A Megbeszéljük című műsorban Bolgár György az EMIH vezető rabbiját kérdezte választási kampányról, Hollik István szórólapjáról és átlátható működésről. A Klubrádióban elhangzott beszélgetés szerkesztett változatát közöljük.
A telefonnál Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, jó estét kívánok!
Jó estét kívánok!
Mielőtt elkezdenénk a beszélgetést, engedje meg, hogy inkább a hallgatóknak mondjam el azt, hogy mi is a mi viszonyunk az EMIH-hel, mármint a Klubrádiónak, mert sokan úgy gondolják vagy néha a sajtóban is meg-megjelenik, mint hogyha önök volnának a Klubrádió tulajdonosai. Ehhez képest a Klubrádió tulajdonosi szerkezete 2016 januárja óta változatlanul áll: a Monográf Zrt. tulajdoni aránya 85,83%. A Monográf Zrt. Arató András elnök-vezérigazgató közvetlen és közvetett tulajdonában áll. 14,17%-ban a Brit Média Kft. a tulajdonos, és ez a Brit Média Kft. a Brit Europe Foundation által létrehozott magyarországi vállalkozás. A Brit Europe Foundation pedig amerikai zsidó szervezetek által létrehozott, támogatott alapítvány, amelynek célja közép-kelet európai sajtótermékek támogatása a szabad sajtó, a szabad szólás fenntartása és megőrzése céljából. A 14,17%-on belül a Brit Europe-nak van 80%-a, és Megyeri András Jonatánnak magánszemélyként 20%-a. A Brit Média Kft pénzügyi részvétele nagyon jól jött nekünk annak idején, de önöknek lényegében semmi tulajdonosi befolyásuk nincs a Klubrádióban, minden ezzel kapcsolatos híresztelés vagy vélt tudás téves. Csak azért akartam mondani, hogy ez világos legyen a hallgatóknak.
Köszönöm szerkesztő úr, semmiképpen nem szeretném, hogy zavarban érezzük magunkat, szerintem semmi okunk nincs rá. Soha nem mondtam és nem is mondhatnám, hogy az EMIH-nek bármilyen tulajdonosi viszonya lenne a Klubrádióval, vagy bármilyen sajtóval. Arra viszont büszke vagyok, hogy ahhoz a segítséghez, amit ön is említett a közvetítésemmel én is hozzájárultam, mert azt gondolom, hogy a Klubrádió olyan fontos értékeket képvisel, ami akár nekem, mint rabbinak, akár egy másik kisebbség képviselőjének fontos. Ha a jövőben tudok még segíteni, akkor nagyon szívesen segítek ebben.
Ez a közvetítés a Brit Europe Foundation irányába történt, ezért tudott ön segíteni?
Igen.
Értem. Ez legyen világos a hallgatók számára, és akkor most jöjjön a dolgok lényege. Hollik István kereszténydemokrata képviselőjelölt, jelenleg is képviselő, indul a Belvárosban jelöltként a választásokon. Megjelent egy őt támogató szórólap, rajta az ön támogatásával, amit aztán észrevettek, és fel is róttak önnek. De engem is meglep és csodálkozom azon, hogy a kormánypárt egyik képviselőjének adott ilyen módon nyílt támogatást. De miért szállt be a választási kampányba, még, ha magánemberként ez is a véleménye?
Nem, itt nem magánemberi véleményről van szó, itt szerintem érdemes az egészet egy kicsit kontextusba helyezni, legalábbis, hogy a hallgatók is értsék, hogy miről is van szó. Ez a történet 15 évvel ezelőtt azzal kezdődött, kedves barátom, Steiner Pali, aki az V. kerületben volt akkor polgármester és országgyűlési képviselő, megkeresett azzal, hogy mi az oka annak, hogy annyi zsinagóga van a VI.-VII. kerületben, de az V. kerületben nincsen. Azt mondtam, hogy akkor fogjunk össze és létesítsünk egy zsinagógát. Aztán ez a zsinagóga nem csak egy zsinagóga lett, hanem tulajdonképpen egy tudományos és kulturális központ: a Keren Or Központ a Károly körúton, ami 2005-ben nyílt meg, egy önkormányzati tulajdonban, amit értékesítés helyett erre a célra áldoztak. Ebben az önkormányzati tulajdonban működik az első, holokauszt óta megnyílt zsinagóga. Itt működik az Atid ifjúsági központ, itt működik a Zsidó Tudományok Szabadegyeteme, és abban a kivételes helyzetben van ez a központ, hogy az elmúlt 15 évben minden demokratikus párt támogatását élvezte.
