Benjámin Netanjahut kérte fel kormányalakításra az izraeli államfő.
A televíziók élő adásban közvetítették az új kneszet megalakulását, melyen Reuven Rivlin államelnök tartotta a nyitóbeszédet. Rivlin felszólította a képviselőket, hogy bizonyítsanak vezetői képességeket, hidalják át ideológiai megosztottságukat, és hozzanak létre stabil kormányt a több mint kétéves politikai zűrzavar és a negyedik választás után. Őt Jarív Levin házelnök követte, aki a demokrácia, s a parlament szerepének elsőbbségét hangsúlyozta a kormányzati intézményekhez képest.
Ezután sorra felesküdtek a március 23-i választásokon a pártok listáján bejutott képviselők. Tavaly márciusban, az előző kneszet felesketésénél még szigorú biztonsági előírások és távolságtartási szabályok mellett zajlott az ünnepség, de idén már mind a 120 törvényhozó jelen lehetett egyszerre a plenáris üléstermében, mivel Izraelben már a lakosság többségét már kétszer is beoltották, és szinte teljesen visszaszorult a koronavírus járvány. Az idei eskütételre már meghívhatták egy-egy családtagjukat is a képviselők.
Az arab pártok közös listájának négy képviselője megpróbálta kibővíteni az eskü szövegét többek között azzal a betoldással, hogy „megígérem a nemzetállami törvény hatályon kívül helyezését”, de ezt a házszabályok miatt megakadályozták, s ők jövő héten külön fognak felesküdni.
Izrael 24. parlamentjét politikai bizonytalanság közepette eskették fel, ugyanis jelenleg sem a Likud élén álló Benjamin Netanjahut támogató pártoknak, sem az őt ellenző pártoknak nincs meg a többsége az új kormány magalakításához. Ennek ellenére Netanjahut kérte fel az új kormány megalakítására az államfő, mert a frakciókkal tartott hétfői megbeszélésén a legtöbb képviselő (52 fő) a kormányfői tisztséget 2009 óta betöltő politikust javasolta a tisztségre. Jaír Lapidot, a centrista ellenzéki Van Jövő (Jes Atíd) párt elnökét 45 képviselő ajánlotta miniszterelnöknek.
Gideon Szaár Új Remény (Tikva Hadasa) nevű jobboldali pártja, valamint a törvényhozásba bejutó két arab párt nem kívánt megnevezni senkit kormányfőjelöltnek, a jobboldali Jobbra (Jamina) nevű párt pedig saját vezetőjét, Naftali Bennetet választotta hét képviselői támogatással.
Rivlin leszögezte, hogy ha lenne rá törvényes lehetősége, akkor legszívesebben egyik kormányfőjelöltet sem bízná meg az új kormány megalakításával, mert szerinte egyikük sem rendelkezik a 120 tagú kneszetben a kormányalakításhoz szükséges legalább 61 fős többséggel.
„Tisztában vagyok sokak álláspontjával a közéletben, miszerint az elnöknek tartózkodnia kell vád alá helyezett jelölt kinevezésétől, de a törvény és a legfelsőbb bíróság döntése szerint betölthet miniszterelnöki hivatalt vádlott” – mondta Rivlin utalva arra az ellenzéki követelésre, hogy ne kérje fel Netanjahut, aki ellen bírósági eljárás folyik korrupció miatt.
„Az elnöknek nem volt más választása, és teljesítette kötelességét, de Netanjahu felkérése szégyenteljes bűn, amely kínos árnyékot vet Izrael törvénytisztelő állam státuszára” – nyilatkozta Jaír Lapíd a bejelentése után.
Hírek szerint a Likud megpróbál átcsábítani az ellenzéki pártok képviselői közül legalább két politikust, mert velük és Bennet pártjával együtt a jobboldali-vallásos koalíciónak meg lenne a többsége.
Az izraeli törvények szerint a kijelölt új miniszterelnök 28 napot kap kormánya felállítására, amit az államfő újabb 14 nappal meghosszabbíthat. Ha ez idő alatt nem sikerül kormányt alakítani, akkor az államfő mást kérhet fel a kormányalakításra. Neki szintén 28 nap áll rendelkezésére, ha ő sem jár sikerrel, akkor a kneszet bármely képviselője kormányfői megbízatást szerezhet, ha ezt 61 képviselő támogatja. Ha senkinek sem sikerül kormányt alakítania, akkor ötödször is választásokat írhatnak ki Izraelben.
MTI/zsido.com