Alpern Bernadett megrázó képsorozatot készített európai zsinagógákról, amelyek a közösségek elpusztítása után elvesztették eredeti funkciójukat.

Az európai zsidó népesség közvetlenül a II. világháborút megelőzően nagyjából 10 milliós volt. Ez mostanra 2 millióra csökkent, főleg a holokauszt miatt, majd az azt követő kivándorlás következtében. A zsidóság eltűnése után a zsinagógákat sok helyen teljesen más célokra alakították át, vagy átadták őket az enyészetnek.

Alpern Bernadett fotóriporter a Kaposvári Egyetemen tanult,  15 európai országban dokumentálta az egykori zsinagógák sorsát. Munkáiból a haaretz.com közölt összeállítást.

A XIX. században költöztek nagyobb számban zsidók Békéscsabára. Az egyik forrás szerint 2200 zsidót tartottak számon a magyar hatóságok az 1940-es évek elején, közülük mindössze 182-en tértek vissza a háború után a városba. A zsinagóga 1893-ban épült a budapesti Langer Lipót tervei alapján, mór stílusban. A zsidó közösség 1960-ban vált meg az épülettől, tornyait lebontották, kívülről befedték, jelenleg bútorbolt üzemel benne.

A lengyelországi Poznanban már a XVI. században virágzott a zsidó élet. A sűrűn beépített zsidónegyed, amely főként fából készült épületekből állt,  többször is leégett. A lángok más városrészekre is átterjedtek. Egy idő után a város vezetésén nagy volt a nyomás, hogy erre hivatkozva üzze el a zsidókat. A II. világháború kezdetére már újra 1500 zsidó élt a városban, közülük senki nem tért vissza a holokauszt után. A zsinagóga 1907-ben épült, a nácik 1942-ben a hitlerjugend számára uszodának építették át. Ezzel ünnepelték a zsidók megsemmisítését. Arra is figyeltek, hogy Ros Hásáná idején nyissák meg a létesítményt. Egészen 2007-ig működött az uszoda az épületben.

A XIV. század első felében a mai Hollandia területén Nijmegen zsidó közössége volt a legjelentősebb, főleg pénzügyi tevékenységgel foglalkoztak, kölcsönöket adtak. A nagy európai pestisjárvány idején, 1349-ben sokan haltak meg az üldöztetés miatt is. A XX. század elején a legtöbb zsidó már a textiliparban dolgozott, boltos volt, vagy vágóhidat üzemeltetett. Ott voltak a városi tanácsban is. A német határ közelsége miatt kezdetben sokan menekültek át Hitler uralma elől. Színes társadalmi életet éltek, volt színház és a ’30-as években cionista mozgalom is alakult. 1913-ban adták át új zsinagógájukat, ami 1943-ig szolgálta a város nagyjából 500 zsidó polgárát. A német megszállók szinte mindegyikükkel végeztek. A kévés túlélő nem tudta fenntartnai az épületet és eladta. Jelenleg természettudományi múzeum üzemel benne, de a város 2015-ben úgy döntött, hogy zsinagógaként újítja fel.

Ha kíváncsi rá, hogy milyen funkciót kaptak még egykori zsinagógák Európában, itt megnézheti.

 

Kép: haaretz.com

 

Megszakítás