A Tel-Avivi Egyetem kutatóinak legújabb felfedezése szerint 12 különböző szerzőt különböztethetünk meg, ami arra utal, hogy Júda királyságának lakói széles körben tudtak írni-olvasni, azaz a műveltség nem néhány kiváltságos királyi írnok kezében összpontosult.

A kutatók összesen 18, a polgári időszámítás kezdete előtti 600 idejére datálható táblát vizsgáltak meg. Azt találták, hogy ezek 12 ember kezétől származnak. Az interdiszciplináris kutatócsoportban a Tel-Avivi Egyetem szakértőit az Izraeli Rendőrség törvényszéki kézírás-specialistája segítette munkájukban. Dr. Árje Shausm, az alkalmazott matematikai tanszék egyik munkatársa elmondta, hogy érdeklődésük központjában elsősorban a korabeli írásbeliség elterjedtsége állt. „Az első Szentély i. e. 586-os lerombolását követő periódusban nagyon ritkásak a héber nyelvű írásos emlékek Jeruzsálemben és környékén. Ezzel szemben a Szentély pusztulását megelőző időszakból bőségesen állnak a rendelkezésünkre írásos dokumentumok.” – Ezután így folytatta: „Felmerül azonban a kérdés, hogy ki írta ezeket a dokumentumokat? Vajon ebben a társadalomban elterjedt volt-e az írástudás, vagy csupán néhány írástudó ember volt?”

E kérdés megválaszolásának érdekében vizsgálták meg a Tel Aradon talált osztrakonokat, vagyis feliratos ókori cserépdarabokat, melyeket még évtizedekkel ezelőtt, az 1960-as években találtak. A bibliai időkben Tel Arad katonai őrállomás volt Júda királyságának déli határán, ahol néhány száz négyzetméternyi beépített területen 20-30 katona állomásozott. Az alkalmazott matematika tudósai napjaink legmodernebb számítógépes képfeldolgozási technikáját használták a helyszínen talált, 2600 éves cserépdarabok vizsgálata során, és olyan algoritmusokat fejlesztettek ki, melyek segítségével összehasonlíthatták a betűket, és választ adhattak arra a kérdésre, hogy vajon két osztrakon ugyanattól az embertől, vagy két különböző író kezétől származik-e, magyarázta Sira Faigenbaum-Golovin, aki szintén az alkalmazott matematika szakértője.

A tudósok, korábban azt gondolták, hogy négy, esetleg hat kéztől származnak az írások. A néhány évvel ezelőtt felállított algoritmusok mellé most újabbak társultak, és bevonták Jáná Gerbert, a rendőrség egy nyugalmazott törvényszéki írásszakértőjét is a folyamatba. Az ő szakértelmével, valamint a korábbi és a legújabb kutatási eredmények összevetésével sikerült megállapítani, hogy a 18 szöveg (melyek Izrael négy különböző múzeumában találhatók jelenleg) legalább 12 szerzőtől származik. „Nagyon izgalmas volt a kutatás, talán a legizgalmasabb egész pályafutásom során. Héber szövegeket vizsgáltunk, melyeket cseréptöredékekre írtak tintával, olyan ábécét használva, mely korábban teljesen ismeretlen volt előttem.” A szövegek tartalma igencsak hétköznapi, a katonák mozgásával kapcsolatban kiadott parancsok, az ellátmány mennyiségére vonatkozó feljegyzések, valamint a szomszédos őrhelyekkel folytatott levelezés, illetve magasabb helyekről érkezett katonai parancsok. „Az írók és köztünk nem érezhető a 2600 évnyi különbség” – vonta le ennek alapján a következtetést a specialista, aki azt is elmondta, hogy a betűformálást és mikroszkopikus eltéréseket is megvizsgált ahhoz, hogy elkülöníthesse egymástól a feljegyzések íróit.

Ezek a mindennapos kis feljegyzések a szakemberek számára széles körben elterjedt írásbeliséget jeleznek. Tel Arad a déli őrállomások egyik, kicsiny képviselője volt csupán, mégis számos, írni-olvasni tudó katonája volt. A szövegekből kiderül, hogy közéjük tartozott Eljásiv, a körletparancsnok, valamint Náchum, a helyettese is. „Valakinek meg kellett tanítania őket írni-olvasni, így tehát feltételeznünk kell, hogy az első Szentély időszakában Júdában ennek megfelelő oktatási rendszer működött” – mondta a szintén alkalmazott matematikára specializálódott dr. Bárák Szober, aki hozzátette, hogy az írásos műveltség bizonyára nem volt olyan univerzálisan elterjedt, mint manapság, de Júda királyságának jelentős része bizonyosan írástudó volt.

zsido.com

Forrás: israelnewsstand

Megszakítás