A koronavírus-járvány megfékezése nemcsak közös érdekünk, de egyben egy tudományos versenyfutás is. A fő cél természetesen a lehető legjobb oltóanyag megalkotása, ám talán ugyanilyen fontos, ha nem fontosabb, a gyors és pontos tesztek előállítása, valamint a megfelelő kezelési mód és a betegség elleni gyógyszer kifejlesztése. A világ legnagyobb egészségügyi vállalatai és a feltörekvőben lévő cégek egyaránt ringbe szálltak, hogy elhozzák – ha nem is a megváltást, de – a poszt-covid világot mindenképpen. Izrael, amely mára a világ egyik jelentős államává vált az egészségügyi innovációk terén, természetesen számos ígéretes fejlesztéssel száll be ebbe a versengésbe. Liebmann Flóra írása

Maszkok – a biztonságos közösségekért

A vírus terjedése ellen leginkább tá­­volságtartással, kézmosással és maszk­­viseléssel védekezhetünk. Ta­lán a legviccesebb találmány az a maszk, amiben enni és inni is lehet. A maszkhoz egy kar csatlakozik, amivel nyitni-csukni lehet az erre kialakított, jól záródó nyílást – így két falat között az asztaltársaságunk tagjainak egészségére is vigyázhatunk. A találmányt az izraeli Avtipus Patents and Inventions szabadalmaztatta.

A haifai Műszaki Egyetem, a Technion kutatói fejlesztették ki a jár­vány kezdetekor az önfertőtlenítő maszkot. A maszk belsejében el­helyezett szénrostokat egy mobilte­le­fon-töltővel lehet felmelegíteni, a hő pedig elpusztítja a felületre ta­padt vírusokat.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO az orvosoknak és az ápolóknak az ún. N95-ös maszk viselését ajánlotta a járvány kitörésé­nek kezdetétől. A 2020 tavaszán berobbanó első hullám idején valóságos küzdelem folyt az országok, az egyes régiók, sőt akár a kórházak között is a védőfelszerelések beszerzéséért. Nem véletlenül hasonlította a hely­zetet még a tavasszal a fegyverke­zési versenyhez Kneszet-beli meghallgatásán Itamar Grotto professzor, az egészségügy-minisztérium főigazgatója. (A professzor egyébként novemberben mondott le posztjáról, amelyet tizenhárom éven át töltött be.) Izrael, miután a beszerzés komoly nehézségekbe ütkö­zött, átállt a hazai előállítású maszkok használa­tára, melyből havi két­millió darabot gyártott a Sion Medical nevű cég.

Tesztek – a fertőzöttek kiszűréséért

Az, hogy nem vagyunk koronafertőzöttek, mára kulcskérdéssé vált az utazás, a munka vagy az egészségügyi ellátás szempontjából. A tesztek azonban még mindig vagy lassan készülnek el, vagy nem elég pontosak (esetleg mindkettő egyszerre). A gyors és megbízható tesztek kifejlesztése az egyik út ahhoz, hogy előbb-utóbb közel olyan szabadon mozoghassunk majd, mint a covid-19 járvány kirobbanása előtt.

A fentebb említett „fegyverkezési versenybe” Izrael legendás titkosszolgálata, a Moszad is beszállt, olyan bravúros akciókkal, mint pl. ami­kor márciusban a beszerezhetetlennek tűnő tesztekből 100 ezer da­rabot szerzett egy éjszakai akció so­rán. Később életmentő lélegeztetőgépek beszerzését is sikeresen tel­je­sítették a Seba Kórház kérésére.

A külföldről beszerzett tesztek mellett saját fejlesztésű eszközökkel is előállt Izrael. Márciusban a BATM nevű cég állt elő 50 perc alatt pontos eredményt adó, nyálmintát vizsgáló teszttel. Azonban ennél is nagyobb fejlesztésnek tűnik az az izraeli-indiai koprodukcióban készülő teszt, amely 30 másodperc alatt adhat pontos eredményt. Egy ilyen teszt – amennyiben alkalmassá válik a tömeggyártásra – lehetőséget adhat arra, hogy az emberek folyamatosan figyelemmel kísérjék az egészségi állapotukat és a fertőzés korai szakaszában „lefüleljék” a betegséget. Ezzel nemcsak a kezelés kezdődhet meg hamarabb, de a vírus terjedését is megakadályozhatjuk. A teszt, amelyet júliusban kezdtek fejleszteni Indiában a két ország tudósainak együttműködésében, az elöljáróban közölt hírek szerint a kilélegzett levegőből tudja megállapítani, hogy fertőzött-e az illető vagy sem.

