Október ötödikén ünneplik Amerikában a nemzeti „tegyél valami jót” napot.
Gyorsan rohanó világunkban is fontos, hogy képesek legyünk észrevenni, ha valaki segítségre szorul. Nem szükséges komoly idő- és pénzráfordítással járó jótettekre gondolni. Elegendő, ha a mindennapokban észrevesszük, ha valaki leejtett valamit és előzékenyen felemeljük, nemcsak megkérdezzük, hogy hogy érzi magát az illető, akivel összefutottunk az utcán, de meg is hallgatjuk azt a két-három mondatot, amit esetleg válaszol, ha előreengedjük a sorban a síró kisgyerekkel a kezében vásároló édesanyát vagy ha kidobjuk az utcán heverő rozsdás vasszöget, nehogy valaki belelépjen.
Talán nem meglepő, hogy a zsidóságban létezik a gmilut chászádim micvája, ami annyit jelent: jótétemények gyakorlása. Így olvassuk a Misna erkölcsi-etikai részében, az Ávot traktátusban (1:2):
„Három dolgon áll a világ: a Tórán, az istenszolgálaton és a jó cselekedeteken”.
A jó cselekedet megvalósulhat anyagi támogatás, fizikai vagy szóbeli segítség formájában is.
Az „árvut hádádit”, a kölcsönös felelősségvállalás rendkívül hangsúlyosan jelenik meg a zsidó ember mindennapjaiban. A szegények, özvegyek és árvák támogatása, a fogva tartottak kiváltása, a szükségben levők megsegítése, a beteglátogatás, a cedáká, a pészahi lisztalap és a sort még sokáig folytathatnánk, mind-mind nagyban hozzájárult a zsidó nép fennmaradásához az évezredek során és megalapozta a méltán híres „zsidó összetartást”, mely példaértékű minden nép számára.
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.