Arany és ezüsttárgyak tömkelegére bukkantak izraeli régészek a Modiin és Rechovot között fekvő Tel Gezerben folyó ásatások során.

A feltárt tárgyak között számos kánaáni istenszobor is volt, melyeket egy agyagedénybe zártak és azt egy épület alapjaiba építették, feltehetően azért, hogy védelmezze a lakókat.

“Már hét ásatási időszakon vagyunk túl, és most akadtunk a legértékesebb leletekre” – mondta Dr. Cvika Cuk, a feltárást vezető régész. A gezeri területet fontos szerepet játszott a bibliai időkben, mert itt haladt keresztül az Egyiptomot Mezopotámiával összekötő út.

A medál
A medál
A leletek közül kiemelkedik egy ezüstmedál és egy aranyfoglalatú skarabeusz, melyek abból az időből valók, amikor a mai Törökország felől érkező hükszoszok uralták Egyiptomot, mintegy 3650 évvel ezelőtt. Bizonyos vélemények szerint ők voltak azok az uralkodók, akik a Tóra szavaival élve már “nem ismerték Józsefet” és rabszolgasorba döntötték a zsidókat.

A gezeri ásatásokat az Izraeli Nemzeti Parkok Hivatala és a New Orleans-i Baptista Teológiai Akadémia szakemberei végzik, az Izraeli Régészeti Hatóság felügyeletével.

Az aranyfogalatú skarabeusz
Az aranyfogalatú skarabeusz
Az ezüstmedálon egy kidomborodó, nyolcágú csillag látható, melynek közepéből egy gömb emelkedik ki, és egy félhold fogja körbe alulról. A medál két szélén egy-egy keskeny henger található, melyekbe talán láncot fűztek. Ehhez hasonló dísztárgyra még soha sem leltek Izraelben.

A tárgyakat rejtő agyagedényt fedéllel zárták le, belsejét pedig vászonnal burkolták. Ez a harmadik anyagdarab, melyet a középső kánaánita korból (a polgári időszámítás előtti 2200-2000) megtaláltak. Gezeren kívül Rison LeCionból és Jerikóból került elő hasonló lelet.

 Az agyagedény
Az agyagedény
A kiásott kincsek között találtak egy nagy halom korrodálódott ezüst ékszert is. “Éppen a fal alapjait tártuk fel, amikor váratlanul ezek az ezüsttárgyak is előkerültek. Az teszi érdekessé ezeket a kincseket, hogy egyszerre jelennek meg rajtuk a kánaáni és az egyiptomi kultúra jellegzetességei.” – magyarázta Dr. Cuk.

“A kánaánita korban Gezer a Szentföld egyik legjelentősebb települése volt, majd a zsidók honfoglalása után is fontos szerepet töltött be, miután Salamon király újjáépítette.” – mondta Saul Goldstein, az Izraeli Nemzeti Parkok Hivatalának igazgatója.

 Salamon király korában épült palota alapjai Gezerben
Salamon király korában épült palota alapjai Gezerben
Forrás: Haaretz