A Times of Israel, a The Jerusalem Post és több más jelentős izraeli és nemzetközi zsidó médium is beszámolt a magyarországi zsinagógák újjászületéséről és a Zsinagógák Hete kiemelkedő eseményeiről.
A rákospalotai zsinagóga újjászentelése és a Tzemmy és Sophie Bassman által működtetett Dessewffy utcai zsinagóga megnyitása jelentős nemzetközi sajtóvisszhangot kapott. Az izraeli és a nemzetközi zsidó sajtó több cikkben mutatta be a magyarországi zsidó élet újjáéledését.
Régi-új budapesti zsinagógák
A magyarországi zsidó közösségi élet megújulása nemzetközi figyelmet kapott. Az elmúlt hetekben több jelentős izraeli és nemzetközi zsidó médium is beszámolt a budapesti zsinagógák újranyitásáról. A tudósítások középpontjában két különleges esemény állt, a százéves rákospalotai zsinagóga újjászentelése, valamint a Dessewffy utcai, fiatalok által működtetett zsinagóga megnyitása.
A Times of Israel Köves Slomóval készített interjút
A nemzetközi sajtóvisszhang egyik legfontosabb állomása a Times of Israel riportja volt. Zev Stub újságíró Hungary’s abandoned synagogues are finding new life – and attracting new congregants (Új életre kelnek Magyarország elhagyatott zsinagógái – és új közösségi tagokkal telnek meg) címmel közölt interjút Köves Slomóval, az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbijával.
Az írás azt mutatja be, hogyan kelnek új életre azok a történelmi zsinagógák, amelyek a holokausztot és a kommunista időszakot követően elveszítették eredeti funkciójukat. A cikk két budapesti épület történetén keresztül ismerteti a folyamatot: a rákospalotai zsinagógáét, amely évtizedeken keresztül az Országos Széchényi Könyvtár raktáraként működött, valamint az 1870-ben alapított Dessewffy utcai zsinagógáét, amely a fiatalok vallási és közösségi életének új otthona lett.
Köves Slomó rabbi az interjúban elmondta, hogy az EMIH az elmúlt tizenöt évben nyolc zsinagóga újranyitásában vett részt Magyarországon. A rabbi hangsúlyozta, hogy történelmi felelősségüknek érzik az egykor elvett vagy elhagyott zsinagógák visszaszerzését és eredeti rendeltetésük helyreállítását.
Az interjú egyik legmeghatóbb története a rákospalotai zsinagóga újjászenteléséhez kapcsolódik. Az ünnepség idején egy helyi asszony odalépett a vezető rabbihoz, és megkérdezte, csatlakozhat-e az eseményhez. Később kiderült, hogy ő maga is zsidó, a gyermekeivel a környéken él, de korábban még soha nem járt zsinagógában. Azóta minden péntek este visszatér.
A Jerusalem Post két külön cikkben is foglalkozott a magyarországi eseményekkel
A The Jerusalem Post részletes beszámolót közölt a rákospalotai zsinagóga újjászenteléséről. Josh Aronson írása felidézi az 1926-ban felavatott épület történetét, a holokauszt pusztítását és azt, hogyan vált a zsinagóga a kommunista időszakban könyvek és újságok raktárává. A tudósítás kitér a felújításra és az ünnepélyes újranyitásra is, amelyen rabbik, közéleti szereplők, támogatók és az egykori alapító család leszármazottai vettek részt.
A lap október 22-én egy másik különleges budapesti kezdeményezésről is beszámolt. Mathilda Heller A magyar zsidóság jövője: Budapesten kizárólag tinédzserek által működtetett zsinagóga nyílt című cikke a Dessewffy utcai zsinagóga új korszakát mutatta be. A több mint 150 éves épületben működő közösség különlegessége, hogy a tisztségviselők, a vezetők és a programok szervezői is tizenévesek. A CTeen ifjúsági mozgalomhoz kapcsolódó kezdeményezés célja, hogy a fiatalok ne csupán résztvevői, hanem alakítói és felelősei legyenek saját zsidó közösségi életüknek. A lap a magyar zsidóság jövője szempontjából is figyelemre méltó kezdeményezésként mutatta be a projektet.
A Cteenhez és a zsinagógai közösséghez is könnyen lehet csatlakozni, elég egy üzenetet írni Tzemmy Bassmannak, aki feleségével bevezeti a fiatalokat a zsidó élet hétköznapjaiba.
A nemzetközi sajtó is felfigyelt a magyar zsidó élet megújulására
A rákospalotai zsinagóga története különösen nagy figyelmet kapott az izraeli sajtóban. A Ynetnews azt mutatta be, hogyan tér vissza az élet egy olyan épületbe, amely a holokauszt után elveszítette eredeti funkcióját. A beszámoló a helyreállítás különleges részleteire is kitért, a zsinagóga egykori belső díszítésének rekonstruálásához mesterséges intelligenciát is segítségül hívtak, egy régi, elhalványult fénykép alapján idézve fel az épület eredeti megjelenését. A The Yeshiva World szintén a rákospalotai zsinagóga újjászületését állította középpontba. Képes tudósításában az épület náci és kommunista uralom alatti hányattatott sorsát, majd a zsidó közösséghez való visszatérését mutatta be.
A nemzetközi érdeklődés másik fontos témája a Dessewffy utcai zsinagóga, amely új szerepet kapott a fiatal generáció életében. Az Arutz Tzemmy Bassman rabbit kérdezte a különleges kezdeményezésről. A beszélgetésből kiderült, hogy a cél nem egyszerűen egy fiataloknak szóló imaház létrehozása volt, hanem egy olyan közösségé, amelynek tagjai maguk vállalnak felelősséget a vallási és közösségi élet megszervezéséért. A Hidabroot szintén a fiatalok által vezetett budapesti zsinagógáról számolt be, és az épület történelmi múltját is felidézte. A több mint 150 éves imaházat eredetileg zsidó fuvarosok és hordárok közössége alapította, később pedig az ortodox zsidó élet egyik fontos helyszínévé vált.
A magyarországi események a héber nyelvű sajtóban is visszhangot kaptak: a Maariv és a Chabadinfo egyaránt beszámolt a budapesti zsinagógák újranyitásáról és a zsidó közösségi élet megújulásáról.
Nemcsak épületek, hanem közösségek születnek újjá
A nemzetközi sajtóban megjelent beszámolók közös üzenete, hogy a magyarországi zsinagógák újjászületése jóval több, mint műemléki helyreállítás. A történelmi épületek visszakerülnek eredeti rendeltetésükhöz, miközben új közösségek alakulnak, és a fiatal generáció is egyre aktívabb szerepet vállal a zsidó életben.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.