Az intézményt a Chábád küldöttei működtetik.

Gabi Holtzberg rabbi és felesége, Rivky nagy reményekkel érkeztek Mumbaiba a Chábád mozgalom küldötteként. Úgy tervezték, hogy megveszik az újonnan épült Nariman-házat, melynek első emeletén éttermet, a másodikon zsinagógát és könyvtárat, a harmadikon pedig iskolát rendeznek be. A negyedik szint lett volna az egész komplexumot kiszolgáló személyzeté és az iskola tanáraié. Az épületet meg is vették, az iskola azonban csak terv maradt: 2008 novemberében a házaspárt négy vendégével együtt pakisztáni muszlim terroristák mészárolták le brutálisan. A merénylet része volt annak a 2008. november 26-án Mumbaion végigsöprő támadássorozatnak, melynek 164 halálos áldozata volt. A házaspár akkor kétéves fia, Mojsi túlélte a merényletet, jelenleg a nagyszüleinél, Izraelben nevelkedik.

Gabi és Rivky Holtzberg

A mumbai Chábádnak öt évvel később lett új, állandó vezetője rabbi Yisroel és Chaya Kozlovsky személyében, majd egy évvel az érkezésük után, 2014-ben nyithatta meg kapuit a felújított és különlegesen magas színvonalú biztonsági védelemmel ellátott Nariman-ház. Az épület és a benne folyó tevékenységek élő emléket állítanak a meggyilkolt Holtzberg-házaspárnak. „Gabi és Rivky álmait valósítjuk meg”- mondta Kozlovsky rabbi.

E megvalósított álmok közé tartozik például a Mumbai Zsidó Akadémia, melyet a Kozlovsky házaspár négy évvel ezelőtt alapított. Egy, a városban létrehozott zsidó iskola Gabi és Rivky legkorábbi, soha be nem teljesített vágya volt. Ez a hagyaték, egybefonódva a színvonalas zsidó oktatás szükségességével Mumbaiban azt eredményezte, hogy a létrehozásával és fenntartásával járó hatalmas kiadások ellenére a Zsidó Akadémia elsődleges cél volt a helyi Chábád számára.

„Fontos volt számunkra, hogy a fiunk szorosan kötődjön zsidó gyökereinkhez”- magyarázta Chen Jacobs, akinek 12 éves fia, Ronen már két éve látogatja a Zsidó Akadémiát. Ezt megelőzően a Chábád vasárnapi iskolájába járt, ám Chen, és felesége, Sylvia úgy érezte, hogy ez nem elegendő. „Szerettünk volna annyi zsidóságot vinni az otthonunkba, amennyi csak lehetséges, és szükségesnek éreztük, hogy [a fiunk] zsidó iskolába járjon. A napi imák, a kóser étel, a zsidó történelem… hatalmas változást látunk most azzal kapcsolatban, ahogyan a fiunk felnő.” A házaspár gyerekkorában, az 1990-es években még 10-15 zsidó gyerek járt egy-egy évfolyamra, a hatalmas mértékű elvándorlás miatt azonban már alig maradtak zsidó gyerekek, és legtöbbjük csak otthon, vagy vasárnapi iskolában tanulhat a zsidóságról.

A Zsidó Akadémia napköziként nyitott meg, ám ahogy egyre többen jelentkeztek, és egyre jobban elterjedt a híre az oktatás kiváló színvonalának – ami az indiai szülők számára kiemelkedően fontos -, valódi iskolává nőtte ki magát. Az iskola növekedésével most új küldött-házaspár érkezik: Uri Bloy rabbi és felesége, Mushki, valamint három hónapos kislányuk, Rochel. A család New York-ból költözik Mumbaiba, hogy segítsenek Gabi és Rivky álmainak valóra váltásában.

