A második Szentély korából származó használati tárgyakat találtak a Kineret-tó partján fekvő Migdál településen, ahol már kétezer évvel ezelőtt is zsidó település állt.

A leletek között van egy bronzból készült, gazdagon díszített, füstölőszer parazsának szállításához használt lapát és egy bronzkancsó is. A kincsekre egy vendégház építése során bukkantak.

Migdál, vagy más néven Magdala egy jelentős, főként halászatból és halfeldolgozásból élő zsidó település volt a korai római korban, akkori források is említik. A második Szentély lerombolásakor itt állt a rómaiak ellen harcoló Josephus legfontosabb katonai tábora.

I. századi zsinagóga Magdalában
I. századi zsinagóga Magdalában
A füstölőszeres lapát héber neve máchtá, mely szó utal a parázs összegyűjtésére. A Tóra is említi Mózes második könyvében (27:3): És készítsd fazekait, hogy hamuját kivegyed, és lapátjait, medencéit, villáit és serpenyőit; mind az edényeit rézből készítsd.”

A máchtá egy szent célokra használt tárgy volt, a Szentély többi eszközével együtt, s elsősorban a parázs szállítására használták. A különböző zsidó művészi ábrázolásokon, például zsinagógák mozaikpadlóján is gyakran ábrázolták a többi szokásos motívum – menóra, sófár, luláv, etrog – mellett.

Ejád Bisárát és Árfán Nádzsár régészek megtalálják a lapátot
Ejád Bisárát és Árfán Nádzsár régészek megtalálják a lapátot
„A most felfedezett lapáton kívül csak tíz másikról tudunk az egész országban a második Szentély idejéből. Korábban az volt az általános vélekedés, hogy az ilyen eszközöket csak rituális célra használták, a füstölőszer és a parázs szállítására. Később egyre több ilyen lapát került elő hétköznapi helyszíneken, ami arra utal, hogy használhatták ezeket a mindennapok során is” – mondta el az ásatás vezetője, Dina Ávsálom-Gorni. A frissen feltárt eszközökről szólva elmagyarázta: „A lapát és a kancsó egymás mellett feküdt egy szoba padlóján. A szoba egy raktárhoz tartozott, mely a település kikötőjéhez közel helyezkedett el a második Szentély fennállásának vége felé. Talán egy migdáli zsidó család tulajdonában álltak, akik a raktárban tárolták értékeiket, de az is lehet, hogy helyben használták azokat.”

A Migdálban folyó ásatásokon az Izraeli Régészeti Hatóság és a mexikói Anahuac Egyetem munkatársai dolgoznak, akiket olasz, spanyol, chilei és mexikói önkéntesek segítenek. A kutatás során felszínre került több rituális fürdő, utcarészletek, piactér, ipari létesítmények és egy zsinagóga, melynek falát színes vakolat borította, padlóját pedig mozaik fedte. A zsinagóga középső terében leltek rá 2009-ben az úgynevezett Magdala-kőre, melyre a jeruzsálemi Szentély és az ott használt hétágú menóra képét vésték. A zsinagógát a polgári időszámítás szerinti I. században emelték, s a hetedik legrégebbi izraeli zsinagógának számít.

A kancsó még a földben
A kancsó még a földben
„Önkénteseink nagy izgalommal fogadták a leleteket, melyek 2000 évig várták, hogy rájuk bukkanjanak. Még mi, veterán régészek is meg voltunk illetődve, mert nem minden nap találkozik az ember ilyen különleges és jó állapotban fennmaradt tárgyakkal”- mondta az egyik régész, Ejád Bisárát. Munkatársa, Árfán Nádzsár a következőket tette hozzá: „Hasonló lapátot és kancsót, melyeket a Bár Kochvá felkelés idején készítettek, egy Júdeai-sivatagban lévő barlangban talált a neves izraeli régész, Jigál Jádin. Füstölőszeres lapátokat találtak még a Gálil néhány helységében, de a migdáli leletek ezzel együtt is rendkívüli jelentőségűek.”

A lapát megtisztítva
A lapát megtisztítva
A migdáli feltárások már látogathatók, és az ásatások előrehaladtával párhuzamosan, folyamatosan nyitják meg az újabb látnivalókat a nagyközönség számára.

A kancsó fogója
A kancsó fogója
Forrás: Arutz7

Megszakítás