Alan Dershowitz, a Harvard Egyetem jogtudományi professzorának írása a gázai konfliktus kapcsán.
Ha ez lett volna az első alkalom, amikor a Hámász gázai civilek halálával járó izraeli önvédelmi akciót provokált volna ki, még meg lehetne bocsájtani a sajtónak, hogy a terrorszervezet kezére játszik. A Hámász legutóbbi provokációja, melynek során 40 000 gázai lakos ostromolta meg a határkerítést, és próbált gyújtóbombákkal és más fegyverekkel átjutni az izraeli oldalra, nem más, mint a jól ismert „halott csecsemő stratégia” része.
A Hámász célja, hogy a lehető legtöbb gázai haljon meg, s így ismét az újságok első oldalára kerüljenek. A Hámász szándékosan küld nőket és gyermekeket a frontvonalba, hogy élő pajzsként védelmezzék fegyvereseiket.
A Hámász már régóta alkalmazza ezt a módszert. Fathi Hammad, a Palesztin Törvényhozó Tanács hámászos tagja 2008-ban így fogalmazott:
„A palesztin nép számára a halál iparággá vált, és benne a nőknek, időseknek és gyermekeknek kitüntetett szerep jut. Ezért formálunk élő pajzsot nőkből, idősekből és gyermekekből, és ezzel provokáljuk a cionista hadigépezetet. Így üzenjük a cionista ellenségnek: Mi legalább annyira vágyunk a halálra, mint amennyire ti az életre.”
A Hámász már két háborút provokált ki ezzel a módszerrel, amikor rakétáit civil épületekből – lakóházakból, kórházakból, mecsetekből – lőtte ki. Izrael a válaszcsapások során mindent megtett azért, hogy ne legyenek civil áldozatok. Figyelmeztető szórólapokat dobott le, telefonon felhívta a potenciális célpontok közelében élőket és jelzőlövedékkel hívta fel a rakétakilövésre és fegyverraktározásra használt épületben élőket a közelgő támadásra. Elkerülhetetlen volt, hogy mindezek ellenére civilek is életüket veszítsék. Halálukért a média a számos megelőző intézkedés ellenére is Izraelt tette felelőssé.
Hasonló volt a helyzet, amikor a Hámász terroralagutakat épített, hogy azokon keresztül izraeli civileket raboljon el. Az alagutak bejáratai lakóházakban, iskolákban és mecsetekben voltak. A saját civil lakosságuk élő pajzsként való használata az izraeli civil lakosság elleni harcban – ez dupla háborús bűncselekmény. Érdekes módon, a média mégis az izraeli válaszlépésekre összpontosít, és figyelmen kívül hagyja a Hámász háborús bűneit.
Az a kegyetlen valóság, hogy minden egyes alkalommal, amikor Izrael véletlenül megöl egy gázai civilt, Izrael veszít, a Hámász pedig nyer. Izrael meggyászol minden ártatlan civil áldozatot, akinek a halálát okozta. A Hámász hasznot húz minden ilyen halálesetből. Ezért biztatja arra a nőket és a gyermekeket, hogy váljanak mártírokká.
„Halott csecsemő stratégiának” nevezni mindezt igen nagy kegyetlenségnek tűnhet, mégpedig azért, mert valóban az is. Azonban ne a hírvivőt tegyük felelőssé, amiért a nevén nevezi a dolgokat. Vádoljuk a stratégia cinikus alkalmazóit és a médiát, mely azok kezére játszik, akik valójában felelősök a civil áldozatok haláláért.
Nem kérdés, hogy Gázában a kilátástalanság uralkodik, azonban minderről saját maguk tehetnek. Amikor Izrael kivonult Gázából, és minden egyes izraeli katona és civil lakos elhagyta az övezetet, meg volt az esély, hogy Gázából egy új Szingapúr váljon. Egy gyönyörű térségről beszélünk, hosszú tengerparttal, mely rengeteg segítséget kapott Európától. Izrael meghagyta számukra a mezőgazdasági berendezéseket és a melegházakat. Azonban ahelyett, hogy e forrásokat a lakosság javára használták volna fel, a Hámász rakétákat épített és terroralagutakat ásott. Az Izraellel megegyezésre hajló Palesztin Hatóság tagjait a háztetőkről dobálták le.
A Hámász ellenzi a kétállami megoldást, és bármilyen más megállapodást, mely feltételezi Izrael létezését. Csak az erőszakban hisznek, ahogy ezt a határkerítés ostrománál is láthattuk. Vajon létezik-e olyan ország, mely hagyja, hogy 40 000, a pusztítására felesküdött ember átlépje a határát, hogy azután ártatlan civilek életére törjön? Természetesen nem. Vajon tehetett volna Izrael többet azért, hogy kevesebben haljanak meg a kerítést áttörni próbálók közül? Nem tudom. Ahogy azok a fotelgenerálisok sem tudják, akik azért kritizálják Izraelt, mert megvédte a határhoz közeli kibucok lakóinak életét.
Egy dolog teljesen világos: a Hámász addig alkalmazza a „halott csecsemő stratégiát”, ameddig a média abban a hangnemben tudósít az áldozatokról, ahogyan ezt eddig is tette. A média jelentős része is felelős ezekért a halálesetekért, mert egyoldalú tudósításaival arra ösztönzi a Hámászt, hogy még több nőt és gyermeket küldjön a frontvonalra.
Lehet, hogy Izrael jobban is védelmezhetné civil lakosságát, de az biztos, hogy a médiának pontosabb képet kellene rajzolnia a megannyi ártatlan élet kioltásával járó Hámász stratégiáról.
Láttam egy remek karikatúrát, mely a Hámász és Izrael közötti különbséget szemlélteti. Egy izraeli katonát láthatunk, amint egy babakocsi előtt áll. Vele szemben egy Hámász terrorista, aki egy babakocsi mögé bújva tüzel. Ez a rajz precízebben ábrázolja a gázai határ körül kialakult konfliktust, mint az „objektív” média túlnyomó többsége.
zsido.com
Forrás: Algemeiner