Izraelben rég óta kísérleteznek különféle természetes módszerekkel a mezőgazdasági kártevők elleni harcban.

1982-óta a gyöngybagoly jelenti az egyik csodafegyvert, melyet a termésben legtöbb kárt okozó pockok és egerek ellen vetnek be sikerrel. Korábban az ún. 1080-as hatóanyagot használták a rágcsálók ellen, mely szerről kiderült, hogy számos káros mellékhatással bír. Többek között ez az anyag volt a felelős az izraeli ragadozómadár-állomány drasztikus csökkenéséért, mert a mérgezett rágcsálókat elfogyasztó sasok, keselyűk és társaik maguk is elpusztultak.

A gyöngybaglyok alkalmazása egy izraeli ornitológus, Joszi Lesem ötlete volt, aki egy vallásos kibuc, az Izrael északkeleti részén fekvő Szdé Élijáhu termőföldjein kezdett kísérletezni a madárral. Megoldása sikert aratott, és napjainkban a gyöngybagoly lett a termést pusztító kisállatok elsőszámú ellenfele egész Izraelben, Jordániában és a Palesztin Hatóság területén.

“A madarak képesek összehozni az embereket, mert nem ismerik a határ fogalmát” – mondta a Tel-Avivi Egyetemen oktató Lesem.

Yossi Leshem

A környezetbarát megoldást szeretnék a közel-keleti térségen túl is elterjeszteni, ezért januárban nemzetközi konferenciát tartottak a témában, melyen kilenc ország – Izrael, Jordánia, Marokkó, Tunézia, Egyiptom, Ciprus, Görögország, Franciaország, Svájc –, valamint a palesztin hatóság mezőgazdasági szakemberei vettek részt.

A tanácskozásokat a Holt-tenger keleti, Jordániához tartozó partján tartották, és innen indultak tanulmányutakra is a Jordán-folyó völgyébe, Petrába és a fővárosba, Ammanba. A következő konferenciát a Kaliforniai Állami Egyetemen rendezik, Sacramentóban.

Bár a jordániai találkozó hivatalosan a gyöngybagoly hasznosításáról szólt, természetesen a térségi együttműködés és a béketeremtés témája is az asztalra került. “A tudósok kooperációja az egész térséget és annak minden lakóját segíti” – mondta Manszur Abu Rasid, aki Lesemmel együttműködve dolgozik az ammani Béke és Fejlődés Központban. “A program megállhatott volna az izraeli mezőgazdasági települések határain belül, de a baglyok nem ismernek határokat, így már a vegyszerezés helyett ők védik a termést Jordániában és a Palesztin Autonómiában is” – tette hozzá Abu Rasid, aki 2002-ben kapcsolódott be a programba.

Az új eljárás bevezetésekor nem várt problémák is adódtak. Kiderült például, hogy a feltűnően fehér gyöngybagoly látványa sok arab földművest ijedtséggel tölt el, mert kultúrájukban az ilyen madarak megjelenése rossz előjelnek számít. További problémát okozott az erőszak többszöri kiújulása, ami nem tett jót az együttműködésnek. Végül azonban a felvilágosító munka, emellett az amerikai és európai anyagi ösztönzés megtette a hatását, és mindenhol radikálisan csökkent a veszély kemikáliák alkalmazása.

A kistestű gyöngybaglyok rendkívül hatékonyak. Egy madárpár évente 2000 – 6000 rágcsálót fogyaszt el, és minden éjjel akár 7 kilométerre is eltávolodik fészkétől. Napjainkban Izraelben több ezer épített gyöngybagoly fészek van, és további százak a szomszédos területeken.

“Egy konfliktus sújtotta zónában minden közös kezdeményezésnek nagy jelentősége van. Tudom, hogy nem én fogom megoldani a Közel-Kelet problémáit, de a magam kis részét hozzáteszem” – mondta Lesem.

zsido.com

Forrás: Tower