Tavaly év végén vita robbant ki a Kozma utcai zsidó temetőben történt vallási szabálysértésekkel kapcsolatban. Az esetről és a vonatkozó háláchikus megfontolásokról Oberlander Báruch rabbi nyilatkozatot adott egy USA-ban megjelenő angol nyelvű újságnak, amit később egy izraeli újság pontatlanul vett át. A héber nyelvű szöveg egyik mondatát – félrefordítva és a kontextusából kiemelve – idézte a Kurucinfó nevű szélsőjobboldali portál. Az eltorzított és félremagyarázott szöveg olyan mondanivalót adott Oberlander rabbi szájába, ami ellentétes mind a meggyőződésével, mind a zsidó vallási szabályokkal. Sajnálatos módon a náci oldal rosszindulatú interpretációját nem csak a Magyar Hírlap vette át kritikátlanul, hanem a Mazsihisz is forrásként használta, amikor közleményében mindenkitől „elnézést kért Oberlander rabbi helyett”.
Mivel a Mazsihisz által „szörnyűnek” nevezett kijelentés meghamisította az eredeti gondolamenetet, Oberlander rabbi helyreigazítást kért a Magyar Hírlaptól és a Mazsihisz-tól is. Utóbbi szervezet ennek a mai napig nem tett eleget, arra hivatkozva, hogy továbbra is ragaszkodnak a pontatlan héber nyelvű fordításhoz, a Magyar Hírlap azonban az eredeti cikket törölte a honlapjáról és teljes terjedelemben közölte a helyreigazítás alábbi szövegét:
A „Mazsihisz kért bocsánatot – Vihart kavart egy ortodox rabbi nyilatkozata” című cikkükben valótlanul állították, hogy egy izraeli lapnak azt nyilatkoztam, „egyetlen goj halott eltemetése is százezer zsidó halottat sért meg”.
Ez a helytelen idézet azt sugallja, mintha nyilatkozatommal becsmérlőn szólnék a nem zsidó vallású emberekről, továbbá sértőnek tartanám a nem zsidó emberekkel szembeni általános kegyeleti kötelezettséget. Ez semmilyen formában nem állja meg a helyét, ugyanis mint rabbi, a zsidó vallás tanításait követve hiszem és tanítom, hogy minden ember Isten képmására teremtetett, és így minden embernek – nemzetiségre, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül kötelességünk megadni a végtisztességet is. Sőt! A zsidó jog kifejezetten kötelességként rója a zsidó közösség tagjaira a nem-zsidó vallásúak eltemetését is. Ez a kötelesség mindenkire vonatkozik. „Nem-zsidó halottakat a zsidó halottakhoz hasonlóan kötelességünk eltemetni…” írja a Talmud (Gitin 61a. és Rási uo.).
Nyilatkozatomat a Kozma utcai zsidó temetőben történő vallási szabályok megsértése kapcsán adtam a Hamodia angol nyelvű internetes újságnak, mely az alábbi volt: „Több mint százezer zsidó nyugszik ott, akik azért vásárolták meg sírhelyüket, hogy más zsidókkal együtt lehessenek ott eltemetve. Ha nem zsidókat temetnek el ott, az olyan, mintha azoknak az embereknek mindegyikét meglopnák. Ki adott nekik (a jelenlegi vezetőknek) felhatalmazást arra, hogy ilyet tegyenek?”
Nyilatkozatomban tehát arra utaltam, hogy a temetkezés a zsidó vallásban – csakúgy, mint más világvallásokban – az egyik legkényesebb szakrális tevékenység. Hasonlóan az esküvőhöz vagy a felnőtté avatás szertartásaihoz, a zsidó temetkezés által történő végső nyugalomra helyezésnek is előfeltétele a zsidó vallás szabályai szerint a szakrális közösségbe való tartozás. Ugyanúgy, ahogy például a katolikus vallás szabályai szerint a katolikus házasság intézményébe belépni vagy az eucharisztia, bérmálás szentségeit felvenni katolikusok tudják, a zsidó jog alapvetései szerint a hasonlóan szakrális aktusokból zsidók tudnak részesülni. Ennek a szabályrendszernek a felrúgása nem csupán a vallási tanításokkal szembeni lépés, hanem a polgári joggal is ellentétes, ugyanis a zsidó temetőben nyugvók abban a hitben és azzal a feltételekkel vásároltak nyughelyet, hogy ott minden a vallási előírásoknak megfelelően fog történni.
Oberlander Báruch rabbi”