A Sorsok Háza alakuló programjáról, a zsidó szervezetek közötti viszony alakulásáról és lehetőségeiről is beszélt az EMIH vezető rabbija a Klubrádiónak adott csütörtöki interjújában.

A Sorsok Házának központi üzenetében a személyes emberi döntések mögötti felelősségnek kell lennie. Minden egyes emberi cselekedetnek jelentősége van, és ez egy olyan üzenet, ami ma is releváns tud lenni — fogalmazott Köves Slomó rabbi, a Klubrádió Reggeli gyors/Reggeli személy című műsorában csütörtök reggel. Az Egységes Magyar Izraelita Hitközség (EMIH) vezetője kiemelte: a múzeum célja, hogy minél többen sajátjuknak érezzék a projektet, ami 2013-ban Schmidt Mária sokak által nehezményezett részvételével született, és most egy nemzetközi munkacsoport segítségével új koncepcióra épül.

A vezető rabbi elmondása szerint a folyamatok első lépéseként tavaly októberben egy olyan kutatói csoport alakult, amelyhez több nemzetközileg is elismert Holokauszt szakértő és muzeológus is csatlakozott. Az előkészítő munkákat Yitzhak Mais professzor vezeti, aki húsz éven át a Jad Vasem történelmi igazgatójaként dolgozott, valamint a New York-i Holokauszt Múzeum egykori igazgatója, David Marwell is részt vesz benne. Szintén a munkacsoport tagja Esther Farbstein izraeli történész, akinek legutóbbi két kötetes műve éppen a magyarországi zsidóság történetéről szól a holokauszt ideje alatt.

Következő lépésként — több magyar résztvevővel — egy történészekből és oktatási szakemberekből álló tanácsadói testület is megalakul. Az új koncepció részletes terveit 3-4 héttel ezelőtt a kormány is jóváhagyta, és a következő hetekben a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) is betekintést nyer az elképzelésekbe, valamint több civil szervezet mellett holokausztoktatással foglalkozó csoportok is csatlakoznak a munkához. Mindezek mellet a koncepció szakmai háttéranyagaink az elkészítésén egy 10 fős, magyar történészekből álló kutatói csoport is dolgozik.

Olyan emberekre van szükség, akiknek nemcsak a Holokauszt történetével kapcsolatban vannak ismereteik, hanem arról is, hogy hogyan kell elmondani ezt a történetet különböző célcsoportoknak úgy, hogy az hatásos legyen. — hangsúlyozta Köves, aki szerint az alapkoncepció megszületése után még egy-másfél év szükséges ahhoz, hogy a kiállítás kivitelezése is kezdetét vehesse.

A múzeum elsődleges célcsoportja kezdetektől a gimnazista korosztályú gyerekek.

Az új koncepció kialakításához Szunyogh Szabolcs oktatási szakértő vezetésével kutatás is készült arról, hogy jelenlegi tankönyvek alapján milyen kognitív és emocionális ismeretekkel rendelkezhetnek a témáról a mai tizenévesek. A jövőben különböző fókuszcsoportok is segíteni fognak azoknak az alaptéziseknek a felállításában, amelyek mentén a különböző háttérből érkező látogatók számára sikerülhet feltárni hiteles történelmi kontextusban a személyes történeteket — függetlenül attól, hogy egy, vagy akár több órát tudnak eltölteni a kiállításon.

A vezető rabbi hangsúlyozta, hogy a kiállítási anyagnak az emberi felelősség kérdését szükséges a középpontba helyeznie, illetve világossá kell tennie, hogy a magyar zsidóság tragédiája egyben Magyarország tragédiája is volt. Köves Slomó elmondása szerint a jelenlegi tervek alapján a Sorsok Házába látogatói 1867-től kezdődően ismerkedhetnek meg a magyar zsidóság történetével, és az emancipáció „aranykorának” eseményein túl a 20. századi magyar antiszemitizmus, az európai kontextus, valamint a holokauszt specifikusan magyar vonatkozásai, mint például a munkaszolgálat intézménye is középpontba kerülnek, valamint három auschwitzi magyar gyerekbarakk is megjelenik, amiket túlélők személyes visszaemlékezéseivel mutatnak be.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország kormánya milyen mértékben vesz részt a projektben, az EMIH vezetője elmondta, hogy ugyan a zsidó közösség kezébe adja a döntést a tartalmi döntések kérdését, nem vonul ki teljesen a programból, hiszen a dolog anyagi feltételeit biztosítja. Szerinte a nemzetközi példák alapján is ez a legjobb megoldás, és az, ha az állam hagyja, hogy egy zsidó közösség mondja el ezt a történetet — a többségi társadalom számára is.

Meggyőződésem, hogy ez a múzeum nem lehet egy bizonyos zsidó közösségnek a múzeuma, nem lehet exkluzív — fogalmazott az EMIH vezetője, aki kiemelte: a magyar holokauszt-túlélők szervezetein túl a Mazsihisz több vezetőjét is felkereste a projekttel kapcsolatban; és közös felelősségnek tekinti, hogy a kérdésben az amúgy természetes, de „néha kissé kilengésekkel teli” feszültségeken is felülemelkedjenek a hazai zsidó közösségek vezetői.

A beszélgetés teljes hanganyaga a Klubrádió oldalán hallgatható meg.

 

Forrás: neokohn.hu