„Miért olyan okosak a zsidók?”
Gondolatok a Sziget Fesztivál 2003 Zsidósátráról

 „Ha nem teszünk különbséget Zsidó és nem Zsidó között, akkor már nem is vagyunk Zsidók?”

Ez az idézet jár a fejemben azóta, hogy Köves Slomó rabbi megkért, írjam le a Pepsi Sziget 2003 zsidó sátrában megélt élményeimet. A Zsidó Tudományok Szabadegyeteme két hete alatt megismertük egymást annyira, hogy tudásban felvértezve, a vak ló bátorságával elvállaljam a megtisztelő meghívást.

Tettél-e ma már tfilint?

Naponta délben kezdtünk. A bócherek nagy lelkesedéssel kérdezték a szigetlakókat: „zsidó vagy?, raktál már tfilint?” Mi többiek felállítottuk a rabbi széket a „gyóntató asztallal” (kérdezd a rabbit!), az asztalokat, melyeken sorakoztak a könyvek, a tfilin, az imakönyv, a Chumás, a Talmud. A sátor másik felében a lubavicsiak a Haver egyesület tagjait látták vendégül, nagy örömömre Verő Tamás rabbival és Illy Lucával az élen. Fehér trikókat adtak, textilfestéket, és segítséget, hogy a keresztnevüket héberül maguknak felfessék kíváncsiskodók. A bócherek fáradtságot nem ismerve keresték az elveszett bárányokat. Örömmel közlöm, sokat meg is találtak. Hozzánk meg félénken, szerényen, kíváncsian jöttek azok, akik még tudnak kérdezni.

Mi lesz sok 10 forintból?

Kedves H. Zsuzsa! Remélem mindkettőnknek ugyanolyan nagy élmény még ma is az a villámlásszerű felismerés, hogy mi, zsidók egy szemvillanásból meg tudjuk érteni a másikat. Ugye zsidóhoz mész feleségül? Hálás vagyok, hogy a Szigeten összefutottam veletek Székesfehérváriak, mert az elmúlt tíz évben, a zsinagógában nem tudtunk találkozni! Ezután…? Nem tudom hova tegyem Önt Tanár úr, aki nem értette, miért nem adventisták a zsidók? Nehéz dolgom volt megmagyarázni azt is, hogy nem kaptam felhatalmazást a hat millió Soá-ban elpusztított Hitsorsosaimtól, hogy nevükben bárkinek is megbocsássak. Örülök, hogy a három grácia Romániából meg akarta érteni, a Fekete-tenger mellett látott ortodox zsidók étkezési, életvezetési szokásait. Büszke vagyok, hogy a zsidó középiskolában érettségizett fiatalember – bár tfilint nem légolt –, megértette a Smá üzenetét. Vallástalanként érkezett, zsidóként távozott? Remélem igen!

Könnyű dolgom volt azzal az úrral, aki arra volt kíváncsi, – miért olyan okosak a zsidók? – válaszért odaküldtem Baruch Oberlander rabbihoz, aki megmagyarázta neki 10 Ft-ért. A kérdésre, hogy mit veszünk az összegyűlt 10 forintokból, a válasz: „hát limuzint…”.

Érdekes kísérlet volt megmagyarázni miért vagyunk a Szigeten, miért gyújtunk köztereken Channuka gyertyákat, és hogy miért tapossuk tankokkal a palesztín kisgyerekeket (Sic!)

Volt üzenő fal. Mindenki ráírhatta az üzenetét úgy, mintha kvitlit tett volna a Kotel réseibe.

Valaki azt írta: „Éljenek a melegek!”, valaki eléírt egy „F” betűt. Volt, aki a palesztínokat féltette tőlünk, és volt, aki minket, zsidókat féltett, és volt aki azt kérte, hogy Zsuzsi szeresse őt.

Fiúk lányok külön, de táncolnak

Éjfélig folyamatosan hömpölygött a nép, rabbit kérdezték, és Ő kitartóan válaszolt.

Smulik Raskin rabbi közben zsidó–disco énekes sztárjaként elénekelte, és a negyven-ötven hallgatóság vele énekelte: „Ám Jiszráel cháj!”. A táncolók hamar megszólták, és elfogadták, hogy a fiúk-lányok külön táncolnak, sőt a tájékozatlan újakat el is igazították e felől.

Örömmel láttuk, hogy visszatérők is szép számmal voltak.

A sábeszi gyertyagyújtás meghatóan kedves, bájos, érzelme volt, lehettek vagy százan. A szombat és vasárnap éjszakai disco fergeteges volt.

Jó volt megtapasztalni, hogy párbeszédre, egymás megismerésére, a Sziget is jó hely.

Jövőre Jeruzsálemben! (ha nem, akkor a Szigeten!)

                                                                                                                                                     Vencel György

Megjelent: Egység Magazin 14. évfolyam 53. szám – 2014. augusztus 3.

 

Megszakítás