A tesztelés Izraelben párját ritkítóan széles körben zajlik. Mobil tesztelőautók, parkolókban, köztereken felállított szűrőállomások teszik lehetővé, hogy emberek tízezreit lehessen nap mint nap megvizsgálni. A Ben Gurion reptéren ősszel állítottak fel tesztelő állomásokat: az utasoknak előzetesen emailben kell bejelentkezni a szűrésre. A négy órán belül eredményt adó gyorsteszt nagyjából 12 ezer forintba kerül átszámítva, a 14 órás tesztet viszont már nagyjából 3900 forintnyi sékelért meg lehet kapni. Az eredményről nemcsak héberül vagy angolul, de bármilyen más nyelven is lehet igazolást kérni. „A repülőtéri koronalaboratórium felállítása el­en­gedhetetlen feltétele a légtér megnyitásának. Ragaszkodtunk hoz­zá, hogy a teszt ára alacsony legyen, hogy mindenki számára elérhetővé vál­hasson. Örülök, hogy példátlan mértékben sikerült csökkenteni a vizs­gálat árát” – mondta Miri Regev, közlekedési miniszter.

Kijárási tilalom Izraelben

 

Covid-kezelések – küzdelem az életért

Ha nem segített a maszk, a kézmosás és a távolságtartás, akkor sajnos sokszor kórházi kezelésre szorul a koronavírussal fertőzött beteg. A betegség, illetve a fertőzés folyományaként fellépő problémák kezelése is a kutatók figyelmének célkeresztjében áll.

Az egyik ígéretes irány a kritikus állapotú covid-páciensek kezelésében az őssejtterápia, illetve a placenta alapú kezelések. Ez utóbbival többek között a haifai székhelyű Poli cég is sikereket ért el: több izraeli kórházban is 5-8 napon belüli gyógyulást értek el súlyos vagy kritikus állapotú betegeknél.

Ugyancsak reményt keltő az Enlivex Therapeutics, egy izraeli immunterápiával foglalkozó cég Allocetra nevű gyógyszerére épített kezelése is. Ezzel covid-19 fertőzötteket kezelnek, illetve azokat, akiknél a ko­ronavírus miatt szepszis lépett fel. Az Allocetra egy olyan innovatív technológia, amely az immunrendszer saját szabályozómechanizmusát használja.

A vakcina – nagy remény, nagy biznisz

A járvány kitörése óta folyik a verseny a gyógyszergyártó cégek között: kié lesz az első működő oltás, amely gátat szab a járványnak? Bár márciusban még úgy véltük, az oltás lesz a legfontosabb fejlesztés a járvány megállításáért folyó küzdelemben, mára az oltásellenes/oltásszkeptikus mozgalmak sajnos elbizonytalanították az embereket. Félő, hogy hiába lesz oltóanyag, ha az emberek bizalmatlanság miatt nem akarják majd beadatni. Egyre inkább úgy tűnik azonban, hogy félelem ide vagy oda, aki utazni, közösségbe járni, sőt bizonyos esetekben dolgozni akar majd a közeljövőben, az kénytelen lesz oltatni. Valószínű ugyanis, hogy enélkül sok helyre, pl. egyes országokba, tömegrendezvényekre, sőt akár tömegközlekedési eszközökre is tilos lesz a belépés.

Jelenleg három vakcina áll az élen, amelyekkel meg is kezdődött az immunizáció több országban. Míg a BioNTech/Pfizer által gyártott oltás – melyet a magyar kutató, Karikó Katalin jegyez – egy viszonylag új fejlesztésű, RNS alapú oltás, amit eredetileg a zika vírus ellen találtak ki, addig a kínai és orosz fejlesztésű oltóanyagok a hagyományosnak számító legyengített vírust tartalmazó vakcinák.

Nemcsak ez a három oltás van versenyben. Az izraeli vakcinát, melyet az Izraeli Biológiai Kutatóintézet fejlesztett ki, novemberben kezdték embereken tesztelni. Az első fázisban, november során 80 embert oltottak be. A következő, decemberben elstartolt fázisban 1000 emberen tesztelik az oltóanyagot, majd, ha ez is sikeresen lezárul, akkor a tavasz során már 30 ezer ember kaphatja meg a Brilife-nak nevezett oltást. A név a héber egészség (briut) és az angol élet (life) szavak összevonásával alakult ki.

Ezzel párhuzamosan megkezdték a lakosság oltását külföldről beszerzett oltóanyaggal. Elsőként Benjamin Netanjahu, Izrael Állam miniszterelnöke oltatta be magát. „Hiszek az oltásban” – mondta a miniszterelnök, miután megkapta a BioNTech/Pfizer vakcináját. Netanjahu után az egészségügyi miniszter, Juli Edelstein és az államelnök, Reuven Rivlin is beoltatta magát, és erre biztatják a lakosságot is. A kampányoltás első szakaszában az egészségügyi dolgozókat és a rizikócsoportba tartozókat oltják Izraelben.

Az oltóanyagból két adagot kell beadni. Azok, akik mindkét oltást megkapták, egy igazolványt fognak kapni, amivel pl. elkerülhetik a karantént és látogathatják majd a nyilvános rendezvényeket.