Ne vesszünk el a tömegben! Minden nap, minden zsidó és minden micva számít, áll a chabad.org írásában.
Az egyiptomi kivonulást követően a zsidók annyira várták a tóraadást, hogy számolták az addig hátralevő napokat. Ez volt az ómerszámlálás Szináj-hegyen kapott parancsolatának előzménye.
Az ómerszámlálás az évezredek során a Tóra átvételére való felkészülést jelentette. Amikor az ómerszámlálás 49 napja véget ér, elérkezik sávuot, a tóraadás ünnepe. Az ómerszámlálás, akárcsak a tóraadás az egyén fontosságát hangsúlyozza. Minden embernek külön-külön számolnia kell az ómerszámlálás minden egyes napján – peszách második estéjétől fogva egészen sávuotig. A hétéves és az ötvenéves ciklusokat (smitá évek és jovel évek) a közösség tartja számon, ám az ómert mindenki maga számolja.
Ugyanígy a Tóra átvétele sem volt közösségi és kollektív élmény. Az Örökkévaló minden egyes emberhez külön-külön szólt: „Én vagyok az Örökkévaló, a te Istened”. Az Örökkévaló a több millió főt számláló zsidó néphez fordult, mégis egyes számban beszélt: „a te Istened”. Isten a zsidó nép minden egyes tagjának külön-külön átadta a Tórát, minden egyes zsidó ember számára kötelezővé tette, hogy tanuljon és teljesítse a 613 tórai parancsolat rá vonatkozó részeit. Mindannyiunkban ott van a Teremtő által biztosított erő és képesség arra, hogy teljesítsük a tórai parancsolatokat. Nem szabad elvesznünk a tömegben. Mindannyiunknak egyenként fel kell állnia, hogy számításba vegyék. Minden nap, minden zsidó és minden micva számít.
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.