Az utóbbi hetekben sokszor szerepel az izraeli hírekben a jeruzsálemi Templom-hegy. Egyszer lezárják, máskor megnyitják, de nem mindenkinek szabad felmenni, és van aki nem is akar. Közben tüntetések, zavargások zajlanak. Ebben a cikkben a hegy történetét, és a látogatásával kapcsolatot előírásokat tekintjük át.
A Templom-hegy története
A Templom-hegy Jeruzsálem óvárosának délkeleti sarkában található. A ma is látható hatalmas mesterséges fennsík, Heródes király idején, az időszámítás előtti évtizedekben készült el. A terasz a legtöbb helyen több tucat méterrel emelkedik a környezete fölé.
A zsidó hagyomány szerint a hegyen levő sziklával kezdődött a világ teremtése és itt történt meg Izsák föláldozása is. Itt építette fel Salamon az első Templomot az i.e. tízedik században, melyet a babiloniak leromboltak i.e. 586-ban. A babiloni fogságból visszatérve itt épült fel a második Templom, amit később Heródes király újjáépíttetett és az ókori világ egyik csodájává tett, és amelyet i. sz. 70-ben a rómaiak leromboltak. A második templom épületéből semmi sem maradt meg, de a környezetéből igen, több eredeti görög, illetve héber feliratos kő, melyet ott találtak, megtekinthető a jeruzsálemi Izrael Múzeumban.
A római és bizánci keresztény korszakban a Templom-hegynek nem volt jelentősége, sőt: elhanyagolták, hogy kihangsúlyozzák az új vallás győzelmét. Amikor az arabok i.sz. 638-ban elfoglalták Jeruzsálemet, a helyzet megváltozott. Tudvalevő, hogy a Jeruzsálem szó egyetlen egyszer sem szerepel a Koránban. Ám a Damaszkuszban székelő Ommajád dinasztia politikai okokból meg akarta erősíteni Jeruzsálem iszlám jelentőségét, hogy Mekkának ellensúlya legyen. Két fontos épületet emeltek a Templom-hegyen: a ma is ott álló aranykupolás Szikladómot (melynek a közepén levő szikláról, az iszlám hagyomány szerint, Mohamedet égi utazásra repítette csodás lova) és az ettől délre elhelyezkedő Al-Aksza mecsetet. Ennek az eredeti épülete elpusztult, a jelenlegi Al-Aksza mecset tulajdonképpen egy kereszteskori keresztény templom, melyet a muszlimok mecsetté alakítottak át.
A Templom-hegy a két világháború között, az angol mandátum idején vált politikailag jelentőssé. Az akkori jeruzsálemi mufti, Amin el-Husszeini péntekenként az Al-Aksza mecsetben tartott beszédeiben tüzelte fel Palesztína arab lakosainak nacionalista érzelmeit. A Templom-hegy így az arab nemzeti mozgalom jelképévé vált. A mufti egy arab nemzeti Pantheont is létrehozott a hegyen, ahová az arab nemzet nagyjait temették.
1948-ban a Függetlenségi háborúban a Templom-hegy, miként az egész jeruzsálemi Óváros a Jordán Királyság uralma alá került. A Templom-hegy a jordániai Wakf (az iszlám intézményeket kezelő alap) fennhatósága alá került. Ezzel együtt, Jordánia igyekezett Amman, a főváros jelentőségét kiemelni, Jeruzsálemet elhanyagolták. Még a rádión sugárzott pénteki imát is egy ammani mecsetből közvetítették.
1967 júniusában a Hatnapos háború során Izrael elfoglalta egész Jeruzsálemet. Kevéssé ismert, hogy néhány hónapig a Templom-hegy az Izraeli Hadsereg Rabbinátusának a kezelésében volt, sőt ott egy tanházat is létesítettek. Nemzetközi nyomás következtében az akkori izraeli kormány visszaadta a Templom-hegyet a Wakf kezelésébe és a tanházat is megszüntették.
1967 augusztusában, azaz mintegy két hónappal a Hatnapos háború után Slomo Goren katonai főrabbi egy tömeges nyilvános imát tervezett a Templom-hegyen a Nachamu szombatján. Az augusztus 20-án tartott kormányülésen ezt a kormány legtöbb tagja ellenezte. Az ülésen hozott 761. számú kormányhatározat azóta is vita tárgya a Templom-hegyen való zsidó imádság ügyében. A határozat első két pontjában a kormány utasítja a miniszterelnököt, illetve a vezérkari főnököt, hogy tiltsák meg Slomo Gorennek az ima szervezését. A harmadik (gimel) pontban utasítja a rendőrséget, hogy azokat, akik mégis fel akarnának menni a Templom-hegyre, irányítsák a Siratófal felé.
Az azóta eltelt időben az Izraeli Legfelsőbb Bíróság sokszor foglalkozott az üggyel és azt a határozatot hozta, hogy bár elvileg nincs tiltva, hogy zsidók imádkozzanak a Templom-hegyen, de ezt mindig a rendőrségnek kell jóváhagynia, és megtilthatja, ha úgy véli, hogy közvetlen veszély fenyegetné az imádkozókat. A rendőrség gyakorlatilag még egyszer sem hagyta jóvá zsidók imáját. Időnként több tucat rendőr kíséretében egy kisebb csoport felmehet.
Ki mehet fel és ki nem
Jelenleg az a helyzet, hogy maga a Templom-hegy a Wakf kezelésében van, míg a ki és bejáratokat az izraeliek ellenőrzik. Az izraeli biztonsági erők szükség esetén fellépnek a hegyen is, ám nem mindig tartózkodnak ott állandó jelleggel.
A Templom-hegyet jelenleg tíz kapun keresztül lehet megközelíteni. Ebből kilenc a muszlimok ki és bejárására szolgál. A nem muszlimok belépése korlátozva van naponta néhány órára, míg pénteken és szombaton a nem muszlimok számára zárva van a hegy. A belépés kizárólag az un. Mughrabi kapun át történhet (ez a Siratófal közelében van, egy félig zárt híd vezet fel a kapuhoz), a kilépés pedig bármely más kapun keresztül lehetséges. A szabályok betartását az izraeli biztonsági erők ellenőrzik. Amennyiben a helyzet túl feszült, mint most 2014 őszén is, akkor az izraeli biztonsági erők lezárják a Templom-hegyet a nem muszlim látogatók elől.
A nem-muszlim látogatók a hegyen csak turistaként lehetnek jelen. A Mughrabi kapuhoz vezető híd elején a nem-muszlim látogatókat belépés előtt átvizsgálják, nehogy fegyvert, esetleg zsidó vagy keresztény imakönyvet vagy sófárt vigyenek fel.
A vallásos, ortodox zsidóság legtöbb képviselője szerint ma a zsidóknak tilos a Templom-hegy egész területére lépniük, nehogy véletlenül olyan helyre menjenek ahova csak rituális megtisztulás után szabad lépni. Jelenleg nincs mód erre a speciális megtisztulásra. Ez az Izraeli (régebben Palesztinai) Rabbinátus véleménye is 1921 (azaz a megalakulása) óta.
Azonban egy vallásos-nacionalista kisebbség szerint a zsidóknak igenis fel szabad menni a Templom-hegyre, amennyiben nem lépnek a tiltott területre. Ezen vélemény hívei tudni vélik, hogy pontosan melyik részt kell elkerülni. Leggyakrabban valamelyik zarándokünnepen próbálnak oda látogatni.