A közelmúlt izraeli, illetve a három 2014-es magyar választás kapcsán felmerül a kérdés, vajon miként vélekednek a demokráciáról, a kormányzásról az izraeliek és a magyarok. A kétéves rendszerességgel végzett European Social Survey (ESS) nemzetközi közvélemény-kutatás adatai lehetőséget adnak arra, hogy összehasonlítsuk a két ország társadalmának véleményét a demokrácia egyes aspektusairól. A kutatás adatfelvétele mindkét országban 2012 utolsó és 2013 első hónapjaiban zajlott. Bár azóta Izraelben és hazánkban is lezajlott egy-egy parlamenti választás, mindkettő újból felhatalmazást adott az akkori miniszterelnököknek, így a lakosság két évvel ezelőtti álláspontja most is relevánsnak tekinthető.
Megengedhetők-e a szélsőséges politikai nézetek?
A demokráciának alapvető eleme a véleménynyilvánítás szabadsága. A politikai nézetek azonban lehetnek szélsőségesek is, erre számos példát találunk a magyar közéletben is. Hazánkban Az ESS kutatásában a magyarok közel fele vélekedett úgy, hogy egy demokráciában mindenkinek hagyni kellene, hogy nyíltan kifejezze a politikai nézeteit. Még akkor is, ha azok szélsőségesek. A megkérdezettek 28 százaléka ellentétes véleményen volt, ők megakadályoznák a szélsőséges nézetek nyilvános kifejtését. Izraelben a társadalom fontosabbnak tartja a véleménynyilvánítási szabadságot, háromnegyedük engedné a szélsőséges politikai nézetek nyilvánosságát és csupán ötödük tiltaná meg azokat.
Az egypárti, vagy a koalíciós kormányzás jobb?
Izraelben hagyományosan koalíciós kormányok működnek. Ennek megfelelően a lakosság nagy többsége, 71 százaléka gondolja úgy, hogy a demokráciában a legjobb, ha két vagy több párt alkot kormányt koalícióban. 14 százalék az egypárti kormányzást részesítené előnyben. Magyarországon 2010-is döntően koalíciós kormányok voltak hatalmon. A második és a harmadik Orbán-kormány inkább egypárti kormánynak tekinthető. Ennek ellenére a magyar lakosság 2012-2013 fordulóján a koalíciós kormányzást tekintette a legjobbnak általában véve a demokráciában.
Szembemehet-e a kormány a társadalom véleményével?
Demokratikus rendszerekben örök kérdés, hogy a választásokon kapott felhatalmazás után a kormányok haladhatnak az általuk kiválasztott úton, vagy pedig alkalmazkodniuk kell a társadalom véleményéhez. Azaz ha a lakosság többsége ellenez egy bizonyos kormányzati tervet, akkor a döntéshozóknak módosítani kell-e azt, vagy ellenkezőleg, ragaszkodniuk kell az eltervezett politikához. Az ESS kutatás szerint a többségi vélekedés hazánkban és Izraelben is az, hogy a lakossági állásponthoz kellene igazodnia a kormánynak. A magyar többség azonban kevésbé meggyőző, ami azt jelzi, hogy nálunk nagyobb a társadalom tűrőképessége a véleményével szembemenő kormányzati intézkedésekkel szemben.
A demokrácia működésének megítélése
A felmérés idején az izraeliek közel 60 százaléka volt elégedett a demokrácia működésével országukban. Az elégedetlenek részaránya alig haladta meg a 20 százalékot. Ezzel szemben Magyarországon a relatív többség (45%) valamilyen szinten elégedetlen volt, és csupán minden harmadik megkérdezett mondta azt, hogy mindent összevetve inkább elégedett azzal, ahogy a demokrácia hazánkban működik.
