Napjainkban hatalmas érdeklődés fordul a vakcinák felé. Cikkünkben nem foglalunk állást sem az újonnan elkészült Covid-19 vakcinák bármelyike mellett, sem ellen, csupán azt a kérdést járjuk körül, hogy mit gondolt a Rebbe, az áldott emlékű Menachem Mendel Schneersohn rabbi az oltásokról. Fontos hangsúlyozni, hogy az oltás beadatásáról, vagy be nem adatásáról minden esetben az egyénnek kell döntenie a rendelkezésére álló információk megismerését és az orvosával való konzultációt követően.

Az orvostudomány két alapvető megközelítési szempontja a terápia, vagyis egy meglévő állapot kezelése, illetve a megelőzés. Az oltások beadatása, a higiénia fenntartása, az egészséges táplálkozás és számos más módszer ez utóbbi kategóriába esik. „Világos, hogy bárhonnan is nézzük, a preventív [megelőző] orvoslás az ideális és leginkább követendő út… Ahhoz, hogy a preventív orvoslás a lehető leghatékonyabb legyen, a lehető legkorábbi időpontban meg kell kezdeni az alkalmazását, kezdve az oltásokkal, a fogmosással, a fogszuvasodás elkerülésének érdekében, és a kiegyensúlyozott táplálkozással” – írta a Rebbe. Nem más ez, mint a közismert tórai parancsolat (M.V. 4:9): Venismártem meod lenáfsotéchem – és nagyon vigyázzatok a lelketekre (vagyis az életetekre) értelmezése és újrafogalmazása. Az élet védelme, a megfelelő elővigyázatosság, az élet, illetve az egészség védelméhez szükséges szabályok betartása minden zsidónak tórai kötelessége. Testünk ajándék, melyet az Örökkévalótól kaptunk, nincs hát jogunk kárt tenni benne. Nem elegendő, ha akkor foglalkozunk bizonyos egészségügyi problémákkal, amikor azok nagyon sürgetően felmerülnek, hanem fontos, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk azért, hogy elkerüljük a veszélyt.

Mose Iszerlesz, a Remá, az egyik legnagyszerűbb háláchikus döntéshozó, aki a XVI. századi Lengyelországban élt, úgy vélte, hogy ha egy városban járvány tör ki, a lakosoknak nem szabad addig várniuk, míg a járvány elterjed, hanem mindannak, aki csak teheti, el kell menekülnie (de például az egészségügyi dolgozók nem hagyhatják ott a betegeket). Különösen igaz ez a gyerekeinkre, őket különleges mértékben kell védenünk. A Slá rövidítéssel ismert Jesájá Hálévi Horowitz rabbi (1555 k. – 1630) azt írta, hogy egy járvány által sújtott városból az embernek kötelessége kimenekítenie a gyermekeit. Esetünkben természetesen ez nemigen lehetséges, hiszen a világon mindenhol járvány van, de mindent meg kell tennünk gyermekeink egészségének védelme érdekében.

Bölcseink sokféle veszélyre figyelmeztetnek, ám ezek kezelési módja nem hordoz az alkalmazójuk számára további veszélyeket. Döntéshozóink például a veszélyekre hivatkozva tiltották meg hús és hal együttes fogyasztását, vagy olyan hagyma felhasználását, mely egész éjszakán át felvágva, letakaratlanul hevert. A vakcinák azonban mindig hordoznak kisebb-nagyobb veszélyt. Tudjuk például, hogy Jiszráel Lipschutz rabbi, aki a XIX. század egyik híres magyarázója volt, azt a háláchikus döntést hozta a himlőoltás felfedezésekor, hogy annak ellenére, hogy egy az ezerhez az esélye annak, hogy valaki belehal az oltásba, az embernek kötelessége beoltatnia magát.

Amikor a gyermekbénulás elleni oltást bevezették Izraelben, sokan fordultak a lubavicsi Rebbéhez, kikérve a véleményét az oltás beadatásáról. 1957 telén például levélben válaszolt valakinek, aki az oltással kapcsolatban kérdezte, és hozzátette, hogy a kérdés fontossága miatt válaszol ennyire gyorsan: „Meglepett a kérdése, hiszen olyan sokan intéztek már hozzám kérdést ezzel kapcsolatban Izrael Földjéről, és igenlő választ adtam nekik, mivel itt [az Egyesült Államokban] az emberek túlnyomó többsége is így tesz, sikeresen.” Napjainkra nézve érdekes e levél folytatása: „Ha egy oltást több gyógyszerészeti vállalat is gyárt, akkor érthető módon azt a terméket kell választani, melynek biztonságosságát kipróbálták és bizonyították.”

Egy nem sokkal korábban, 1956-ban íródott levél is az oltásokkal kapcsolatos kérdésre válaszol: „Levelében a gyermekeknek általában beadott oltásokról kérdezett. Az ehhez hasonló dolgokkal kapcsolatban alkalmazható a következő axióma: »Ne válaszd el magadat a közösségtől«. Úgy kell tenni, ahogyan a legtöbb szülő tesz azokban az osztályokban, ahova az Ön gyermekei járnak.”

Egy sajnálatos esettel kapcsolatban, amikor éppen a gyermekbénulás ellen adott oltás idézte elő a betegséget, a Rebbe, szintén 1957-ben, így írt: „Az eset az Egyesült Államokban történt a vakcina használatának kezdetén. Most, több hónapnyi tapasztalat birtokában, már nem ez a helyzet. Ha egy vakcina megbízhatósága szilárdan bizonyított, nem kell aggódni.”

Bölcseink egyébként több helyen is foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy az orvostudomány és a háláchá milyen szoros kapcsolatban áll egymással. Pontosabban, az orvostudomány benne foglaltatik a Tórában, mivel, ahogy bölcseink mondják, a Tóra hoz gyógyulást a világnak, mivel parancsolataiból világosan megtudható, hogy az embernek vigyáznia kell az egészségére, és mindent meg kell tennie annak megőrzésére. Ennek megfelelően egy zsidónak kötelessége az egészségével kapcsolatos kérdéseket egy szakértővel megbeszélnie, és ugyanakkor mindig észben kell tartania, hogy az Igaz Gyógyító maga az Örökkévaló Isten, a betegek meggyógyítója, ahogy a Tórában (M.II. 15:26) olvashatjuk:

Ha hallgatni fogsz az Örökkévaló, a te Istened szavára és azt, ami helyes az ő szemeiben teszed, figyelsz parancsolataira, megőrzöd mind a törvényeit: mindama betegséget, melyet Egyiptomra bocsátottam, nem fogom rád bocsátani, mert én vagyok az Örökkévaló, a te gyógyítód.

A Rebbe magyarázata szerint az oltások az életet példázzák: az oltások úgy működnek, hogy a legyengített, vagy elölt kórokozók immunválaszt váltanak ki a szervezetben, és ezáltal fejtik ki védő hatásukat. Ugyanígy az élet kisebb-nagyobb kihívásai és buktatói is arra valók, hogy megerősítsék a testet és a szellemet egy későbbi, jóval nagyobb kihívással szemben.

Adja az Örökkévaló, hogy minél hamarabb elháruljon a világ fölül a mostani járvány, és mindannyian egészségesen élhessünk!

 

zsido.com

 

Forrás: chabad.org és COL

Megszakítás