Antiszemita fenyegetési hullámmal ért véget az amerikai zsidóság számára az Obama-, és kezdődött a Trump-korszak. Napokkal az új elnök beiktatása előtt bombariadó volt több tucat zsidó intézményben. Lehet-e kapcsolat a két esemény között?
Az FBI és az Igazságügyi Minisztérium is nyomozást folytat amiatt, hogy immár 16 amerikai állam 32 városában bombafenyegetések érték a helyi zsidó közösségeket, központokat, iskolákat. A nyomozást a polgári jogok megsértése (civil rights violations) miatt folytatják, s annak során „minden elérhető tényt és bizonyítékot” be akarnak gyűjteni. Az amerikai zsidó központok szervezete megköszönte a szövetségi és a helyi bűnüldöző szervezeteknek a „gyors és alapos” választ.
A vélhetően egy helyről érkező fenyegetések több hullámban jöttek az elmúlt időben, s miattuk emberek százait kellett evakuálni New York, New Jersey, Ohio, Florida, Massachusetts és sok más város zsidó közösségi központjából. Az első, január 9-i hullámot még automata hívásokkal intézték, a többit már élő betelefonálások útján. A zsidó szervezetek egyértelműen antiszemita indíttatásúnak tartják az akciót, szerencsére eddig csak a hívások voltak valódiak, a bombák nem. Mark Freedman, a Nashville-i Zsidó Föderáció igazgatója „telefonos terrorizmusról” beszélt, hangsúlyozva, hogy közösségét nem fogják megfélemlíteni a fenyegetések.
„Ezek az emberek megpróbálnak szorongást és félelmet kelteni, mi pedig mindent megteszünk, amit kell, hogy biztosítsuk tagjaink biztonságát és nyugalmát, nem hagyjuk, hogy elriasszanak minket nagyrabecsült intézményeinktől” – közölte Freedman, aki a gyűlöletcsoportok erősödésével, az ország jelenlegi hangulatával magyarázta az eseteket. Az Anti-Defamation League (ADL) már tavaly fokozott antiszemitizmust észlelt a Twitteren, ami csak fokozódott az elnökválasztás óta. Az ADL arra intette a zsidó szervezeteket, hogy vegyék rendkívül komolyan a fenyegetéseket, szerintük a zsidó központoknak külön képzéseket kellene kapniuk, hogyan reagáljanak szakszerűen a jövőbeli telefonos fenyegetésekre.
Hogy napokkal az új elnök beiktatása előtt miért söpört végig ez a megfélemlítő hullám az amerikai zsidó közösségeken, egyelőre rejtély, de az ADL jól érzékeli a megváltozott közhangulatot. Donald Trump megválasztása elválaszthatatlan a szélsőjobboldali, fehér nacionalista alt-right mozgalom térnyerésétől, a közösségi médiában tömegével megosztott hamis hírek (fake news) és antiszemita mémek körüli botrányoktól. Trump – kezdeti „neutrális” alapállása után – kampánya második felében egyértelműen Izrael mellé állt, megválasztása óta pedig még inkább hangsúlyt fektet a zsidó állam melletti kiállásra. Nem kizárt tehát, hogy a bal- és jobboldali „anticionista” táborban alaposan kiverte a biztosítékot Trump kiállása.
Egy izraeli lapnak nyilatkozva a megválasztott elnök most megerősítette, hogy nem felejtette el ígéretét az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetéséről (dacára annak, hogy a palesztin vezetés emiatt nyíltan megfenyegette Amerikát): „Nem az az ember vagyok, aki megszegi az ígéreteit” – hangoztatta. Új izraeli nagykövet-jelöltje, David Friedman ügyvéd szintén elkötelezettje ennek a lépésnek, sőt, a későbbi diplomata még a kétállami megoldás elvetéséről is nyilatkozott.
Ebben azonban a jelek szerint nem elsősorban az ő szava lesz a döntő, hanem Trump új közel-keleti főtanácsadójáé, aki nem más, mint a veje, Jared Kushner, akinek a megbízása arra szól, hogy igyekezzen békemegállapodást tető alá hozni az izraeliek és a palesztinok között. Ez azonban nemcsak a már említett palesztin fenyegetések miatt nehéz ügy (Abbászék szerint a követségi költöztetéssel „a pokol kapui szabadulnak el” a térségben), hanem azért is, mert a Trump-csapat egyáltalán nem osztja az eddigi „világkonszenzust” az Izrael által „megszállt” területek vagy az azokon bővülő zsidó települések ügyében. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának emlékezetes, Obamáék elmaradt vétója által lehetővé tett karácsonyi döntése után a megválasztott elnök felháborodását fejezte ki, közölte, hogy a palesztinok „túl sokat kaptak” a határozattal, és megígérte, hogy beiktatása, január 20-a után új korszak kezdődik Amerika és Izrael kapcsolatában. Mindez is hozzájárulhatott tehát annak a légkörnek a kialakulásához, ami a zsidó közösségi intézmények elleni példátlan megfélemlítési hullámot kiváltotta.
Munkatársunktól
Kép: Bombariadó az Albany zsidó közösségi központban (fotó: JTA)