belül Magyarországot különleges sajtó- és politikai figyelem illeti meg, ezért a szimpóziumon megvitatják azt a feszültséget, ami egyrészt az ország nacionalista önmeghatározása, másrészt az európai integráció között húzódik. Szóba kerül majd a magyar történelem, politika és szociális szerkezete, továbbá az átalakulási folyamat, de az elemzések végső célja annak felmutatása, milyen Európát akarunk és milyet nem? Az előadások témái közül egy-kettő: Zsidók Magyarországon; Jobboldali populizmus: elemek és szerkezetek; Demokrácia veszélyben: a magyar politikai helyzet; Magyarország történelme 1989 után; Országkép foltokkal; A romák helyzete; Feltörekvő magyar társadalom; A politikai értelmiség nyilvános szerepéről.
(Klubrádió/Szelestey Lajos)