Megtartották Clamis Conference éves közgyűlését New Yorkban július 9. és 10. között.
A Magyar Delegáció tagjai a MAZSÖK kuratóriumi elnöke, Szabó György, Köves Slomó, és Sessler György kurátorok voltak, akik egyébként a Calims Conference-szel folytatandó tárgyalás-sorozat MAZSÖK (Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány) bizottságának tagjai is.

 A Claims éves közgyűlését már hetek óta a közismert “57 milliós” botrány ügye lengte körül. Mint ismeretes 2009-ben robbant ki az a botrány, melynek során nyilvánosságra került, hogy a Claims Conference egyes alkalmazottai 16 éven keresztül, összesen 57 millió dollárt sikkasztottak el a túlélőknek juttatandó javakból. Az ügy kapcsán a bíróság összesen 31 embert ítélt el, akik közül 10-en börtön büntetéssel kell, hogy feleljenek tetteikért.

A történteket az előző évekhez képest, az idei közgyűlésen az éltette tovább, hogy a napokban kiderült: már 2001-ben egy névtelen levélíró figyelmeztette a Claims vezetését, hogy súlyos szabálytalanságok történnek a Claims adminisztrációjában.
A 2001-es levél ugyan nem veti fel közvetlenül a jelenlegi vezetés felelősségét, hiszen a kuratórium elnöke, Julius Berman 2006. óta, az ügyvezető alelnök Greg Schneider szintén 2006.-tól tölti be pozícióját, mégis többen felvetették egy külső vizsgáló bizottság szükségességét. A külső vizsgáló bizottság javaslatát Berman határozottan visszautasította, de egy belső vizsgálóbizottságot Ruven Merhav vezetésével felkért az ügyek kivizsgálására.

A kuratórium két emblematikus személyisége, Ronald Lauder, a WJC delegáltja és Natan Sharansky, a Jewish Agency delegáltja, azonban nyilvánosan is kritizálták a Claims jelenlegi vezetését és az általános működési struktúrát és azt követelték, hogy“a szervezet összetételét és vezetőségét vizsgálják át”.
Az ügy nem csak a kuratóriumi közgyűlés Lexington Avenue-i nagytermében, hanem a helyi zsidó sajtóban is komoly visszhangot váltott ki. A botrányt eleve kirobbantó Forward újság mellett, például a The Jewish Week múlt heti száma is mélyrehatóan foglalkozott a témával. “Eljött a változás ideje a Claims Conferenc-nél” címmel, külön szerkesztőségi publicisztika foglalkozik a témával.

Az éves közgyűlés során elfogadták a Claims éves beszámolóját és költségvetését. A prezentált anyagokból az az ellentétes tendencia derült ki, hogy míg a holokauszt túlélők száma rohamosan csökken, addig a Német kormánnyal folytatott sikeres tárgyalások okán, a Claims minden évben egyre több pénzt kap a németektől, aminek egyik oka az a jó hír, hogy életjáradékra jogosult lesz az is, aki három hónapot a gettóban töltött. Ez különösen érinti a Magyar valamint budapesti túlélőket. Az is jó hír, hogy a CEEF program keretében a Magyaroknak fizetett járulék összege azonos lesz az Article 2.-vel, a Nyugaton élő túlélők járadékával.

Az azonos havi életjáradék összege 2013. január 1. és június 30. között 300 euró, 2013. július 1. és december 31. között 310 euró, 2014. január elsejétől pedig 320 euró. A másik ok, hogy a volt Szovjetunió korábbi tagországaiban is elkezdődött a nácizmus áldozatainak kárpótlása.

A pénzügyi átláthatóság hiányának tükrében került napirendre a Magyar Kormány és a Claims közötti, hosszú évek óta húzódó – és talán most a napokban megoldódó – megállapodás és elszámolás kérdése. Többen aggodalmuknak adtak hangot, és utaltak annak a problematikájára, hogy az eredeti szerződés rossz struktúrája, szerkezete és tartalma folytán, nagyon nehezen követhető a külföldön élő magyar túlélők kifizetésének pontos elszámolása, és ezért könnyen lehet, hogy lesznek majd olyanok, akik a Konferencia „57 milliós” botrányával akarnak majd párhuzamot vonni.

A megbeszélések témái között voltak többek közt, a Claims és a Magyar Kormány (MAZSÖK) közötti megállapodás, valamint az uratlan vagyon ügyben történő további tárgyalások kérdése, a magyarországi szociális ellátás terén felmerülő új kihívások és lehetőségek, új ellátási platformok témája, valamint a Claims-hez, Magyar civil szervezetek által benyújtott oktatási és szociális pályázatok témája.

A konferencia résztvevői mind külön érdeklődtek a magyarországi politikai helyzet, valamint a magyarországi antiszemitizmus helyzetéről. Többen érdeklődtek, a Tett és Védelem Alapítvány antiszemitizmus elleni munkájáról.

Megszakítás