Uri és Mushki Bloy

Mushki Bloy, maga is Chábád-küldöttek gyermeke – jól emlékszik a mumbai támadásokra. Akkoriban 14 éves volt, elsős a brooklyni Beth Rivkah Gimnáziumban. Osztálytársaival napokon át olvasták a Zsoltárokat, hallgatták a híreket, és felkelt hajnalban, hogy a Holtzberg-házaspár Izraelből élőben közvetített temetését könnyek közt megnézze. Mushki apja, a néhai Moshe Freedman rabbi az argentínai Bahia Blanca Chábád-központját irányította, mely nyolcórányi autóútra volt a legközelebbi nagy zsidó közösségtől, Buenos Airestől. Így gyerekként a Shluchim Online iskolát „látogatta”, miközben arról álmodott, hogy egy napon ő maga is Chábád-küldött lesz – néhány kikötéssel. „Azt mondtam, bárhova elmegyek, kivéve Mumbait. Akár Indiába is, csak ne Mumbaiba”- nyilatkozta. Ám férje, Uri rabbi hallotta, hogy a Kozlovsky-házaspár egy másik házaspárt keres, hogy csatlakozzanak a munkájukhoz. „A slichut [küldött-lét] nem az apró részletekről szól”- összegezte Mushki, miközben elmesélte, hogyan változott meg a gondolkodásmódja a kérdésben. „Oda megyünk, ahol szükség van ránk.” Bloy rabbi Mumbaiban felnőtteknek tanít majd Tórát, a Nariman-házba (itt található Mumbai egyetlen kóser étterme) érkező turistákkal dolgozik, Mushki pedig az iskolában fog tanítani, és nőknek szóló órákat tart. Ők vezetik majd a város CTeen klubját is.

A mai Bene Jiszrael indiai zsidó közösség ősei évezredekkel korábban – a legendák szerint egy hajótörés nyomán – érkeztek a félszigetre. Néhány száz évvel ezelőtt csatlakozott hozzájuk egy zsidó kereskedőkből álló közösség Bagdadból. A közösségek virágoztak, ám az íratlan szabályok értelmében tagjai nem keveredtek egymással. Legnagyobb összesített lélekszámukat az 1940-es években érték el, ekkor mintegy 30 ezren voltak; a Bene Jiszrael közösség arányaiban jóval nagyobb volt, mint a bagdadiak. Az elmúlt évtizedekben az indiai zsidók túlnyomó többsége alijázott, ma becslések szerint 3-4 ezer zsidó él a hatalmas kiterjedésű országban, többségük Mumbaiban.

Chaya KOzlovsky a Zsidó Akadémia tanulóival

A Zsidó Akadémia 19 tanulója közül a legtöbb indiai zsidó családokból származik, de vannak köztük olyanok, akiknek a szülei Izraelből érkeztek. Az iskola számára újonnan épült házat béreltek, mivel a Chábád-központban kevésnek bizonyult a hely. A Jacobs család nagyon meg van elégedve az iskola eredményeivel: „Fiunk azt mondta a születésnapján, hogy állandóan szeretne kipát viselni, és így is tesz akkor is, ha elmegy valahova. Látjuk a javulást a héberjében. Jövőre bár micva lesz, az ünnepséget a Chábád-házban szeretnénk megtartani, és érteni fogja, amit olvas, valamint azt is, hogy mit jelent a tfilin. Nem lesz számára ijesztő élmény, érteni fogja, mi történik.”

Az iskola iránt egyre inkább növekszik az érdeklődés, mivel a zsidó tárgyak mellett magas színvonalú világi oktatást is biztosít. Ros hásáná előtt 40 gyermek vett részt a sófárkészítő foglalkozáson, és a Kozlovsky-házaspár azt reméli, hogy a sikerek nyomán a júniusban kezdődő indiai tanévre megugrik majd a jelentkezés. A Jacobs-házaspár így foglalta össze az iskolával kapcsolatos élményeit: „Úgy kezelik a gyermekünket, mint a sajátjaikat, és gondolnak mindegyikük jövőjére.”

zsido.com

Forrás: chabad.org

 

Megszakítás