A Carmel étterem és a Cari mama pizzéria a Budapesti Bét din kósersági engedélyével mûködik tovább. A továbbiakban Oberlander Baruch rabbival készített interjúnkat olvashatják.

Nem okozott fennakadást a mûködésben a váltás, a vendégek szinte semmit nem érzékeltek abból, hogy múlt héttõl kezdve Moshe Tuvia Weisberger rabbi helyett a Oberlander Báruch rabbi felügyeli a két étterem kóserságát. Az éttermekben kifüggesztett, és az interneten is elérhetõ engedély szerint a hechsert a Budapesti Bét Din, vagyis rabbinikus bíróság állította ki. Ennek fejét, Oberlander rabbit kértük meg, ismertesse meg velünk a kósersági engedélyek hátterét, és tisztázza a váltás körül felmerült kérdé­seket.
Gut Sábesz: Mi a hechser, mit takar maga a szó?
Oberlander Báruch rabbi: A hechser egy kósersági engedély. A Tóra elõírja a kóserságot. Míg az otthonunkban mi magunk vagyunk felelõsek a konyhánkért és ételeinkért, addig ha máshol étkezünk, el kell döntenünk, elfogadható-e az adott hely kósersága, vagy sem. Ha egy barátomhoz megyek vendégségbe, és megbízom benne, mert ismerem, tudom, hogy betartja a kásrut szabályait, akkor megeszem az ételt, amivel kínálnak. Ha azonban elmegyek egy intézménybe, egy étterembe, ott nem ismerek személyes felelõst. Sokszor a szakács, a személyzet nem zsidó, vagy nem vallásos. Ilyenkor szükséges a hechser: a kiállító rabbi, vagy kósersági szervezet igazolja, hogy az étel kóser. Ugyanez áll egy késztermékre: a rabbi igazolása jelzi, hogy kóser-e vagy sem.
G.S: Rengeteg féle hechserrel találkozhatunk. Minden rabbi hechsere megfelelõ? Mi alapján tudunk választani?
O.B. r: Annyit ér a papír, amennyit a rabbi, aki kiadta: minél hitelesebb és nagyobb tekintélyû, annál hitelesebb és tekintélyesebb a hechserje. Érdemes utánajárni, melyik rabbi színvonala elfogadható számunkra, és csak ezeknek az engedélyével ellátott ételt fogyasztani. A Chabad Alapítvány évrõl évre kiadja a Magyarországon beszerezhetõ kóser termékek listáját, amiben a gyártók és a kósersági felügyeletet ellátók is szerepelnek – ez irányt mutathat a választás során.
G.S: A két étterem kósersági igazolását a haredi Bet din baBudapest adja, és Ön, mint en¬nek a feje írja alá.
O.B.r: Röviddel az után, hogy 1989-ben Magyarországra költöztem, elkezdtem mûködni, mint haredi rabbi, vagyis, mint valaki, aki szigorúan követi a háláchát. Ez talán egy kis magyarázatra szorul, mert a haredi nem egyenlõ a magyar ortodoxia kifejezéssel. Az ugyanis nem arról szól csak, ki mennyire követi a háláchát, hanem egy attitûdöt, a külvilághoz való hozzáállást is jelez, illetve egy jól körülhatárolható közösséget és intézményrendszert jelent. Ezért inkább szeretem harediként meghatározni magamat.
Akkoriban az ortodox hitközség rabbija –  Hoffmann rabbi – csak ritka alkalmakkor látogatott Magyarországra, így haredi rabbiként olyan feladatokat és kihívásokat kellett megoldanom, ami általában nem kerül egy ilyen fiatal rabbihoz. Idõvel bõvült és változott a közösség, így több rabbival tudtam már megosztani ezt a munkát, és a feladatokba bevontam pl. Hurwitz Shalom, Köves Slomó rabbikat és másokat is. Sok feladathoz szükséges a háromtagú rabbini¬kus bíróság, a bet din. Ez elõször körülbelül tizenöt évvel ezelõtt állt fel, amikor az elsõ váló¬levelet átadtuk. Azóta számtalan esetben ült már össze a bét din, amelynek vezetõje vagyok. Az évek során fejlõdött és alakult a munka, különbözõ állomásai voltak ennek a folyamatnak. Például létrejött a háláchikus feladatok ellátásával foglalkozó Kelet-Európai Rabbik Tanácsa, aminek társelnöke vagyok, vagy hogy a bet din vezetõjeként becsatlakozhattam az Európai Rabbi Bizottság munkájába is.
G.S: Mivel foglalkozik a bet din?
