– Élet-halál kérdésről van szó – közölte az anya a telefonban 1966 telén.

Hajnali fél négy körül járt az idő. A Rebbe már hazament a hivatalából – aznap a szokottnál korábban, nem fogadott privát audiencián (jechidut) senkit.

A telefonban annyit mondott még a sokkos állapotban levő fiatalasszony a Rebbe titkárságának, hogy a kisbabája leesett valahonnét, súlyosan megsérült, kritikus állapotban van. Az orvosok arról vitatkoznak, mi legyen a következő beavatkozás, azonnal szükségük volna a Rebbe áldására és tanácsára.

A Rebbe titkára, sajnálattal a hangjában, elmagyarázta, hogy mindenképpen reggelig kell várni, és amint a Rebbével szót válthat reggel, első dolga lesz beszámolni az ügyről.

– Élet-halál kérdésről van szó – sürgette az anya. – Azonnali válaszra van szükségünk!

A Rebbe titkára úgy döntött, felhívja a Rebbe otthonát. Ha valaki felveszi a telefont, majd bocsánatot kér a kései zavarásért. Nyugtalan szívvel tárcsázta a számot. A Rebbecen vette fel a telefont.

Ver ret? (Ki beszél?)

A titkár sietve megnevezte magát, majd hozzátette:

– Elnézést kérek a kései zavarásért – és hosszan mentegető­zött. – Chucpá ilyen későn zavarni, de van itt egy asszony, akinek sürgős segítségre van szüksége. Azt mondja, élet-halál kérdés.

– Miért mentegetőzik? – kérdezte a Rebbecen. – Éppen ellenkezőleg, a férjem és én azért küldettünk ebbe a világba, hogy a nap huszonnégy órájában, a hét minden napján rendelkezésére álljunk azoknak, akik szükséget látnak. Azzal, hogy felhívott minket, a küldetésünket segített betölteni.

Ez a történet tökéletesen jellemzi Chaya Mushka Schneer­son­nak, az utolsó lu­ba­vi­csi reb­be feleségének személyiségét. A Reb­becen a maga finom, zárkó­zott módján a háttérből segítette a haszidok életét, szilárd bástyaként állva a Rebbe mögött. Soha nem követelt magának megkülönböztetett figyelmet – a telefonba csak úgy mutatkozott be: Mrs. Schneerson a President streetről. A Rebbecent gyermekkora óta a Tóra szelleme ölelte körül – hiszen a hatodik lubavicsi Rebbe Joszéf Jichák Schneersohn rabbi második lányaként látott napvilágot.

1988-ban svát hónap 22. napján hunyt el. Halálának évfordu­lója (idén február 17.) adja min­den évben az apropóját a lu­ba­vicsi küldöttnők éves gyűlésé­nek, melyen a világ minden tá­járól összegyűlnek a chábád reb­becenek egy lélekemelő konferenciára.

Megszakítás