Teljesen véletlenül bukkant rá egy Svédországban élő magyar származású történész arra a rövidke filmrészletre, amely a legendás embermentőt mutatja be egy katonai gyakorlat közben.

Nem mindennapi felfedezést tett a napokban Kovács Gellért magyar származású svéd történész és Wallenberg-kutató, amikor a tévében az SVT svéd köztévé történelmi dokumentumfilmjét nézte. A 25 másodperces archív felvételen az látszik, hogy egy fiatalember újonc katonákat utasítgat egy lőgyakorlaton. Kovács az ismert fotók alapján azonnal felismerte a fiatalembert, megtalálta online a felvételt, és alapos tanulmányozás után megbizonyosodott róla: az egyértelműen Raoul Wallenberget, a későbbi magyarországi zsidómentő diplomatát ábrázolja.

A mindeddig az SVT archívumában porosodó filmrészletet megmutatták Wallenberg még élő nővérének, a 96 éves Nina Lagergren-nek is, aki szintén felismerte a testvérét. Ez volt az első alkalom, hogy filmen látta őt, amióta 1945-ben a szovjetek elhurcolták, és – nagy valószínűséggel – a háború után néhány évvel a hírhedt KGB-börtönben, a Lubjankán kivégezték. “Semmi kétség, ő az, látszik a mozdulatain, tipikus, ahogy a kezét a térdére helyezi. Nagyon megható, mágikus érzés” – nyilatkozta Lagergren az SVT-nek.

A Stockholm belvárosában, 1940 nyarán vagy kora őszén készült filmen Wallenberg 29 éves, katonai egyenruhát visel, és egy épület alagsorában lőni tanítja a Svéd Nemzeti Gárda (a hadsereg) fiatal katonáit. Ez az egyetlen mozgóképes felvétel Raoul Wallenbergről, aki a második világháború idején, svéd követségi titkárként becslések szerint húszezer zsidó életét mentette meg azzal, hogy menlevelet állított ki számukra.

“100 százalékig biztos vagyok benne, hogy Wallenberget ábrázolja a felvétel” – közölte Kovács Gellért az SVT-vel. Véleményét azért megkonzultálta egy másik ismert Wallenberg-kutatóval, Susanna Bergerrel, aki szintén megerősítette az álláspontját. A Magyarországot 9 éves korában elhagyó, Svédországban élő Kovács Gellértnek két éve, a Libri kiadónál jelent meg az Alkonyat Budapest felett (Az embermentés és ellenállás története 1944–45-ben) című könyve. A Hetek című lapnak adott interjújában a történész elmondta: “Könyvem eddig még feltáratlan dokumentumokon alapszik, amelyek teljesen új megvilágításba helyezik Wallenberget. A diplomata vörös fonálként elvezet minket a kommunista diktatúra alatt elhallgatott és később méltatlanul elfeledett magyar ellenállási mozgalmakhoz. “

A szovjetek által még Budapesten kémkedéssel vádolt Wallenberg 1945 januárjában tűnt el, miután Debrecenbe indult, hogy tárgyaljon a szovjetekkel, de oda soha nem érkezett meg. Hivatalosan Moszkvában sokáig tagadták, hogy egyáltalán náluk lett volna, majd 1957-ben elismerték azzal, hogy Wallenberg még 1947-ben “szívinfarktust” kapott a börtönben.

Mint arról korábban beszámoltunk, 2000-ben egy, az ügyben érintett orosz vizsgálóbizottság beismerte, hogy 1947-ben politikai okokból a KGB ügynökei Ljubjankában lelőtték Wallenberget – további információt azonban nem árultak el, és a kivégzés bizonyítékait sem mutatták be. Többen még a 80-as években is látni vélték őt szovjet börtönökben, ill. táborokban. A svéd hatóságok végül eltűnése után 71 évvel, 2016-ban nyilvánították hivatalosan is halottnak.

Marie Dupuy, Raoul Wallenberg unokahúga épp a napokban írt nyílt levelet Donald Trumpnak, amiben arra kéri az amerikai elnököt, hogy emlékezzen meg nyilvánosan Wallenbergről és a nácizmus ellen hősiesen küzdő más férfiakról és nőkről, és tegyen meg mindent azért, hogy végre kiderüljön, mi is történt pontosan a hős svéd diplomatával.

Munkatársunktól

Fotó: The International Raoul Wallenberg Foundation