Lord Jonathan Sacks rabbi korunk egyik kiemelkedő zsidó vezetője volt: az Egyesült Királyság főrabbijaként nagy népszerűségnek és széleskörű ismertségnek örvendett. Gyönyörűen megfogalmazott tanításai széles körben ismertették meg az emberekkel, zsidókkal és nem-zsidókkal egyaránt, a zsidóság értékeit. Egy írásában nyolc rövid üzenetet fogalmazott meg az ünnep nyolc napjára.
Az első üzenet a hit erejéről szól, ami megváltoztatja a világot. Hiszen a Makkabeusok szembe szálltak a görög elnyomással és visszaszerezték szabadságukat. Győzelmük azt mutatja, hogy a hit és az elkötelezettség képes legyőzni a legnagyobb akadályokat.
A második üzenet hanuka első napjának csodájáról szól, arról a hitről, hogy a legnagyobb pusztítás után is újra lehet kezdeni. Ez a remény és kitartás kísérte a zsidó népet a történelem legsötétebb pillanataiban is.
Erről az újrakezdésről is szól a harmadik üzenet, melyben Sacks rabbi egy modern kori hanukát idézett fel, mégpedig azt, amikor 1991-ben együtt gyújtott gyertyát Mikhail Gorbacsovval. A szovjet zsidók vallásszabadságának visszaszerzése újabb példája annak, hogy a zsarnokság mindig elbukik, és a szabadság győzedelmeskedik.
A negyedik üzenet a civilizációkról és azok ütközéséről szól. Hanuka a görög és a zsidó kultúra összecsapásának története is. Míg a görögök a tragédia kultúráját képviselték, addig a zsidóság a remény üzenetét adta a világnak.
Az ötödik üzenet lényege, hogy bár maga az ünnep egy katonai győzelemre emlékeztet, de a zsidó felfogás szerint a béke előrébb való, mint a háború. Ez a prioritás tette a zsidóságot olyan civilizációvá, amely az otthont és a családot helyezi előtérbe a csatamezők dicsősége helyett.
A következő üzenet a reményé. A második Templom pusztulása után voltak, akik az ünnep megszüntetését javasolták, de a remény győzött. Az ünnep tovább élt, és él a mai napig, a remény fényével. Ez a fény, amiről a hetedik üzenet szól: a hanukai lángokat eredetileg a házak bejáratánál gyújtották meg, hogy nyilvános hirdessék a zsidó identitást. Ezzel szemben a sábeszi gyertyákat bent gyújtjuk meg, befelé világítanak, az otthon szentségét szimbolizálva. A kettő összhangja a zsidóság küldetése: világosságot hozni a világba.
Nyolcadikként egy talmudi vita mélyebb üzenetét közvetítette. A vita arról szól, hogy meggyújthatunk-e egy hanukai gyertyát a másikról. A fény a hitet szimbolizálja: a hit megosztása másokkal nem csökkenti, hanem erősíti a saját fényünket. Sacks rabbi szavait idézve: „Amikor a saját hitünk lángjával másokat is meggyújtunk, nem veszítünk, hanem nyerünk. Így hozunk világosságot a világba.”