De, hát akkor megjelenhetett volna a szocialisták szórólapján is.
Abszolút.
Vagy a Juhász Péterén!
Pontosan. Juhász Péterre hadd térjünk vissza egy perc múlva. Ha engem megkeres egy politikus, egy demokratikus párt jelöltje és azt mondja, hogy azt az együttműködést, ami kialakult az elmúlt években, szeretné tovább folytatni, akkor a saját közösségem érdekében nem nagyon tehetek mást, mint hogy ezt konfirmáljam. Természetesen ezt bármelyik más párttól is nagyon szívesen fogadom. Ha valaki úgy érzi, hogy erre ő szívesen hivatkozik a potenciális választói előtt, akkor számomra ez megtiszteltetés. Nem gondolom, hogy azért, mert ezt konfirmáltam az egyik párt jelöltjéről, nem konfirmálhatnám egy másik párt jelöltjéről. És, ha már Juhász Péter, pár órával ezelőtt megkeresett, hogy ő is egy V. kerületi jelölt, és számára nagyon fontos, hogy a rossz emlékű Szabadság téri emlékmű le legyen bontva. Ha ő meg lesz választva, akkor azon fog dolgozni, hogy az legyen elbontva, és én adom-e a támogatásomat ehhez. Maximálisan adom a támogatásomat ehhez, mert függetlenül attól, hogy nekem nyilvánvalóan a vallásos zsidó közösség ügyei nagyon fontosak, mint történész azt gondolom, hogy a Horthy-rendszer bűneinek elpalástolása vagy elmaszatolása az egy nagy kár, egy nagy hiba. Ha ez ellen egy országgyűlési képviselő tesz, azt csak támogatni tudom. Én ebben nem látok ellentmondást.
Nem volt mégis csak egy kis hiba az ön részéről, hogy beszállt Hollik István mellett, bár most elmondta, hogy milyen meggondolások alapján, hiszen amúgy is – erről is nyilván van tudomása – meglehetősen sok vád éri az EMIH-et, hogy na, ez az a zsidó szervezet, hitközség, amelyik különlegesen jó viszonyt ápol a Fidesz kormánnyal, ellentétben a Maszihisszel, amelynek sok konfliktusa volt vele?
Hogyha hiba volt valami, akkor esetleg hiba volt, hogy nem gondoltam végig, hogy ez úgy tud értelmeződni, mint egy kampányba való beszállás, és hogy ez egy választási szórólapon fog megjelenni. De gondolta volna valaki, mondjuk 10 évvel ezelőtt, hogy egy kereszténydemokrata politikus ha egy vallási vezetőt rárak a szórólapjára, akkor az egy rabbi lesz? Milyen üzenete van ennek az ő potenciális szavazótábora felé, már csak közvetett módon is az antiszemitizmus szempontjából? Tehát ha jobban végiggondolom, akkor talán másként járok el, de lehet, hogy van ennek azért pozitív hozadéka is.
Ha a keresztények és zsidó közti megbékélésnek ez egy lépcsője lehetne, akkor azt mondom, hogy rendben van, de hát ön is tudja, hogy mi van mögötte: a menekültellenes kampány, amit a kormány arra használ föl, hogy ők a zsidók igazi védelmezői Magyarországon, és szeretnének azok lenni Európában, így értelmezhető az ön bevonása is.
