A zsidó vallás egyik legelképesztőbb jelensége, hogy a legprózaibb dolgokat is képesek vagyunk befűzni a vallásgyakorlatba, felemelni a szentség szintjére és az Örökkévaló szolgálatába állítani. Így válik szentté a cipőfelhúzástól az étkezésig minden, ideértve a szennyes ruhák kimosását is.

Yaakov Perl részére

  1. sziván hó 17. (1951. június 21.)

 

Üdvözlet és áldás!

Legutóbbi látogatásuk okán szeretném ismét megáldani Önt és feleségét jó és hosszú évekkel!

Mindenből lehet tanulni

Zsidók számára a „jó és hosszú évek” valódi jelentése az, hogy jó cselekedetekkel töltjük meg éveinket, miközben élvezzük testünk és lelkünk harmóniáját. Más szóval, napjainkat és éveinket olyan tevékenységekkel töltjük meg, melyek kapcsolódnak a Tórához és a parancsolatokhoz, és melyek kifejezik a hászid tanításokban leírt háromfajta szeretetet: Isten szeretetét, a Tóra szeretetét és zsidó felebarátunk szeretetét. Az ilyen élet sikert és áldást hoz az ember saját otthonába, továbbá gyermekei és unokái otthonába is.

Ahogy találkozónk során is említettem, apósom, az áldott emlékű rebbe gyakran felidézte a Báál Sém Tov azon tanítását, mely szerint egy zsidó találja meg a saját istenszolgálatára való tanítást mindenben, amit lá­tott vagy hallott. Magától értetődik tehát, hogy le kell von­nunk a tanulságot a rutinszerűen elvégzett napi tevékenységeinkből is.

A lélek egy idő után bepiszkolódik

Mielőtt felvennénk a ruhánkat vagy az alsóneműnket, azok teljesen tiszták és vasaltak, és minden darab a kijelölt helyén található. Miután azonban hordtuk őket egy darabig, gyűrötté, porossá és piszkossá válnak. Ezzel együtt nem dobjuk ki ezeket a ruhadarabokat, inkább kimossuk őket vagy elvisszük a tisztítóba. A tisztítószalon dolgozója egy hideg, avagy meleg vizet, illetve mosószert tartalmazó tartályba vagy gépbe helyezi a ruhákat, hogy megtisztuljanak a portól és a szennyeződésektől. Ezt követően a ruhadarabokat prés alatt kivasalják, hogy ismét hordhatóvá váljanak.

Ehhez hasonló folyamat történik a zsidó lélekkel is. Amikor Isten lelket ültet a zsidókba, legyenek férfiak, nők vagy gyermekek, a lélek tiszta, „vasalt” és „méretre szabott”, minden egyes ember számára, ahogyan a reggeli áldásban is mondjuk: „A lélek, melyet belém ültettél, tiszta”.

Idővel, ahogy lelkünket világi dolgokra is felhasználjuk, Isten akaratával ellentétes módon, a lélek „meg-

gyűrődik”. Emiatt lehetséges, hogy por és szenny tapad hozzá, amikor az előírt parancsolatokat hajtjuk végre, vagy amikor egy tilalmat hágunk át.

Mindenki, aki szomjazik, menjen a vízhez

Ettől függetlenül a Tóra tanítása szerint sohasem adhatjuk fel a reményt, hogy ismét tiszta és a zsidó életnek megfelelő állapotba kerüljön a lelkünk. Olyan helyre tegyük, ahol meleg van, a Tóra és a parancsolatok melegsége, mely életerővel tölti meg. A meleg mellett szükség van nedvességre is, mely hozzátapasztja a szent dolgokhoz. Ehhez a szívből jövő imádkozás segít hozzá, ahogy írva van: „Öntsd ki szíved, mint a vizet”[Jeremiás siralmai 2:19.], illetve a szívből jövő tóratanulás, melyről az áll: „Mindenki, aki szomjazik, menjen a vízhez” [Jesájá 55:1.]. Mint tudjuk, „a víz jelentése a tóratanulás” [Bává kámá 17a.], és nem a valódi víz.

Hogyan kell megfelelően kivasalni a lelket?

A vízhez további adalékanyagokat kell adnunk: ilyen az adakozás, a kóser étkezés, illetve a parancsolatok betartása. Ezzel a módszerrel a lélek ismét teljesen tisztává válik. Továbbá, ha ráhelyezzük a Tóra súlyát, bár tehernek tűnhet, mégsem okoz semmilyen fennakadást, sőt „kivasalja” a lelket a megfelelő alakra és formára, és minden a helyére kerül. E példázat is azt tanítja, hogy a Tóra és a parancsolatok formálják a lelket a megfelelő alakra.

Befejezésképpen hosszú éveket és jó életet kívánok Önnek és feleségének. Legyen sok zsidó örömük gyermekeikből.

Áldással,