Levi Matusof rabbival, a European Jewish Public Affairs (EJPA) igazgatójával a Tett és Védelem Alapítvány – öt évvel ezelőtti megalapítása alkalmából rendezett – budapesti konferenciáján készítettünk interjút. Matusof szerint a Jobbikhoz és a francia Nemzeti Fronthoz hasonló pártokat nem lehet elválasztani az antiszemita gyökereiktől, szerinte hasznos lenne egy egységes EU-s antiszemitizmus-monitorozó rendszer elindítása. A konferencián neves hazai és nemzetközi szakértők beszéltek többek között a bevándorlás, az antiszemitizmus, a szélsőjobboldali pártok tevékenysége és az oktatás jelentőségének egyes aspektusairól.

–          Mennyire erős Ön szerint a kapcsolat az Európai Unióba irányuló migráció és a terrorizmus között?

Úgy gondolom, az általános trend az integráció, ezt azonban nehezíti a radikális iszlamizmus terjedése. A fő problémát azok a szélsőségesek jelentik, akik szabadon kaphatnak támogatást egyes közel-keleti államoktól, például Katartól és Irántól. Katar Franciaországban olyan imámokat támogat, akik arab nyelven hirdetnek dzsihádista tanokat. Ami a közel-keleti menekülteket illeti, a franciaországi zsidó közösség is részt vesz a segítségnyújtásban,  de az elsődleges a zsidó közösség biztonsága.

–          Hogy ítéli meg Magyarországon a Jobbik politikáját? Franciaországban milyen a megítélése a pártnak a mainstream politikában és a zsidó közösségben?

Minden ügynek az eredetét kell nézni. A Jobbik, ugyanúgy, mint a francia Nemzeti Front, rasszista és antiszemita gyökerekkel rendelkezik. A Nemzeti Front az utóbbi időben szintén mérsékeltebb arcot mutat, de Franciaországban báránybőrbe bújt farkasnak tekintik, a Jobbik megítélése is hasonló. Az utóbbi években egész Európában nőtt a szélsőjobboldali pártok támogatottsága, ami aggodalomra ad okot.

Franciaországban emellett jellemző probléma a szélsőbal- és szélsőjobboldal összefonódása is, amelyek egyaránt bevisznek antiszemita elveket is a politikába. Hasonló veszélyeket rejthet magában a Jobbik esetleges összefogása a hagyományos, mainstream pártokkal.

–          A konferencián több szó esett a BDS-mozgalomról és egyéb Izrael-ellenes mozgalmakról. Mennyire elfogadható Ön szerint az a bírálat, amit ők megfogalmaznak?

Ahogy François Hollande volt francia miniszterelnök is nyilvánvalóvá tette: az anticionizmus – azaz annak a megkérdőjelezése, hogy Izraelnek, mint zsidó államnak joga van létezni – az antiszemitizmus új formája, és nem elfogadható Európában. Az ilyen hangok ellen úgy gondolom, a leghatékonyabban az oktatással lehet fellépni: nem elég például időről-időre elítélni az antiszemita megnyilvánulásokat, ehelyett hatékonyabb a  zsidó közösséggel való párbeszéd erősítése, a zsidó kultúra megismertetése. A közösségi média például új, alkalmas eszközöket kínál erre a célra.

–          Sokan felvetették egy egységes EU-s antiszemitizmus-monitoring-rendszer szükségességét. Tud-e egy ilyen többletértéket adni a jelenlegi antiszemitizmus-kutatásokhoz?

Mindenképpen. A megoldáshoz előbb a probléma azonosítása szükséges. Emiatt fontos lehet, ha az EU tagállamaiban zajló kutatásokat egységesítenék, ez több lehetőséget adna a probléma megoldására. Minden országban más jellegűek az antiszemitizmus megnyilvánulásai, amelyekről eddig nem készült átfogó, összehasonlító kutatás.

 

Megszakítás