Az amerikai és az európai közvélemény tavaly év végén szembesült azzal a hírrel (bár nem keltett különösebb visszhangot), hogy az Európai Számvevőszék jelentése szerint a gázai fejlesztésekre szánt uniós pénzeket, konkrétan majdnem 700 milliárd forintnyi összeget, a Gázát uraló terrorszervezet egyszerűen eltüntetett, azaz nem az előírt célra használt fel. A Hamász teljesen nyilvánvalóan fegyverekre, saját hadi infrastruktúrájának, földalatti alagút-hálózatának fejlesztésére használta az EU alapjaiból befolyó összegeket, miközben, mint az a jelentésből kiderül, az uniónak "alig volt lehetősége ellenőrizni a pénzek felhasználását."
Érdekes fordulatot jelenthet az eltüntetett fejlesztési pénzek ügyében, hogy most már a Ciszjordániát (Nyugati-partot) kormányzó Palesztin Hatóság is sikkasztással vádolja a Hamászt. A PH domináns pártja, a formálisan egyébként a Hamásszal néhány hónapja együtt kormányzó Fatah legalábbis azt állítja: a Hamász 700 millió dollárt lopott el a gázai segélyösszegekből. A Fatah szóvivője, Ahmed Asszaf szerint ráadásul a pénzt világszerte muszlimok adományozták a gázai lakosságnak az izraeliek gázai hadműveletei idején. "Hová tűnt a pénz?" – tette fel a kérdést a szóvivő egy arab csatornán, azt követelve, hogy a gázai válságot ily módon "kizsákmányoló" Hamász sürgősen utalja tovább az összeget a civileknek. Mahmúd Abbasz, a PH elnöke a hó elején már óvott egységkormánya szétesésétől.
Miközben Gáza az arab térség egyik legszegényebb területe, a Hamász vezetői sosem sajnálták maguktól a luxust (a földalatti bunkereket is leginkább maguknak építették, nem a harcok idején élő pajzsként használt lakosságnak). Az izraeli Ynet News beszámolója szerint a terrorszervezet vezetői sokmilliós ingatlan- és házüzleteket bonyolítanak, egyiptomi feketepiacról szerzett üzemanyaggal üzletelnek, csempészalagutakat működtetnek, és közpénzekkel tömik tele a zsebeiket.
Mindeközben Izraelnek és a palesztinoknak is merőben új viszonyokra kell felkészülniük, ha igaznak bizonyulnak azok a sajtójelentések, amelyek szerint az Iszlám Állam (IS) kegyetlen terrorja elől menekülő arab tömegek érkezhetnek hamarosan a térségbe. Arnon Soffer, a Haifai Egyetem professzora elemzése szerint Jordánia lehet a következő ország, amelyet jelentősen fenyeget az IS előrenyomulása. A szakértő szerint egy olyan időszakban, amikor a térségben államok omlanak össze, belső és külső háborúkba bonyolódnak, Izraelnek is késznek kell állnia arra, hogy az ő területére is érkeznek nagy számban menekültek. A régió népessége amúgy is a kétszeresére nőtt harminc év alatt (1950 és 80 között), majd még egyszer megduplázódott az azóta eltelt időszakban. Soffer szerint ez is az egyik lényeges oka annak, hogy a Közel-Kelet "demográfiai, gazdasági és politikai spirálba került", ami káoszhoz és instabilitáshoz vezetett.