Nehéz, de szükséges a szembenézés a múlttal a holokauszt emlékévben is, az egész társadalomnak fontos, hogy beszéljenek arról, milyen felelőssége volt a magyar államnak a történtekben – mondta Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija keddi sajtótájékoztatóján. Megismételte a kormánynak adott ultimátumát a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) a holokauszt-emlékév programjain való részvételével kapcsolatban keddi sajtótájékoztatóján.
Kedd reggel, az Emih Keren Or központjában tartott nemzetközi sajtótájékoztatón Köves Slomó kiemelte: nem lehet megmásítani a történelmi tényeket, és az állam korabeli felelősségének vizsgálatából nem lehet szaktörténészi kérdést csinálni, mert azzal "elnéznének a lényeg mellett". Hozzáfűzte: hiteles embereknek kell vezetniük azt a párbeszédet, amely a múlttal foglalkozik.
Bár a zsidóknak fájdalmas megtapasztalni, hogy vannak olyan véleményformálók, akik az emlékezéssel párhuzamosan "a jeleit adják egyfajta történelemmaszatolásnak", a szembenézés elsősorban nem a zsidóknak fontos, hanem az egész társadalomnak – vélekedett. Úgy látja, ha a holokausztról beszélnek, ki kell térni a magyarok és zsidók keveset emlegetett ezeréves együttélésére is, amely megelőzte a holokausztot. Hozzátette: szükség lenne egy olyan intézményre, amely ennek az együttélésnek is emléket állít.
Mint mondta, kérdéses, milyen hatással lenne a magyarországi antiszemitizmusra, ha bojkottálnák a holokauszt emlékévet. Van egy pont, amikor valamit bojkottálni kell, de ebben az esetben még nem érkezett el ez a pont – közölte.
Kérdésre elmondta: problematikusnak tartják a Szabadság téri emlékmű felállítását, mert problematikus, ha azt az üzenetet közvetíti, hogy a magyar államnak nem volt felelőssége 1944 után.
Arra a kérdésre, hogy a – Mazsihiszhez hasonlóan – az EMIH is meggondolja-e a Holokauszt emlékév kapcsán meghirdetett Civilalapból nyert pályázati pénzeket visszautasítja, Köves rabbi azt felelte, hogy nem. Ugyanis a kiosztott több mint másfél milliárdból eredetileg sem kértek, mivel úgy gondolták, hogy ebben a kérdésben „a zsidó hitközségeknek hátra kell lépniük és a civil társadalomnak kell lehetőséget biztosítani”.
Köves Slomó hangsúlyozta: az emlékév nemcsak azért fontos, mert idén a holokauszt kerek évfordulója van, hanem azért is, mert ez az évforduló korszakváltó pont az emlékezésben. Az idei ugyanis az utolsó kerek évforduló, amikor a holokauszt túlélői még nagy számban élnek.
Magyarországon a holokausztnak 7764 túlélője él, közülük több mint négyezren 80 évnél idősebbek – magyarázta, hozzátéve: nyilvánvalóan a 80. évfordulón közülük sokan nem lesznek velünk.
Úgy vélte, nem lehet megfeledkezni a túlélőkről, azokról az értékekről, amelyet a tapasztalataik, az emlékeik jelentenek. Az utóbbi években az emlékezésben a hangsúly átkerült a személyes vallomásokra, mivel a személyes élményt, kapcsolatot nem lehet mással pótolni – közölte. Ezért a túlélőknek olyan platformot kell biztosítani, ahol lehetőségük nyílik a történetük megosztására, hiszen az a leghitelesebb, ha azokat az embereket is bevonják az emlékezésbe, akik személyesen megélték borzalmakat.
Köves Slomó szerint a túlélőkkel szemben fokozott morális felelőssége is van az országnak, mindenképpen javítani kell az életkörülményeiken.
Arra is kitért, hogy Magyarország az egyetlen európai ország, ahol az olyan túlélők számottevő közössége él, akik a holokauszt után visszatértek hazájukba, mert továbbra is itt képzelték el a jövőjüket. Ez hatalmas érték, de megnehezíti a szembenézést – vélte.
Forrás: MTI / Zsido.com