Megint találtak valamit: 3600 éves áldozati ajándékokra leltek Izraelben

Arany és ezüsttárgyak tömkelegére bukkantak izraeli régészek a Modiin és Rechovot között fekvő Tel Gezerben folyó ásatások során.

A feltárt tárgyak között számos kánaáni istenszobor is volt, melyeket egy agyagedénybe zártak és azt egy épület alapjaiba építették, feltehetően azért, hogy védelmezze a lakókat.

„Már hét ásatási időszakon vagyunk túl, és most akadtunk a legértékesebb leletekre” – mondta Dr. Cvika Cuk, a feltárást vezető régész. A gezeri területet fontos szerepet játszott a bibliai időkben, mert itt haladt keresztül az Egyiptomot Mezopotámiával összekötő út.

A leletek közül kiemelkedik egy ezüstmedál és egy aranyfoglalatú skarabeusz, melyek abból az időből valók, amikor a mai Törökország felől érkező hükszoszok uralták Egyiptomot, mintegy 3650 évvel ezelőtt. Bizonyos vélemények szerint ők voltak azok az uralkodók, akik a Tóra szavaival élve már „nem ismerték Józsefet” és rabszolgasorba döntötték a zsidókat.

A gezeri ásatásokat az Izraeli Nemzeti Parkok Hivatala és a New Orleans-i Baptista Teológiai Akadémia szakemberei végzik, az Izraeli Régészeti Hatóság felügyeletével.

Az ezüstmedálon egy kidomborodó, nyolcágú csillag látható, melynek közepéből egy gömb emelkedik ki, és egy félhold fogja körbe alulról. A medál két szélén egy-egy keskeny henger található, melyekbe talán láncot fűztek. Ehhez hasonló dísztárgyra még soha sem leltek Izraelben.

A tárgyakat rejtő agyagedényt fedéllel zárták le, belsejét pedig vászonnal burkolták. Ez a harmadik anyagdarab, melyet a középső kánaánita korból (a polgári időszámítás előtti 2200-2000) megtaláltak. Gezeren kívül Rison LeCionból és Jerikóból került elő hasonló lelet.

A kiásott kincsek között találtak egy nagy halom korrodálódott ezüst ékszert is. „Éppen a fal alapjait tártuk fel, amikor váratlanul ezek az ezüsttárgyak is előkerültek. Az teszi érdekessé ezeket a kincseket, hogy egyszerre jelennek meg rajtuk a kánaáni és az egyiptomi kultúra jellegzetességei.” – magyarázta Dr. Cuk.

„A kánaánita korban Gezer a Szentföld egyik legjelentősebb települése volt, majd a zsidók honfoglalása után is fontos szerepet töltött be, miután Salamon király újjáépítette.” – mondta Saul Goldstein, az Izraeli Nemzeti Parkok Hivatalának igazgatója.

Forrás: Haaretz