Nézze, nekem, mint zsidó közösségi vezetőnek egy nagyon fontos célom van: a zsidó oktatás ügye, a zsidó hitélet ügye, a zsidó emlékek megőrzésének ügye és a zsidók biztonságának ügye. Én ehhez keresek szövetségeseket. A szövetségkeresés nyilván nem a barát-ellenség dichotómiában működik, mint mondjuk a magyar pártpolitika. Ez nem úgy működik, hogy mindenki, aki a szövetségesem, azzal egyetértek mindenben, és aki a szövetségesemnek ellenfele, az feltétlenül az én ellenfelem is, hanem konkrét ügyek mellé keresek szövetségeseket. Ami pedig a zsidók biztonságát illeti: rajtam látszik, hogy zsidó vagyok, mégis azt kell mondjam, hogy Magyarországban biztonságban érzem magam, miközben ezzel ellentétes tapasztalataim vannak Franciaországban, ahol 2 évet éltem. Amikor 20 évvel ezelőtt végigmentem ott az utcán, már akkor sem éreztem biztonságban magam, de most a francia barátaim azt mondják, hogy gyakorlatilag túlélési stratégia kell ahhoz, hogy valaki Franciaországban vallásos zsidóként éljen. Tehát, ha már ezt a témát fölhozta, akkor ez is egy fontos szempont, amit érdemes szem előtt tartani. A menekültek megsegítése minden jó érzésű embernek nagyon fontos érték, az EMIH maga is segített a rászoruló menekülteken 2015 nyarán. És, ha esetleg van olyan politikai kampány, ami nekem sem rokonszenves, a zsidóságot érdemes kiemelni ebből a barát-ellenség szembenállásból. Ne legyenek a zsidók ennek áldozatai Magyarországon, és máshol sem.
Minek ne legyenek áldozatai?
A pártpolitikai harcnak, nehogy véletlenül a zsidók igyák meg a levét annak, hogy például a menekültválságban vannak nézeteltérések a pártok között.
Szerintem a zsidók pontosan annak isszák meg a levét, ha ebbe a barát-ellenség viszonyba hagyják magukat beterelni a pártpolitikai elköteleződéssel.
De én nem köteleződöm el egyetlen párt mellett sem. Én amellett köteleződöm el, hogy az EMIH idén nyitott egy új zsidó gimnáziumot Óbudán, fog nyitni két új zsinagógát vidéken ebben az évben. Megnyitja Budapest legrégebbi zsinagógáját a budai Várban, ha minden jól megy az őszi ünnepekre. Ezekhez szövetségesek kellenek.
Azt tudjuk, hogy Magyarországon ez a kormány és az állam pénze nélkül nem menne, tehát mindenki, a Mazsihisz és mások is, együtt akar működni a kormánnyal. Ez természetes, ez normális. Csak az a kérdés, hogy egy választási kampányban ezt szabad-e ilyen láthatóvá tenni, hiszen, ha visszatérek egy pillanatra a menekültválsághoz, egyik ellenzéki párt sem akarna Magyarországra muzulmán tömegeket betelepíteni, mert nem ez a céljuk, nem ez a politikájuk, nem ez a gyakorlati elképzelésük, egyszerűen csak emberségesebb politikát várnak a kormánytól, ebben állnak vele szemben.
Jó, de most elmentünk az V. kerületi zsidó központ és zsinagóga ügyétől a menekültek ügyéig és a pártpolitikáig. De nem arról van szó, hogy én egy politikai pártot támogatok, hanem arról, hogy eljön hozzám egy helyi politikus, és azt mondja, hogy van egy konkrét olyan zsidó közösségi ügy, amit ő fontosnak tart és amiben ő az elődeihez hasonlóan szeretne segíteni, akkor én ezt megköszönöm, nagyon jó, bárcsak minél több ilyen politikus lenne! Mondok egy másik példát. A VII. kerületben működik Magyarország egyetlen héber-magyar kéttannyelvű általános iskolája. Ez egy olyan ügy, ami az EMIH számára 15 éven keresztül nagyon fontos volt, de nem talált hozzá támogatót egyetlen pártból sem. A támogatás annyit jelentett volna, hogy az egymás után bezáró önkormányzati iskolák közül az egyiket nem adják el egy ingatlan-befektetőnek, hanem rászánják erre a célra. És a VII. kerületben, amúgy ugyancsak egy fideszes képviselő azt mondta: ha én leszek a polgármester, akkor ezért tenni fogok. És meg is tette. Nem érdemli meg, hogy erre azt mondjam, hogy igen, köszönöm? Mit kéne nekem tennem?
Dehogynem, csak kérdés, hogy egy választási kampányba szabad-e beszállnia, mert úgy értelmezik, hogy akkor ön fizetve van.
