Skócia gazdag zsidó élete a felföldi pásztorlánytól a whisky-elemzőig.
Judah Passow fényképész két éven át látogatta Skócia főbb városait, valamint távoli szigeteit, és fényképezőgépével dokumentálta azok zsidó közösségeit. Munkájának eredménye egy izgalmas, a skóciai zsidó élet komplexitását és diverzitását bemutató kiállítás, mely megvizsgálja, hogyan képes a közösség arra, hogy felismerje örökségét, megélje jelenét és építse jövőjét. A 80 darab fekete-fehér képből álló kiállítás bejárta Amerikát, Kanadát és Kelet-Európát, jelenleg a Londoni Zsidó Múzeumban látható.
A képek bensőséges, ünnepélyes és néha váratlan helyzeteket mutatnak be a Fife-ban hordón támaszkodó, zsidó whisky-elemzőtől kezdve a kóser étteremben tartott, hagyományos skót összejövetelen vacsorázó, idős asszonyig.
Skóciában az 1700-as évek óta élnek zsidók. A közösség mindig is büszke volt arra, hogy milyen gyorsan megtalálták a helyüket a társadalomban, miközben saját hagyományaikat is megtartották. A terület zsidó közössége – egy néhány évvel ezelőtti népszámlálás adatai alapján – jelenleg mintegy hétezer főt számlál, többségük Edinburgh-ban és Glasgow-ban él.
Az izraeli születésű, Amerikában nevelkedett, jelenleg Londonban élő fotográfus ezeket a népszámlálási adatokat használta fel munkája kiindulópontjául. „Érdekes embereket kerestem, akik érdekes dolgokat csinálnak”- mondta Passow. Így aztán olyan váratlan helyeken kereste és találta meg a zsidó életet, mint a legészakibb skót Shetland-sziget, Yell, ahol egy egyedülálló zsidó anyára bukkant, aki nővérként tevékenykedik ott. Egy másik esetben a skót naplementében bárányait hazaterelő zsidó pásztornő Dávid-csillagos nyakláncán megcsillanó fény inspirálta a képet. Sokat elmond az a kép, melyen egy zsidó esküvő kiltbe öltözött vendége látható – a zsidó és a skót hagyomány találkozása.
Ismét egy másik képen egy muszlim és egy zsidó lány tanulja együtt a Tórát. Egy Glasgow-i zsidó iskolában ugyanis, ahol egyre kevesebb a zsidó tanuló, a diákok jelentős része muszlim, akik a zsidó tanmenet szerint tanulnak. A képek jelentős része azonban az élő és boldog zsidó közösséget mutatja be, nem a hanyatlásról szól.
Judah Passow úgy véli: „A közösség boldog, mert virágzik, művelt és biztos talajon áll. Olyan, mint a tartán szövet. Elválaszthatatlanul beleszövődött a skót életbe. De ugyanakkor erőteljesen kapaszkodik a jelenbe, és szemét rajta tartja a jövőn.” Majd hozzáteszi: „Aki azt állítja, hogy a skót zsidó közösség eltűnő félben van, nem tudja, miről beszél. A közösség nem leszállóágban van. A közösség újra felfedezi önmagát.”
Forrás: TOI