A csütörtöki Holokauszt-emléknapon országszerte mécsesek gyújtásával, visszaemlékezésekkel, filmvetítésekkel tisztelegtek a Holokauszt áldozatainak emléke előtt. A központi rendezvények keretében a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban csütörtök délelőtt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, valamint Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója mondott beszédet.
Beszédében Lázár János kijelentette, hogy azután, ami 1944 telén a pesti Duna-parton, vagy Auschwitzban történt, magyar nyelven nincs többé ártalmatlan zsidózás, ártalmatlan cigányozás, nincs többé ártalmatlan kirekesztés. A miniszter azt mondta: „szemernyi engedményt sem tehetünk” azok utódainak, akik hetven éve a Duna-partra hurcolták honfitársainkat, illetve azoknak, „akik ma beleköpnek a meggyilkoltak után maradt, örökre elárvult cipőkbe”.
A magyar nyilasok politikai utódaival szemben és a mai magyar nyilasokkal szemben gyakran az is nehezíti, nehezítheti a hatékony fellépést, hogy nem tehetünk egyenlőségjelet a kirekesztő párt politikusai és a párt aktuális támogatói közé – fogalmazott Lázár János, hozzátéve: tudjuk, hogy azok, akik ma ezt a pártot, a mai nyilasokat támogatják, túlnyomórészt mégiscsak békés magyarok, akikben talán forr az indulat és az elégedetlenség, de nincs ártó szándékuk. Azt mondta, egy párt megbélyegzése őket is megbélyegezheti, márpedig egy demokratának ma nem lehet érdeke, hogy a kirekesztők táborába lökjön olyanokat, akik valójában tisztességes magyarok.
Lázár János arra szólított fel, hogy leplezzék le a közélet álarcot viselő szereplőit, hogy mindenki tisztában lehessen vele, kikkel áll szemben, még mielőtt rájuk bízná az ország és a saját jövőjét. „Az a szebb jövő, amivel házalnak, valójában nem más, mint az ocsmány múlt” – jelentette ki.
Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke úgy fogalmazott, hogy a Holokauszt emléknapja „az európai történelem magyar szégyennapja”, és el kell gondolkodni azon, milyen úton, milyen történések vezettek a szörnyűségekhez.
Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója köszöntötte az ünnepségen megjelent Richter Andreát, Richter Gedeon unokáját. Bogsch ünnepi beszédében kiemelte: feladatuknak tekintik Richter Gedeon fantasztikus szellemiségének megőrzését és a tragikusan megszakadt életpályájának megfelelő folytatását.
Heisler András beszédében kiemelte: a Holokauszt idején a felvilágosultnak mondott emberiség értékei omlottak össze, ami hatmillió ember elpusztításához vezetett. A Mazsihisz elnöke szólt arról is, hogy a Holokauszt 70. évfordulójának a kormány egy egész emlékévet szánt. „Megrendítő kiállítások, maradandó emlékművek, értékes konferenciák, előadások és megemlékezések kövezték ki az emlékezés útját” – fogalmazott.
A Holokauszt70 kormányprogram okán szembesült az egész társadalom azzal az egyébiránt közismert ténnyel, hogy a hetven éve történteket Magyarország még nem dolgozta fel, és a sokak által emlegetett kibeszéletlenség a kormány programjának részleges sikertelenségéhez vezetett – mondta, hozzátéve, talán éppen annak felismerése volt az emlékév legfontosabb tanulsága, hogy ez a kibeszéletlenség mérgezi a lelkeket. Politikai harcok és feleslegesen kiprovokált emlékezetpolitikai viták helyett a jövőnkre, a közös jövőnkre kellene koncentrálnunk, amiben nincs helye szélsőséges gondolkodásnak.
A zsido.com kérdésére Heisler András elmondta, idén azért kerülhetett sor közös megemlékezésre a kormány szervezésében és a Mazsihisz részvételével, mert mostanra a Holokauszt Emlékév lezárult.
„Új időszámítás kezdődött el és a kormány megváltoztatta a zsidósággal kapcsolatos attitűdjét – legalábbis mi így érezzük. És ez a két dolog arra predesztinál bennünket, hogy együtt emlékezzünk meg a Holokauszt emléknapjáról.” – fogalmazott az elnök.
2014-ben a Mazsihisz távol maradt a kormány által szervezett megemlékezéstől, azt követően, hogy az emlékév történéseiben az állam nem vette figyelembe kéréseit a Sorsok Háza-projektben. A szervezet alkalmatlannak tartotta a Veritas kutatóintézet élére kinevezett Szakály Sándort, amiért felmentését kérték, továbbá tiltakoztak a Szabadság téri új emlékmű felépítése ellen.
„Két kérésünk nem teljesült, azonban a harmadik esetében markáns változás történt. Lázár János ugyanis ígéretet tett arra, hogy a Sorsok Háza csakis a zsidósággal kialakított konszenzus alapján fog megépülni” – mondta Heisler.
A Dohány utcai zsinagóga melletti Emanuel-emlékfánál főhajtással, kövek elhelyezésével és imával emlékeztek a vészkorszak áldozataira csütörtökön.
MTI/zsido.com