Miközben akadt európai politikus, aki a megoldatlan izraeli-palesztin konfliktust előhozva, áttételesen Izraelt okolta a párizsi merényletekért, egyre több véleményformáló is arra bíztatja az európaiakat, hogy tanuljanak a zsidó államtól.
Terrorista cselekmények esetén mindig akadnak európai politikusok, akik az elkövetők állítólagos „elnyomottságával”, „nehéz szociális körülményeivel”, illetve megoldatlan politikai konfliktusokkal igyekeznek magyarázni a tettet, ez történt most is. Az ellenzéki holland Szocialista Párt (SP) elnöke közölte: a párizsi merényletek részben a palesztin-izraeli konfliktus következményei. Jan Marijnissen egyik holland rádióadónak úgy nyilatkozott: „A támadásokat végrehajtó fiúk – feltételezem, fiúk voltak – a francia elővárosok dühös csapataiból jöttek”, a palesztin-izraeli konfliktus pedig csak „növelte az ilyen támadás esélyét”.
Hétfőn a svéd külügyminiszter váltott ki óriási felháborodást, amikor kijelentette, hogy a párizsi merényletek okai a közel-keleti muszlimok, különösen a palesztinok „frusztrációjából” származnak. A politikus szerint a palesztinok lényegében csak a kilátástalanság és az erőszak között választhatnak. Az izraeli külügyminisztérium és az Európai Zsidó Kongresszus élesen elítélte Margot Wallström kijelentését. A Times of Israel emlékeztet arra is, hogy tavaly október végén Svédország volt az első nyugat-európai állam, amelyik elismerte „Palesztinát” önálló államként.
A párizsi terrortámadások után Izrael kormányzati, ellenzéki és „civil” szinten is szolidaritását fejezte ki a franciákkal. „Izrael szorosan áll Francois Hollande francia elnök és a francia nép mellett a terrorizmus elleni harcban”- jelentette ki Netanjahu miniszterelnök, és a többi párt is hasonló szellemben nyilatkozott. A szimbolikus gesztusoknál is fontosabb azonban, hogy a kormányfő arról is beszámolt: Izrael titkosszolgálati információk özönével segíti Párizst a terror elleni harcban.
Kérdés, hogy a konkrét titkosszolgálati információkon túl mit tanulhat a Nyugat Izrael terrorizmus elleni harcából?
Az elmúlt napokban több véleményformáló, publicista is felvetette, hogy Európának érdemes volna nyitottabbnak lennie az izraeli válaszokra. A talán legismertebb iszlámkritikus emberi jogi aktivista, a szomáliai születésű holland Ayaan Hirsi Ali a Wall Street Journalben például azért javasolja ezt, mert a zsidó államnak megalapításától fogva, szinte napi szinten kell szembenéznie a terrorizmussal. Való igaz, a terroristák ma késsel és autóval támadnak, de csak azért, mert „párizsi szintű” merényletet jelenleg lehetetlenség volna Izraelben megszervezni – állítja Hirsi Ali, azt javasolva: „Ahelyett, hogy démonizálnánk Izraelt, vigyük a tapasztalt, kiképzett szakembereiket Európába, hogy kifejlesszenek egy koherens terrorellenes stratégiát.”
Az, hogy Izraelben lényegesen kevesebb a merénylet, az ellenőrzés és a szabadosság sajátos egyvelegéből következik, és ebbe beletartozik a sokat vitatott etnikai profilírozás is – írja kommentárjában a liberális Welt Online szerzője, Marko Martin, aki szerint nem véletlen, hogy a húsz százalékban arabok lakta zsidó államban ma nem fenyeget belső terrorveszély. A belföldi hírszerzés, a Sin Bet ugyanis nem hagyatkozik a digitális adatgyűjtésre, ott vannak „terepen”, nyílt titok, hogy embereik számos arab közösségben jelen vannak, és hatékony riasztórendszert működtetnek. Ezenkívül a repülőtereken, stadionokban, éttermekben stb. működik az „ethnic profiling„, ami elijesztheti a potenciális elkövetőket (ugyanezt a szigorú és hatékony eszközt javasolja a Nyugatnak a Times of Israel szerzője is, cikkét az amerikai konzervatív Front Page is átvette). Mindeközben a társadalmi élet már a hippi szabadosság határát súrolja Izraelben – írja a német lap publicistája. Ugyancsak a szigorú kontrollon és hírszerzésen alapuló antiterrorista stratégia átvételét javasolja a Times of Israel szerkesztője, David Horovitz hangsúlyozva, hogy a Nyugat példát vehetne eme eszközök hatékonyságáról.
Zsido.com, MTI
Képünkön: A francia nemzeti színeket vetítik a jeruzsálemi óváros falára (fotó: MTI/EPA)