Mi történt az elmúlt héten Izraelben?
Nagy port vert fel az izraeli közéletben, hogy Rafi Éjtán egykori miniszter nyíltan kiállt a szélsőjobboldali német párt, az AfD (Alternatíva Németországnak) mellett. Éjtán Twitter-üzenetben üdvözölte a párt elnökét, Alexander Gaulandot, és megköszönte pártja holokauszt-napi megemlékezését, valamint a zsidóság iránt mutatott barátságát. „Biztos vagyok benne, hogy ha bölcsen, határozottan és főleg realistaként dolgoznak, nem csak Németországnak, hanem egész Európának alternatívát nyújthatnak.” – kívánt minden jót a volt miniszter.
A 91 éves Éjtán 2006 és 2009 között volt nyugdíjügyi miniszter, miután Gil nevű, a nyugdíjasok jogaiért síkraszálló pártjával meglepően nagy sikert ért el a választásokon. A későbbi választásokon a párt már csak 1% alatti eredményt tudott felmutatni, így Éjtán is búcsút intett a Kneszetnek. A miniszter korábban a Moszad kötelékében dolgozott, és részt vett Adolf Eichmann elrablásában, illetve Izraelbe szállításában.
Az AfD politikai programjának középpontjában az iszlám európai előretörésének megakadályozása és Németország határainak megerősítése áll. A muszlim terrortól fenyegetett zsidó közösségek számára ez szimpatikus lehet, ám a párt tisztségviselői többször emlegették nosztalgiával a hitleri időket és természetesnek nevezték, hogy a németek büszkék katonáik második világháborús sikereire. A tavalyi választásokon 13%-ot elért AfD elnöke később biztosította a németországi zsidókat, hogy nem tűri az antiszemitizmust és fontos számára a zsidó közösség biztonságának szavatolása.
Jeremy Issacharoff, Izrael berlini nagykövete közleményében határolódott el az egykori minisztertől: „Teljes mértékben elítélem Rafi Éjtán szavait. Nehéz megértenem, hogy az az ember, aki részt vett Eichmann kézre kerítésében, és bíróság elé állításában, most olyan németeket dicsér, akik büszkék országuk náci múltjára, és azt reméli, hogy ők lehetnek az alternatíva Európa számára. Ez szomorú és szégyenletes!”
Börtön vagy távozás
Az izraeli Belügyminisztérium megkezdte a hamarosan kiutasítandó illegális bevándorlók számára a figyelmeztető levelek kézbesítését. A Szudánból és Eritreából érkezett, egyedülálló férfiaknak 60 napjuk van arra, hogy önként elhagyják Izraelt, máskülönben börtönbüntetés vár rájuk. A kiutasítás nem vonatkozik nőkre, gyermekekre, illetve olyan személyekre, akik jogosultak a védelemre, vagy ügyüket még nem bírálták el. A 39 ezer illegális bevándorlóból az első ütemben 15-20 000 embernek kell elhagynia a zsidó államot. Ők vagy eredeti hazájukba vagy Ruandába mehetnek. Izrael fizeti az utazási költséget, ezen felül még fejenként 3500 dollárt (közel egymillió forintot) ad minden önként távozónak. A 60 nap lejárta után a pénzügyi támogatás jelentősen csökkenni fog. A tervezett kiutasítással kapcsolatban számtalan tüntetés zajlott a közelmúltban. A bevándorlók által lakott Dél-Tel-Avivban élők sokszor tiltakoztak az élhetetlenné vált városrész miatt, ahol jelentősen romlott a közbiztonság és vállalhatatlan állapotok uralkodnak az egyébként is szegény és elhanyagolt utcákon. Velük szemben különböző baloldali csoportok a bevándorlók befogadásáért és integrálásáért emelték fel szavukat.
Szintet lép a Ben-Gurion repülőtér
Hamarosan a legmagasabb kategóriába sorolják át a Tel-Aviv közelében fekvő repülőteret. A jelenleg közepes méretű légikikötőnek számító intézmény 2019-ben emelkedik a nagy repülőterek közé, amikor az éves utasszám átlépi a 25 millió főt. Az előléptetés különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy öt évvel ezelőtt a Ben-Gurion még a kis repülőterek közé tartozott. Az exponenciális növekedés oka az Izraelbe repülő légitársaságok számának folyamatos növekedése. Tavaly 12 új társaság kezdte meg működését, így összesen már 140 különböző cég repíti az utasokat a zsidó államba. A célállomások száma is jelentősen bővült. Idén már 15 különböző görög és olasz, 12 német és 10 francia várost lehet közvetlen járattal megközelíteni Izraelből, Magyarországon pedig Budapest mellett már Debrecen is fogad izraeli járatokat. A forgalom növekedéséhez hozzájárult még a fapados légitársaságok számának emelkedése, az alacsony üzemanyagár és az erős sékelárfolyam is. A légitársaságok számára vonzóak még a Ben-Gurion repülőtér által felszámított viszonylag alacsony díjak is. A 3-as terminált használó hagyományos társaságok 26 dollárt fizetnek utasonként, a fapadosokat kiszolgáló 1-es terminálban pedig 11 dollárt számítanak fel. Nyugat-Európában ez a költség 40-70 dollár között mozog, de a londoni Heathrow repülőtéren akár 100 dollár is lehet a tarifa.
2013 és 2017 között megduplázódott az izraeli felsőoktatási intézményekben tanuló haredi diákok száma
Jelenleg már 12 300, szigorúan vallásos zsidó tanul főiskolákon és egyetemeken. Körükben a legnépszerűbb szakok az informatika és a programozás. A legtöbb haredi a Nyitott Egyetem számukra optimalizált programjain veszt rész, ahol a nemek elkülönülve tanulnak és számos tárgy távoktatással is teljesíthető. A haredi diplomások számának növekedésétől elsősorban azt várják, hogy a közösség férfi tagjai álljanak nagyobb számban munkába, melynek eredménye a szegénység által kiemelten sújtott társadalmi réteg felemelkedése lehet. „A mi felkészítő programjaink képessé teszik a haredi diákokat, hogy olyan végzettséget szerezzenek, melyre nagy a kereslet a munkaerőpiacon. A programban részt vevők azért tanulnak, hogy jó állást szerezhessenek. Nagyon elkötelezettek, és elsősorban az informatika áll az érdeklődésük középpontjában” – mondta Jáfá Silberschatz professzor, az izraeli felsőoktatási bizottság gazdasági vezetője.
zsido.com