Én nem egy választási kampányba szálltam be, ezt szeretném hangsúlyozni. Egy képviselőjelölt elmondja a választóinak, hogy fontosnak tartja ezeket vagy azokat az értékeket, ezt az ügyet vagy azt az intézményt, ami itt a kerületben működik, akkor én mit mondjak erre, hogy ne mondd azt, hogy ezt fontosnak tartod?
Ez a választási kampány: egy képviselőjelölt elmondja a választóinak, hogy milyen értékeket tart fontosnak.
Igen, de ez egészen más, mint egy országos választási kampányba való beszállás egy konkrét párt mellett. Mert én nem köteleződtem el párt mellett. Ha bármilyen képviselőnek van egy olyan ügye, amit fontosnak tartok …
Ha Juhász Péter egy szórólapot ad ki, akkor ön arra is hajlandó rátenni a támogatását, azt mondja.
Ezt mondom. A választási kampányba való beszállás pedig az, hogy szerintem szavazzatok erre és ne arra, de én ilyet nem mondtam, mindenki döntse el saját lelkiismerete szerint, hogy kire szavaz.
Ez ráutaló magatartásként értelmezhető.
Egy szavazónak ezerféle szempontja lehet, ami alapján úgy dönt, hogy erre vagy arra fog szavazni. Lehetnek pártszempontok, lehetnek helyi szempontok ha egy jelölt szeretné, hogy tudják a szavazói, hogy ez vagy az számára egy fontos szempont, akkor miért ne tudjanak erről?
Hát tudjanak, rendben van. És az, hogy ön hajlandó és képes együttműködni kormánypárti politikusokkal vagy polgármesterekkel, ez is rendben van, mindenki tisztában van a realitásokkal és hogy az önök számára mi a fontos. Csakhogy egy választási kampányban minden ezerszeresre nagyítódik, ennek pedig tudatában kellett volna legyen, nem?
El tudom mondani még egyszer, amit a korábbiakban mondtam.
Akkor ugorjunk. Azt nyilatkozata, hogy Hollik Istvánról nem tudta, hogy államférfinak tekinti Horthy Miklóst. Hozzátette, hogy el fog beszélgetni vele erről, ugyanis Horthy nem volt államférfi. De az, hogy Hollik Istvánnak mi a véleménye, sokadlagos. Az ország miniszterelnökének volt az a véleménye néhány hónappal ezelőtt, hogy Horthy Miklós kivételes államférfi volt. Ilyenkor megszólalhat?
Hogyne! Megszólaltam, én voltam az első, aki megszólaltam és azt mondtam, hogy ez elfogadhatatlan, Horthy Miklós nem volt államférfi, semmilyen módon nem felel meg az államférfi kritériumának. Még akkor is, hogyha a magyar nemzet egyik legkritikusabb időszakában volt az ország vezetője, nem lehet elmenni amellett, hogy ezt az országot 3 millió koldus országává tette. A saját osztályának érdekeit szem előtt tartva emberek millióit tartotta nyomorban, és az ő lelkén szárad 600 ezer auschwitzi és 200 ezer doni áldozat vére.
Ön is tudja, hogyha Orbán Viktor ezt mondja, akkor a pártjának vagy a vele szövetséges pártnak a politikusai ezt megismétlik. Lezsák Sándor közölte, hogy Horthy Miklós karaktergyilkosság áldozata lett. Ezért vetődik fel ilyen kényesen-kínosan, hogy az ön neve megjelenik egy kormánypári politikus szórólapján.
Ézsaiás próféta mondta, hogy amikor elfogyott a beszéd, elfogyott a hit. Mindig annak vagyok a híve, hogy nem bojkottálni, nem hidakat felégetni és ellenségeket kikiáltani, hanem mindig beszélgetni kell. Ha beszélgetünk, akkor a kritikát is el tudom mondani, és akkor lehet, hogy jobban meghallják. Az, hogy vannak olyan történelmi-szemléleti kérdések, amelyek nagyon erősen összekapcsolódnak a, hogy mondta Bibó, zsákutcás magyar nemzettudat kérdésével, ez nem kérdés. De azt sem szabad elfelejteni, hogy ezek olyan nagyon sok szempontot magukba foglaló nemzettudati kérdések, amelyek nem politikai nyilatkozatokkal és bojkottokkal fognak megváltozni a mi részünkről, hanem egy hosszú kibeszélés folyamatával. Másrészt, ez elsősorban nem egy zsidó-magyar ügy, nem egy zsidó-magyar szembenállásnak az ügye. A felmenőim mindahányan holokauszt-túlélők, akik áldozatai voltak a Horthy-rendszernek a holokauszt előtt is a legkülönfélébb zsidótörvények miatt. Nem csak az ő emlékük miatt fontos szerintem, hanem azért, mert a magyar jövőt nem lehet elképzelni anélkül, hogy ne legyen egy reflektív történelemszemlélet. Ha ezt az egészet ugyancsak beletoljuk a szembenállás, különösen a zsidó és magyar szembenállás dichotómiájába, akkor az sehova nem vezet, és ugyanott fogunk totyogni, mint ahol eddig totyogtunk.
