Holtan találtak egy 96 éves férfit otthonában, majd miután heteken keresztül senki sem kereste, elrendelték, hogy állami költségen tömegsírba temessék. Egy családfakutató nyomozása akadályozta meg ennek bekövetkeztét.

A londoni önkormányzat munkatársai megpróbálták felkutatni az 1924-ben Berlinben született Herbert Max Fraenkel rokonságát, ám nem jártak sikerrel. Mivel a koronavírus-járvány miatt megteltek a hullaházak, az illetékesek úgy döntöttek, nem várnak tovább és elrendelték a férfi elhantolását. Egy lelkiismeretes önkormányzati dolgozónak köszönhetően kiderült, hogy Fraenkel zsidó volt, és önkéntesek segítségével sikerült megszervezni, hogy egy zsidó temetőben helyezzék végső nyugalomra, zsidó szertartás keretében.

A temetés költségeit a londoni hitközség vállalt magára. A járvány miatt életbe léptetett szabályok miatt a szertartást online lehetett követni, s több százan kísérték el e módon a férfit utolsó útjára. A zsidó közösség tagjai mellett mindazok részt vettek a temetésen, aki hozzájárultak ahhoz, hogy Fraenkel elkerülje a tömegsírba temetést, és lehetővé váljon, hogy saját hagyományai szerint helyezzék végső nyugalomra.

Az akció mögött Paul Anastasi, a városi önkormányzat egyik dolgozója állt, aki felfigyelt egy menórára Fraenkel otthonában, amikor a holttest elszállítását intézte. A hatóságokat a szomszédok értesítették, miután a férfi már napok óta nem adott életjeleket magáról.

„Találtunk régi leveleket és képeslapokat, továbbá egy menórát. Ebből gondoltam, hogy zsidó lehetett” – mondta Anastasi, aki ezt követően felvette a kapcsolatot a helyi zsidó hitközséggel. Az ügy intézését Daniel Epstein rabbi vállalta magára, aki a Cockfosters& North Southgate ortodox zsinagóga vezetője.

A rabbi végigkérdezte a közösség tagjait, de mivel senki sem ismerte az elhunytat, egy családfakutató segítségét kérte. „Egyik zsidó közösségnek sem volt a tagja, ahogy a zsidó menekültek szövetségének sem. Teljesen ismeretlenül hunyt el” – mondta a rabbi.

Eközben Anastasi elintézte, hogy haladékot kapjanak a holttest elszállítására, hátha sikerül rábukkanni egy rokonra.

Andrew Gilbert, a családfakutató, gyorsan tudott eredményt felmutatni. Kiderítette, hogy Fraenkel a szüleivel együtt települt át Berlinből Londonba a harmincas években, feltehetően a náci fenyegetés miatt. Gilbert rátalált a szülők sírjára is egy londoni temetőben. Fraenkel sohasem nősült meg, azután, hogy egy Heidi nevű svájci nő összetörte a szívét. Ez a fellelt levelekből, illetve a szomszédok és ismerősök elbeszélésből derült ki.

Fraenkel fejlesztőmérnökként dolgozott, és egy tervezőcég résztulajdonosa volt. Egy régi karácsonyi üdvözlőlap segítségével Anastasi eljutott a férfi egyik egykori kollégájához, aki elmondta, hogy Freaenkel igen megbecsült, nagy tudású ember volt. Jóindulatú, csendes férfinak írta le, akire mindenki figyelt, amikor megszólalt, mert tudták, hogy amit mond, az mindig igaz és őszinte.

Sikerült eljutni Fraenkel néhány rokonához is, köztük az egyik unokatestvéréhez, aki az Egyesült Államokban él. Az is kiderült, hogy a férfinak volt egy öccse, aki a háború előtt a Szentföldre költözött és feleségül vette Eliezer Ben-Jehuda, a héber nyelv életre keltőjének lányát.

 „Semmiképpen sem hagyhattam, hogy tömegsírba temessék ezt az embert. Én egy görög családban nőttem fel. Nálunk is nagyon nagy értéke van a hagyományoknak és a családnak. Fontos, hogy mindenkit a saját tradíciója és szertartása szerint helyezzenek végső nyugalomra” – mondta Anastasi.

 „Hálás köszönetünket fejezzük ki a nagyszerű Anastasi úrnak, aki nem engedett a hullaház nyomásának, s így képesek voltunk megszervezni a temetést és méltósággal elbúcsúztatni az elhunytat. Nagyon örülünk, hogy lehetőséget kaptunk erre és reményeink szerint Herbert lelke most már a szüleivel pihen. Anastasi úrnak és családjának hosszú életet kívánunk!” – mondta Epstein rabbi.

A zsidó hagyományok szerint a „met micvá”, a halottak eltemetésének parancsolata az egyik legnagyobb micva, hiszen ezt biztosan nem lehet viszonozni.

zsido.com

Forrás: TOI