O.B.r: Foglalkozik több területtel is. Elsõként említem a zsidóság igazolását: ha valakinek házassághoz, temetéshez, vagy bármi máshoz kell igazolni a zsidó származását, mi ebben tudunk segíteni neki. Foglalkozunk zsidó házasságkötések és válások lebonyolításával. A harmadik nagy terület érinti a témánkat, hiszen foglalkozunk kósersági igazolásokkal, hechserekkel. Nagyon fontosnak tartjuk ezt a területet, mert az elérhetõ, minõségi kóser élelmiszerek elengedhetetlen feltételei egy jól mûködõ közösségnek. Ezért hoztuk létre az Élelmiszergyártók Egyesületét, ami felkutatja a kóser élelmiszereket, illetve segítséget nyújt a gyártóknak a kósersági engedély megszerzésében. Az utóbbi hónapokban munkánk nagyban bõvült a színvonalas kóser vágás szervezésével. Mivel a Bét Din munkájához két sakter, Fuchs és Oirech-mann rabbi is segítségül érkezett, így megtudtuk szervezni a vágást, amely saját intézményrendszerünket már teljességgel ellátja, és reményeink szerint nem sokára mindenki számára elérhetõ lesz, ha megnyílik a kóser húsboltunk.
G.S: Hogy lehet megkapni ezt az engedélyt?
O.B.r: Van, ahol mi kezdeményezzük a kóserságot, pl. alapanyagok esetében, míg máskor a gyártók, vagy a vendéglátó helyek keresnek meg bennünket. Egy ilyen felkérésnél ellenõrizzük a lehetõségeket, hogyan lehetne pl. a gyártósort kóserrá tenni, honnan lehetne a nem kóser alapanyagok kóser megfelelõjét beszerezni, stb. Érdekünk, hogy minél több és változatosabb kóser élemiszer legyen elérhetõ a magyarországi közösség számára, ezért azon vagyunk, hogy a legszigorúbb kósersági elõírások betartása mellett mindenben segítsük a kérvényezõt az engedély elnyerésében. Minden terméket, alapanyagot ellenõriznünk kell, ha ez rendben van, megfelelõ mesgiáchot, kósersági felügyelõt kell találni, aki biztosítja a kóserság fenntartását.
G.S: Milyen feltételek támasztottak a Carmellel szemben?
O.B.r: Az ellenõrzés során színvonalas kóserságot találtunk ott, elõdünk, Weisberger rabbi nagyon alapos munkát végzett. Ugyanakkor mindig lehet magasabbra vinni a mércét, így pl. a nyersanyagok feldolgozásának és ellenõrzésének metódusát szigorítottuk. Ez arra vonatkozik többek között, hogy a nyersanyagok egy részénél esély van arra, hogy kukacos legyen. Vannak egyszerûbb dolgok, mint pl. ellenõrizni, hogy a rizsben vannak-e élõsködõk, vagy a liszt átszitálása – ezeket egy kevésbé képzett szakember is meg tudja csinálni. Más dolgok nehezebbek, komolyabb szakértelmet igényelnek, például a petrezselyem vagy a karfiol ellenõrzése. Ezekre a nehezebb ellenõrzési feladatokra nagyobb hangsúlyt helyezünk, illetve hechserrel ellátott alapanyagokat engedélyezünk csak.
G.S: Technikailag ki biztosítja a kóserságot?
O.B.r: Két fajta kósersági felügyelet van: állandó és jajce venichnosz – vagyis „jön és megy”, vagyis idõszakos felügyelet. Ahol hústermék van, ott szigorú állandó felügyeletre van szükség, hiszen a tórai parancs értelmében a felügyelet nélkül maradt hús nem kóser. Párve vagy tejes ételeknél nem szükséges ez az állandó felügyelet, hogyha az adott helyen nincsenek nem kóser alapanyagok. Ezt a felügyeletet vagy az engedélyt kiadó rabbi személyesen látja el, vagy kijelöl megfelelõen képzett és megbízható vallásos embereket, un. mesgiachokat.
G.S. Milyen anyagi vonzatai vannak a hechsernek?
O.B.r: Az, hogy mennyibe kerül egy hechser, a kiállító rabbi döntése, illetve nyilván ki kell fizetni a mesgiách fizetését. Mi arra törekszünk, hogy minél több kóser terméket tudjunk a piacra juttatni, így egy jelképes összeget kérünk a cégektõl, kvázi kezelési költséget: annyit, amennyi a munkát végzõ szakemberek díjazására elegendõ. Én személy szerint azt vallom, hogy az engedélyt kiállító rabbi ne kapjon pénzt személyesen ezért, mert akkor nem érintett anyagilag az ügyben, és pártatlan marad.

Megszakítás