– Hogy ítéli meg Magyarországon a Jobbik politikáját? Franciaországban milyen a megítélése a pártnak a mainstream politikában és a zsidó közösségben?
Minden ügynek az eredetét kell nézni. A Jobbik, ugyanúgy, mint a francia Nemzeti Front, rasszista és antiszemita gyökerekkel rendelkezik. A Nemzeti Front az utóbbi időben szintén mérsékeltebb arcot mutat, de Franciaországban báránybőrbe bújt farkasnak tekintik, a Jobbik megítélése is hasonló. Az utóbbi években egész Európában nőtt a szélsőjobboldali pártok támogatottsága, ami aggodalomra ad okot.
Franciaországban emellett jellemző probléma a szélsőbal- és szélsőjobboldal összefonódása is, amelyek egyaránt bevisznek antiszemita elveket is a politikába. Hasonló veszélyeket rejthet magában a Jobbik esetleges összefogása a hagyományos, mainstream pártokkal.
– A konferencián több szó esett a BDS-mozgalomról és egyéb Izrael-ellenes mozgalmakról. Mennyire elfogadható Ön szerint az a bírálat, amit ők megfogalmaznak?
Ahogy François Hollande volt francia miniszterelnök is nyilvánvalóvá tette: az anticionizmus – azaz annak a megkérdőjelezése, hogy Izraelnek, mint zsidó államnak joga van létezni – az antiszemitizmus új formája, és nem elfogadható Európában. Az ilyen hangok ellen úgy gondolom, a leghatékonyabban az oktatással lehet fellépni: nem elég például időről-időre elítélni az antiszemita megnyilvánulásokat, ehelyett hatékonyabb a zsidó közösséggel való párbeszéd erősítése, a zsidó kultúra megismertetése. A közösségi média például új, alkalmas eszközöket kínál erre a célra.
– Sokan felvetették egy egységes EU-s antiszemitizmus-monitoring-rendszer szükségességét. Tud-e egy ilyen többletértéket adni a jelenlegi antiszemitizmus-kutatásokhoz?
Mindenképpen. A megoldáshoz előbb a probléma azonosítása szükséges. Emiatt fontos lehet, ha az EU tagállamaiban zajló kutatásokat egységesítenék, ez több lehetőséget adna a probléma megoldására. Minden országban más jellegűek az antiszemitizmus megnyilvánulásai, amelyekről eddig nem készült átfogó, összehasonlító kutatás.