Egyetértek, Horthy Miklós nem csak Auschwitz és a zsidótörvények miatt vonható felelősségre, hanem a doni katasztrófa vagy a 3 millió koldus miatt is.
Megkérdezték tőlem, hogy mit szólok ahhoz, hogy a Horthy emlékmisét a holokauszt áldozatainak emléknapjára tették. Azt mondtam, hogy nem a dátumválasztással van probléma, hanem önmagával a dologgal. Ha január 29-én lenne vagy február 7-én, az ugyanolyan problematikus. Mert egy emlékmisének nyilván van egy szimbolikus üzenete és az, hogy egy nemzet kit választ példaképének, borzasztó fontos. De nem azért fontos ez nekem, mert én zsidó vagyok.
Nem, a nemzet tisztessége, tisztességes működése, önértékelése szempontjából fontos. Egy dolgot a végére, hátha egyszerűen meg tudja mondani, mert ez is kérdéseket vetett föl sokakban. Az átlátszó.hu panaszolta, hogy megkérdezte az EMIH-et, mennyi állami támogatáshoz jutott az elmúlt években, és önök azt válaszolták, hogy ez 1,8 millió forintba kerülne, de miért, az ember nem érti.
Kezdjük ott, hogy az EMIH a teljes átláthatóság elve alapján működik. Semmilyen titok nincsen az EMIH működésében. Az EMIH, mint minden egyház, három út előtt áll. Milyen lehetősége van egy egyháznak, hogyha közösséget akar építeni? Vagy adományokat gyűjt, vagy az államtól kap támogatást, vagy gazdasági hátteret épít. Az EMIH azon kevés egyházak egyike, amelyik mindegyiket megpróbálja, és mindegyikben viszonylagos sikereket ér el. De a helyzet az, hogy van egy olyan, nem is tudom, mi erre a jó kifejezés, egy olyan sajtóhagyomány Magyarországon, hogy amit egy egyház csinál, az semmiképpen nem lehet erkölcsös. Ha adományokat gyűjt, akkor oligarchák zsebében van. Ha az állam pénzét használja, akkor biztosan a politikusok hátsójában van. Ha gazdasági hátteret épít, akkor ő egy business egyház. Az átlátszó.hu szisztematikusan, minden sajtóetikai szabályt felrúgva ezt csinálja évek óta. Nem tudom, minek köszönhető a kiváltság, hogy pont velünk kapcsolatban, de mindenfajta megkeresés nélkül a legabszurdabb konspirációs elméletekkel állnak elő, hogy az EMIH ukrán oligarchák eltartottja, és ebbe belekeverik önöket is, a Klubrádiót, ami teljesen abszurd. Ugyanez az újságíró utána ír egy olyan levelet, hogy küldjük el az elmúlt 7 év összes szerződését, minden részlettel együtt. Azért itt egy asszimetrikus beszédszituáció van.
De ha átláthatóak, akkor egy világos, egyszerű választ küldhetnek nekik, nem?
Igen, bár olyannak küld az ember szívesen választ, akiről feltételezi, hogy nem kontextusból kiemelve fogja negatív megvilágításban feltüntetni. Pontosan azért, hogy ennek elébe menjünk, nyilatkozta Nógrádi Bálint, az EMIH pénzügyi vezetője pár héttel ezelőtt, hogy össze fogjuk gyűjteni, nem kis munka különben, az elmúlt évek állami támogatásait és ki fog kerülni a honlapra.