Mi történt az elmúlt héten Izraelben?

Az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetésére egyelőre, úgy tűnik, várni kell. Donald Trump egy interjúban még túl korainak nevezte a döntés meghozatalát. Republikánus források szerint a késlekedés nem az elnökön múlik, hanem éppen az izraeli kormány kérte a döntés elhalasztását. Mark Zell, a Republikánus Párt izraeli tagozatának elnöke is Izraelt nevezte meg a költözés késlekedésének okaként. “Trump mindig is egyértelműen a nagykövetség költözése mellett állt ki, és ez most is így van. Óvatoskodásának az izraeli kormány aggodalmaskodása az oka. Amint Netánjáhu zöld utat ad, a nagykövetség Jeruzsálembe költözik” – mondta Zell.

Az izraeli miniszterelnök cáfolta, hogy ő állna a késlekedés hátterében. “Ennek éppen az ellenkezője igaz. Jeruzsálem Izrael fővárosa, és az Egyesült Államok nagykövetségének, az összes többi nagykövetséggel együtt, Jeruzsálemben van a helye.”

Marc Zell

Napirenden a rendezési törvény

Netánjáhu miniszterelnök javaslatára újra napirendre tűzik a Kneszetben az első olvasatában már elfogadott “rendezési törvényt”. A törvény célja, hogy védelmet biztosítson az olyan zsidó települések és lakónegyedek számára, melyek kormányzati döntés alapján, lakatlan területen épültek Jehudában és Somronban, majd magánszemélyek – általában az Európai Unió támogatását élvező baloldali szervezetek ösztönzésére – bírósági eljárást kezdeményeztek felszámolásukra arra hivatkozva, hogy az évtizedek óta távol lévő eredeti tulajdonosok igényt formálnak a földre. Az új törvény szerint akkor sem fenyegeti ezentúl lebontás az adott területen épült házakat, amennyiben bebizonyosodik a követelés jogossága. Ebben az esetben a tulajdonos számára egy másik földterületet, vagy a föld értékének 125%-át kitevő anyagi kártérítést ajánlanak fel. A törvényt már hónapokkal korábban elfogadta volna az izraeli parlament, de a miniszterelnök utasítására elnapolták a szavazást, az amerikai elnökválasztás kedvező eredményére várva.

Trump győzelme után nem várható amerikai elmarasztalás az ügyben, ahogy a”zöld vonalon” túli, jelentős építkezések bejelentését sem kritizálták az Egyesült Államokból.

Netiv HáÁvot, az egyik vitatott településrész Gus Ecionban – bontás helyett kompenzáció

Botrány a Kneszet megemlékezésén

Felháborodást keltett a Kneszet holokauszt-napi ülésén a szélsőbaloldali Merec párt arab képviselője. Iszáui Fredzs Hitler és az az új amerikai elnök, illetve Miri Regev sportminiszter tevékenysége között vélt párhuzamokat felfedezni. Beszédét követően az ülésre meghívott holokauszt túlélők közül sokan felálltak, és elhagyták a helyiséget. “Csak tekintsünk vissza a napra, amikor Hitlert kancellárrá választották. Sajnos túl nagy a hasonlóság az 1933-as Németország és bizonyos 2017-es országok között. Németország mindenek felett! – ez volt a nácik szlogenje. Egy állam, egy vezér! – kiáltották a nácik. Manapság ezeket a szólamokat ismétli Trump Amerikában vagy Regev itt, nálunk.” – jelentette ki Fredzs. Beszéde közben több képviselő bekiabálással fejezte ki nemtetszését. Fredzs később így magyarázkodott: “Üzenetem lényege az volt, hogy nem csak a túlélőkre kell emlékezni, hanem a holokausztból levonható tanulságokra is, azaz a nacionalizmus és a rasszizmus elleni küzdelemre is, melyet az ország vezetői elfelejtettek.” Cipi Hotoveli, külügyminiszter-helyettes, a kormány nevében a következőt nyilatkozta: “Az itt keletkezett vihar annak a jele, hogy a holokauszt-tagadás sajnálatos jelenségén túl felütötte fejét egy nem kevésbé sajnálatos jelenség is:  a holokauszttal kapcsolatos kifejezések és analógiák tiszteletlen használata.”

Fredzs képviselő

Zsinagóga az áldozatok emlékére

Zsinagógát avattak Bét Dzsubrinban, a határrendészet bázisán, a tavaly meggyilkolt Hádár Kohén, Ávi Gronov és Ron Szejdo emlékére. Mindhármukkal arab terroristák végeztek szolgálatuk teljesítése közben. A zsinagóga kialakítását a “Chájál Seli” (az én katonám) alapítvány finanszírozta 100 000 sékellel (7.5 millió Ft). Boáz Giládi, a határrendészet rabbija avatóbeszédében az egy nappal korábban, egy illegális beduin településen meggyilkolt rendőr, Erez Lévi emlékére is ajánlotta az imahelyet. “A zsinagóga felavatása többletjelentést kapott a gázolásos merényletet követően. A ceremónia előtt még csak annyit tudtunk, hogy támadást történt, s csak közben értesültünk róla, hogy rendőr volt az áldozat. Egyértelmű volt, hogy a zsinagógának az ő nevét is viselnie kell.” – mondta Pinchász Sáár, az alapítvány elnöke. Az elesett határrendészek emlékére a közelmúltban tóratekercset is avattak.

Megemlékezés Hádár Kohénről

Golfozók fogtak össze a szervátültetéseket támogató Ezer Mizion alapítvánnyal

A tengerparti Készária városa mellett fekvő golfpályán rendezett verseny minden bevételét az alapítvány csontvelődonorokat felkutató és tesztelő akciója számára utalták át. Az átültetett csontvelővel már 2000 ember életét mentették meg az Ezer Mizion segítségével. A mostani gyűjtés célja a potenciális donorok létszámának bővítése, melyhez költséges vizsgálatok szükségesek. A golfozók támogatásának hála, újabb 16 beteg számára találtak donorokat és három műtétet már végre is hajtottak. Az egyik résztvevő a következőket mondta: “Az Ezer Mizion verseny alatt ráébred az ember, hogy sokkal fontosabb dolgok is vannak az életben, mint egy golflabdát a lyukba juttatni. Képzeljük csak el annak az embernek az örömét, aki gondolataiban már elbúcsúzott az élettől, a családjától, a szeretteitől, majd egyszer csak értesítést kap arról, hogy a DNS-tesztelés segítségével megtalálták a megfelelő donort a számára. Más szóval, életben maradhat! Nagyszerű érzés, hogy ebben nekünk, golfozóknak is részünk lehet.”

A készáriai golfpálya