A két országnak szüksége van egymásra, így kissé átértékelte a közelmúltat a két vezető Netanjahu moszkvai látogatásán.
Oroszország nagy jelentőséget tulajdonít az Izraelhez fűződő kapcsolatainak, és azok további erősödésére számít – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor kedden a Kremlben fogadta Benjámin Netanjahut. Izrael miniszterelnöke a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok helyreállításának 25. évfordulója alkalmából érkezett hivatalos látogatásra Moszkvába.
Putyin hangsúlyozta, hogy az Izraelhez fűződő viszony nemcsak azért fontos Oroszország számára, mert az a Közel-Kelet egyik kulcsállama, hanem a két országot összekötő „történelmi kapcsolatok” miatt is. Rámutatott, hogy a kétoldalú reláció fejlesztésében hatalmas potenciál rejlik a volt Szovjetunióból bevándorolt mintegy másfél millió ember miatt, akik rendszerint kapcsolatban maradtak szülőhazájukkal. Ezt erősítette meg a TASSZ-nak adott interjújában az izraeli kormányfő is, aki szerint Izrael az innováció és a technológia területén nem kis mértékben a volt Szovjetunióból érkezett, orosz ajkú polgárainak köszönhetően ért el haladást.
Az orosz elnök a tárgyalás után megtartott sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy 1948-ban elsőként a Szovjetunió ismerte el a zsidó államot, és kijelentette: a két ország erősíteni fogja együttműködést a nemzetközi terrorizmus elleni harcban, és Izraelt ezen a téren Oroszország „feltétlen szövetségesének” nevezte. Kijelentette, hogy Moszkva hozzá fog járulni az izraeli-palesztin konfliktus „átfogó és igazságos” rendezéséhez, egyebek között a közel-keleti „kvartett” keretei között. Putyin elmondta, hogy a közel-keleti kérdések között szót ejtettek Szíriáról is.
Netanjahu is elismerően nyilatkozott a kétoldalú kapcsolatokról, az iszlám terrorizmus elleni közös fellépés fontosságáról, és kitért a hatnapos háborúra is, ami miatt a szovjetek anno befagyasztották a kétoldalú diplomáciai kapcsolatokat. Mint emlékeztetett rá, a zsidó államot 1967-ben ellenségesen körülölelő arab országokat a Szovjetunió fegyverezte fel és támogatta, ám sietett leszögezni, hogy a mai Oroszország már Izrael barátja. (Arról viszont hallgatott, hogy Moszkva továbbra is segíti Izrael három fő ellenségét: Iránt, a Hezbollahot és a palesztin militánsokat, valamint az ENSZ-ben is többször keresztbe tett a zsidó államnak.)
Netanjahu elmondta, jól emlékszik a 25 évvel ezelőtti pillanatra, amikor a két állam felújította diplomáciai kapcsolatait, hiszen ő is ott volt Jichák Sámir és Andrei Gromiko volt szovjet külügyminiszter megbeszélésén. A tárgyalások után egyébként Putyin személyesen kísérte végig Netanjahut a Kremlben.
Különös fényt vet a kétoldalú kapcsolatok javításának céljából történő mostani múltfényezésre az a hamarosan megjelenő könyv, amely alapvetően rengetheti meg a Szovjetunió és a Közel-Kelet eddig ismert történetét, továbbá a néhai brit birodalom történelmi felelősségéről szóló narratívát. Pavel Stroilov, a Londonban élő orosz történész „Behind the Desert Storm” (A sivatagi vihar mögött) c. kötete ugyanis egyértelműen a szovjet birodalmat teszi fő felelőssé a közel-keleti térség elhúzódó instabilitásáért.
Stroilov 2003-ban 50 ezer titkos Kreml-dokumentumot lopott el a Gorbacsov Alapítvány szerveréről, ahol kutatóként dolgozott, amely iratok, jegyzőkönyvek, naplók szerinte egyöntetűen bizonyítják: nem a nyugati kolonializmus, hanem a szovjet terjeszkedés felel a térségben uralkodó káoszért, az arab terrorizmusért és az Izrael-elleni hisztériáért. Még az „arab tavasz” is a hidegháború utolsó fejezeteként jelenik meg ebben az összefüggésben. A kötetben leírt folyamatoknak mindenesetre óriási kihatásuk volt az izraeli-arab békefolyamatra éppúgy, mint az iraki konfliktusra.
A mostani kormányfői vizit már a második orosz-izraeli csúcstalálkozó volt rövid időn belül. Mint arról beszámoltunk, a két politikus tavaly megegyezett, hogy a jövőben koordinálják szíriai lépéseiket, és együttműködési mechanizmust alakítanak ki, azaz Moszkva nem fog Izraeli hadműveleti és politikai érdekeket sérteni a térségben.
Moszkvai sajtótájékoztatóján az izraeli miniszterelnök kérdésekre válaszolva kitért az őt és feleségét ért korrupciós vádakra is, ám mindkét ügyben határozottan elutasította a vádakat és politikai ellehetetlenítésről beszélt. Visszautasította, hogy Sara Netanjahu visszaélt volna közpénzekkel a kormányfői rezidencián, dacára annak, hogy a rendőrség azt ajánlotta a feleségének, bíróság előtt védje meg magát a korrupciós vádakkal szemben. (Sara Netanjahunak emellett 31 ezer dolláros kártérítést is kell fizetnie annak az alkalmazottnak, akivel állítólag minősíthetetlenül bánt.) Ami pedig a saját botrányát illeti, mely szerint 2009-ben elfogadott volna egymillió eurót egy csalással vádolt francia üzletembertől, Netanjahu csak az összeget és az időpontot cáfolta, a tranzakciót nem.
Zsido.com/MTI
Kép: Benjamin Netanjahu Facebook-oldala