Koppenhágai zsidó fesztiválon járt a szentendrei hitközség
Dániában nagyjából 6-7000 zsidó él, nagy többségük a fővárosban, Koppenhágában. Az 1700 tagot számláló hitközség minden évben kulturális fesztivált szervez, melyhez időről időre az országban működő nagykövetségek is csatlakoznak – többek között a magyar konzulátus is. A követség évek óta vesz részt a fesztiválon, idén a június 12-ére szervezett pódiumbeszélgetésre az EMIH szentendrei hitközségét vezető Myers házaspárt hívták meg.
A koppenhágai zsidó közösségi központban tartott beszélgetésen nagyjából 40 ember jelent meg, zsidók és nem zsidók egyaránt. Az eseményen részt vett hét nagykövetség képviselője is, köztük a magyar, az izraeli és a lengyel konzulátusról is, valamint a dán chábád mozgalom vezetője, Löewenthal rabbi is.
Mendy Myers a szlovákiai chábád küldöttek gyerekeként Pozsonyban nőtt fel, míg felesége, Tzivia egy asszimilálódott budapesti családban nevelkedett, így egészen különleges betekintést tudtak adni a régió zsidóságának életébe.
Elsőként az eltérő gyerekkori tapasztalataikról beszéltek a résztvevőknek. „Míg én Pesten nem zsidó iskolába jártam, addig Mendy Bécsben tanult, mert Pozsonyban nem volt zsidó iskola” – meséli Tzivia, aki a gimnázium alatt vált vallásossá. „Arról beszéltem Koppenhágában, hogy milyen volt vallásossá válni, a gimnázium mellett Zstsz-re járni, tanulni a rebbecenekkel – nem volt könnyű, de össze lehetett egyeztetni.”
A beszélgetés során felmerült az antiszemitizmus kérdése is. Mendy elmesélte, hogy fiatalabb korában, a ’90es évek végén, 2000-es évek elején, sokkal erősebb volt az antiszemitizmus Pozsonyban, mint ma, de a közösségben megmaradt egyfajta bizalmatlanság. Mikor munkát keresett, egy zsidó ismerősük azt mondta: Pozsony nem áll készen, hogy szakállas zsidók álljanak munkába. Mendy azonban bekopogott egy közismert üzletemberhez, aki ismeretlenül is alkalmazta őt. Két évet dolgozott üzletfejlesztőként, és semmilyen atrocitás vagy hátrány nem érte eközben.
A szentendrei chábád központ kialakításán dolgozó házaspár bemutatta a résztvevőknek, milyen ma a két országban a zsidó közösség élete, infrastruktúrája. „Beszéltünk a fiataloknak szervezett programjainkról és arról, hogyan növekszik és fejlődik Magyarországon a közösség” – mondja Mendy. – „Bemutattuk azt a magyarnyelvű zsidó applikációt is, a Synago-t, aminek fejlesztésén dolgozom.” Az, hogy ilyen applikációra igény van, jól mutatja, mennyire nyitott, 21. századi a közösségünk. – teszi hozzá Tzivia.